A feltámadás ad reményt az embereknek

A XX.-XXI. századi ember Isten nélkül akarja megoldani problémáit. Önerőből, vállalkozó szellemben. De be kell látnia, hogy ez nem megy. Csak Isten parancsait szem előtt tartva működhet egészségesen a világ.
Bacsmai László szekszárdi plébános meg van arról győződve, hogy ha Isten rendeléseit betartanák az emberek, nem lenne trükközés, csalás, lopás. Békés, becsületes országot építhetnénk.

– A szerzésvágy, az evilági dolgok túlságosan lekötik az embert – mondja. – Holott igazi hazánk odaát van. Fel kell néznünk olykor a csillagokra, rá kell eszmélnünk, hogy a földi kincsek hajszolása, birtoklása nem okoz igazi boldogságot. 
– S mi okoz?
– A túlvilági életbe vetett hit. A kereszténység lényege, legnagyobb ünnepe a húsvét. A feltámadás ad reményt mindannyiunknak. Tulajdonképpen minden vasárnap erről emlékezünk meg a szentmisén. Ha Jézus feltámadt, mi is feltámadhatunk. És akkor a halál az emberi létezésben csupán egy vessző, nem pont.
– Mi a bizonyíték Jézus feltámadására?
– Az első, szembetűnő bizonyíték az üres sír. Asszonyok mentek oda, hogy illatos olajokkal megkenjék a testet, ám a test nem volt ott. Hívták Péter és János apostolt, akik a sírboltba lépve látták az ott hagyott, összehajtogatott halotti lepleket, s nem kételkedtek többé a feltámadásban. Később - a Biblia szerint - Jézus többször is megjelent az apostolok között, sebeit megmutatva, a túlvilágba vetett hitüket ezáltal is erősítve. Tulajdonképpen a keresztény hit alapja a feltámadás. Anélkül értelmét vesztené. 
– Hogyan kell készülni a húsvétra?
– Az ünnephez méltó módon. A test és a lélek rendbe szedésével. A keresztény ember negyvennapos böjttel készül. Már korábban, a zsidók is ünnepeltek ilyenkor. Méghozzá az egyiptomi fogságból való megszabadulást. Ilyesfajta üzenete a katolikus húsvétnak is van: a haláltól való megszabadulás.
– Sok jelképe van az ünnepnek: nyuszi, tojás, sonka. Melyeket kell komolyan venni?
– A nyuszit semmi esetre sem. Bájos dolog, de egy fordítási hiba következtében csapódott az ünnephez. A tojás elfogadott szimbólum, az újjászületést jelképezi. A sonka a bárány megfelelője, a torma pedig a keserű salátáé. A zsidók azt ették szabadulásukkor, keserű sorsukra emlékezve.
– A mostani magyar hétköznapok  is elég kesernyések. Segíthet-e a hit?
– A válság, a kiúttalanság érzése sokakat fordít Isten felé. Ez a helyzet is arra döbbent rá bennünket, hogy nem elég az evilági folyamatokra koncentrálni. Ennél többre vagyunk hivatva. Az igazság az, hogy napjainkban nem a gazdaság, hanem az ember van válságban. Mégpedig azért, mert elveszítette Istentől való függőségének tudatát.