A Fidesz előnyhöz juttatná a nagy egyházakat?

A tisztességes, becsületes egyházaknak, felekezeteknek nincsen semmi félnivalójuk, viszont a kifejezetten gazdasági haszonszerzésre létesült egyházakról ugyanez már nem mondható el – mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára. Ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy az új, egyházakra vonatkozó „salátatörvény" – amelyen most is dolgoznak – a tervek szerint az egyházak taglétszámához is kötné azok állam általi, egyházkénti elismerését.

Szászfalvi László arról is beszélt, hogy nemcsak a létszámot tekinthetik majd az egyházak elismerése kritériumának, hanem az alapítás évét is. Ha ugyanis egy egyház egy bizonyos létszám alatt van, de több száz éves múltra tekint vissza, „akkor nem kell félnie".

Megítélése szerint a jelenleg hatályban lévő, egyházakról szóló törvény túl liberális, ezért „az új törvényben kell hitelesíteni a valóban hitéleti tevékenységet folytató egyházakat". Az új törvény nagyjából az Alkotmánnyal egy időben léphet életbe.

A Dzsaj Bhim Közösséget mindenképpen érintené a kormány terve, miután ez a társulás azért alakult egyházzá, hogy finanszírozni tudja az általa működtetett iskolákat. Derdák Tibor az iskolák igazgatója (valójában egy iskola hat településen) elmondta, hogy egyelőre még korai lenne nyilatkozni az ügyben, azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy egy tollvonással elvegyék a befolyó pénzek felét.

A Dzsaj Bhim (az indiai kifejezés annyit tesz, hogy „Jó napot!") olyan hátrányos településeken működtet iskolákat, ahol az önkormányzat annyira szegény, hogy nem tudná a működést segíteni. Az ezekbe az intézményekbe járó mintegy 400 tanuló többsége cigány származású, s rendkívül hátrányos helyzetben él. Derdák Tibor arra is rámutatott, hogy amennyiben ez az iskola nem működne, akkor a diákok nem kapnának olyan színvonalú oktatást, mint amihez a más faluban élők hozzájuthatnak.

Hollandiában egy ember is elég az egyházalapításhoz

„Még a mostani jogszabályokban szereplő száz főben sem kellene limitálni az egyházalapítást" – jelentette ki Gábor György vallásfilozófus, aki egyben arra is rámutatott, hogy a kereszténységet is csak 12 plusz egy ember alapította. Mi lett volna, ha az állam ott is ilyen szigorú – tette fel a kérdést.

Úgy vélekedett, hogy a kormány egy ilyen törvény elfogadásával nagyon durván beavatkozna a vallás- és a lelkiismereti szabadságba. Az állam és az egyház szétválasztásából az következik, hogy a mindenkori hatalomnak csak biztosítania kell ezek megélését, nem pedig szabályoznia – tette hozzá.

A tervezet ugyanis Gábor György álláspontja szerint bizonyos preferenciákat fogalmazna meg akkor, ha létszámhoz vagy a bejegyzés dátumához kötné az egyházalapítást. Bizonyos értékek mentén különbséget tenne egyház és egyház között, pedig ezt mindenképpen el kellene kerülni. A „lelkek piacán" ugyanis az egyik egyház konkurenciája a másiknak, de ez az új törvény egyenlőtlen feltételeket teremtene – fogalmazott hozzátéve, hogy az mindenkinek az egyéni döntése, hogy miben hisz.

Gábor György kifejtette, hogy az az érvelés is sántít, miszerint az egyházakkal kapcsolatos visszaélések indokolják a szigorítást. „Az ilyen kriminalizálás régi történelmi hagyományokkal rendelkezik. A rómaiak például azt terjesztették a keresztényekről, hogy gyerekeket falnak fel, valamint hogy emberáldozatot mutatnak be" – mondta.

Ha valamelyik egyháznál felmerül a csalás gyanúja, akkor a hatóságoknak kell fellépni, nem a többi egyházat kell büntetni – fejtette ki hangsúlyozva, hogy az egyházak támogatási rendszerét ettől függetlenül át kellene gondolni, s csak abban az esetben kellene támogatást adni, ha állami funkciót vesz át az egyház. A többit a hívekre kellene bízni.

Érdekes felvetés ugyanakkor az is, hogy mihez viszonyítják majd a taglétszámot – mutatott rá Govardhana dász, civil nevén Tornóczky Gusztáv a Krisna-tudatú Hívők Közösségének kommunikációs referense. Nem csak az számít hívőnek, aki templomba jár.

Náluk például nincs olyan „regisztráció", mint a keresztényeknél a keresztelkedés, hiszen attól, hogy valaki gyermekének kisgyermekkori szentséget (szamszkára) kér, a gyerek attól még nem válik automatikusan Krisna-hívővé – a felnőttkori meggyőződés a fontos. A sajtóreferens elmondta, hogy az szja-felajánlások szerint nagyjából 20 ezren tarthatják magukat Krisna-hivőnek.

Tornóczky egyben azt is kiemelte, hogy nyitottak az állammal folytatott tárgyalásokra.

Mészáros István a 70 ezer aktív taggal rendelkező Hit Gyülekezetének országos vezetőségének tagja elmondta, hogy ők is készen állnak a tárgyalásokra a törvénymódosításról. A vallási vezető azonban egyben azt is hangsúlyozta, hogy az egyeztetéseknek mentesnek kell lenniük a politikától és az ideológiai felhangoktól. Nem szabad, hogy kultúrharccá váljanak a tárgyalások – húzta alá.

Mészáros István azt is fontosnak tartja, hogy a jelenlegi szabályozási keretek ne változzanak, tehát a következő törvényben is érvényesüljön a szabad társulás joga, az állam és az egyház elválasztása és az egyházak közötti egyenjogúság.

A Hit Gyülekezetének országos vezetőségének tagja felvetette, hogy talán az is elegendő lenne, ha az egyházaknak járó pénzügyi kedvezményeket szabályoznák, így elejét lehetne venni a visszaéléseknek.

Csoma Áron a Református Egyház Zsinatának sajtótitkára a tervezettel kapcsolatban elmondta: alapvetően egyetért azzal, hogy a jelenlegi szabályozással kezdeni kell valamit, azonban amíg a jogszabály részletei nem válnak ismertté, addig nem kíván véleményt mondani.

Magyarországon jelenleg 185 olyan egyház működik, amely technikai számmal is rendelkezik, azaz jogosultak lehetnek az szja-egy százalékokra. Ennél valójában jóval több vallási társulás létezik, pedig a bíróság még a mostani rendszerben sem mindig hagyja jóvá a kérelmeket. Korábban elutasították például egy mágiával, jóslással kapcsolatos egyház bejegyzését, de a Bacchus-kör nyilvántartásba vételét is. Utóbbi esetben arra hivatkozott a bíróság, hogy ugyan az örömérzés jelen van, de a társulás inkább csak kulturális egyesületnek tekinthető.