„Legyetek optimisták és dolgozzatok keményen” – üzente a dalai láma

A dalai láma budapesti látogatásán úgy fogalmazott, az elmúlt évszázadból le kell vonni a tanulságot, a józan észre kell támaszkodni, és a közös érdekeket szem előtt tartani.

A magyaroknak azt üzente: legyenek optimisták és dolgozzanak keményen, akkor problémáikat meg fogják tudni oldani. „Úgy hallottam, hogy gazdasági problémákkal küzdenek, ne siránkozzanak, dolgozzanak keményen és optimizmussal, az élet nem egyszerű” – fogalmazott a tibeti vallási vezető. Egy tibeti mondást idézett, amely szerint „ha kilencszer elbukunk, kilencszer nyerünk új erőt.”

Azt mondta, szembe kell nézni a gondokkal. A politikusoknak is megvan a felelősségük, és ha nem jól intézik az ügyeket, az embereknek élniük kell a szólás szabadságával – biztatta a magyar közvéleményt.

Videó – Echo TV:

http://tudositok.hu/585/video/Uzent_a_magyaroknak_a_dalai_lama

A dalai láma a tibeti probléma megoldásáról is beszélt

A XIV. dalai láma szerint a tibeti problémát csak tárgyalásos úton lehet rendezni; a kínai keményvonalas politikusok félnek, azt hiszik, hogy az állandó erőszak mindent megoldhat, de ebben tévednek – hívta fel a figyelmet a buddhista vallási vezető hétfőn az Országház felsőházi termében parlamenti képviselők és vendégeik előtt.

Tendzin Gyaco – aki a magyarországi tibeti buddhista szervezetek meghívására érkezett Magyarországra – kedd reggel utazik el Magyarországról, a németországi Passauba várják.
A dalai láma a kínai kormány párbeszédkészsége kapcsán reménykeltő jelnek nevezte, hogy bár a kínai keményvonalas politikusok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi javaslatokat, már a pekingi vezetésen belül is nagyobb nyitottság tapasztalható, „konstruktív kritika” fogalmazódik meg.

Arról is beszélt: „ha pesszimisták vagyunk, ez bukáshoz vezethet, igaz ügyért kell küzdenünk, és ha ügyünk igaz, folytatni kell a küzdelmet”. Az indiai száműzetésben élő vallási vezető kifejtette: népe számára a tibeti kulturális örökség rendkívül nagy segítséget nyújt a reménység megőrzésében, a több ezer éves hagyományok olyan ősi kultúrát jelentenek, amely a mai korban is nagy jelentőségű.

Rámutatott, hogy a tibeti lelki erő fenntartásában éppen a kínai erőszak játszik fontos szerepet, ugyanis minél nagyobb az erőszak, „annál nagyobb a lelki erőnk és reménységünk”.

A XIV. dalai láma hétfőn Tőkés László korábbi református püspökkel, az Európai Parlament alelnökével is találkozott az Országházban, az EP alelnöke a Tibet-kutató Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló rézplakettet ajándékozott neki. Tőkés László átadta Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciója elnökének levelét is a dalai lámának, amelyben a néppárti képviselőcsoport nevében az elnök nagyrabecsülésükről és támogatásukról biztosította „a követendő mintaképpé nőtt tibeti vallási és politikai vezetőt”.

A dalai láma hétfőn a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján azt üzente a magyaroknak: legyenek optimisták és dolgozzanak keményen, így a problémáikat meg tudják oldani.
„Úgy hallottam, hogy gazdasági problémákkal küzdenek. Ne siránkozzanak, dolgozzanak keményen és optimizmussal, az élet nem egyszerű” – fogalmazott a tibeti vallási vezető. Arról is beszélt, hogy mindig csodálta a magyar népet 1956-os hősi szabadságharca miatt.

Ugyanitt a gazdasági világválság négy fő okának a kapzsiságot, a spekulációt, a tudatlanságot és a félelmet nevezte. Rámutatott, hogy ezek emberi érzelmek, beidegződések, „tehát a gazdasági válságnak érzelmi okai vannak”. Hangsúlyozta: még a gazdasági élet szereplőinek is tisztességesen és őszintén kell eljárniuk. Megítélése szerint a tanulságokat levonva, a válságnak pozitív hozadéka is lehet.

A tibeti vezető az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a Lehet Más a Politika (LMP) meghívására látogatott hétfőn a Parlamentbe. Szabó Tímea (LMP) a dalai lámával közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: ha Kína valóban elismert nagyhatalom akar lenni, tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait.

Az LMP-frakció képviseletében elmondta, hogy a tibeti kultúrát meg kell őrizni, és a testület támogatja egy olyan tibeti regionális autonómia létrehozását, amely a kínai alkotmány keretein belül valósulhat meg. Mint Szabó Tímea hozzátette, ez a javaslat elsősorban arra irányulhat, hogy megőrizzék a tibeti identitást, nyelvet, kultúrát és vallást.

A XIV. dalai láma hétfőn a Közép-európai Egyetemen is látogatást tett, ahol a tervezett egy óra helyett két órát töltött. A vallási vezető különösen fontosnak tartja a fiatal egyetemistákkal, főiskolásokkal való párbeszédet, akiket a jövő értelmiségének tekint - közölték a szervezők az MTI-vel.

Tendzin Gyaco vasárnap, a budapesti Papp László Sportarénában tartott előadásában arról beszélt: a buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza. Az előadás végén beavatási szertartást tartottak, amely során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők.

A mintegy 11.000 érdeklődő előtt tartott tanításában a dalai láma rámutatott: „a káros érzelmi berögződések ellen” rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van.

Vasárnap délutáni tanításában a vallási vezető azt mondta, a harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak.
A XIV. dalai lámát - aki harminc éven belül hetedszer járt Magyarországon – szombaton Budapest díszpolgárává avatta Demszky Gábor főpolgármester. A buddhista vallási vezető ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen. Kifejtette, hogy a világbéke eléréséhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat.

„A világbéke azonban nem magától jön el, azt nekünk kell megteremtenünk”. Ha az embereknek megvan a belső békéjük, azzal a világbékét is meg lehet teremteni – tette hozzá.

A vallási vezető szombaton, szintén a sportarénában tartott előadásban kiemelte: felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk. A Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni.

A világvallásokban „óriási azonosság”, hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátóak, toleránsak legyenek a hívők.
Tendzin Gyaco 1935-ben született, a XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe.

Orbán Viktor nem fogadta a vezetőt

Tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor fogadta a dalai lámát, most viszont nem találkozott a vallási vezetővel. A találkozó elmaradására hivatalos magyarázat nincs, sejthető viszont, hogy Orbán a kínai gazdasági kapcsolatok miatt „feledkezett meg” a vezetőről.

A dalai láma Magyarországra látogatott, a vallási vezető hétfőn a Parlamentbe is elment. Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal nem fogadta a vallási vezetőt, ami már csak azért is furcsa, mert 10 évvel ezelőtt tudott időt szakítani rá. Orbán Viktor akkor a buddhista hagyományokat idéző kendőben csevegett fél órát a dalai lámával.

Ez most elmarad, hogy miért, arra nem kaptunk választ Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetőjétől. A találkozó elmaradásának háttere viszont sejthető: Orbán a Kínával való gazdasági kapcsolatok miatt hanyagolhatja a vallási vezetőt.

A dalai láma 1959 óta él száműzetésben, ekkor szállta meg, és csatolta területéhez Kína Tibetet. Az autonómiát követelő láma és Kína között folyó tárgyalások 2008-ban szakadtak meg.

Kína azóta nem nézi jó szemmel, ha egy ország vezetője találkozik a dalai lámával, amikor Barack Obama fogadta a vallási vezetőt, akkor a kínai kormány bekérette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, és tiltakozott a találkozó ellen. Előtte az amerikai elnök elhárította a megbeszélést azért, hogy a találkozó ne árnyékolja be Obama közelgő kínai látogatását.

Kínát már nem lehet megkerülni, az ország az elmúlt években a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Orbán Viktor amellett, hogy tavaly találkozott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel, választási programjában is leszögezte: nyitna az ország felé.