„A magyarországi cigányok nagyon békések”

A rendezvény moderátora Szakács Árpád, az Optimum Intézet stratégiai igazgatója volt, vitapartnerei pedig Debreczeni József közíró, Ladányi János, szociológus, a Corvinus Egyetem tanára, Papp László Tamás újságíró, és Póczik Szilveszter, a Kriminológiai Intézet történész-kriminológusa.

Nem szegénységi probléma

Debreczeni József a magyar társadalom legsúlyosabb problémájának nevezte a cigányság kérdését. Mint fogalmazott a demográfiai trendek abba az irányba mutatnak, hogy a jövőben még nehezebb lesz ezt az ügyet kezelni, hiszen Magyarországon egyes térségekben már most drámai a helyzet. Debreczeni túlzásnak tartja, ha polgárháborús helyzetről beszélnek, véleménye szerint etnikai konfliktusról van szó. Hozzátette azt is, kulturális probléma húzódik a romák és nem romák között, amit nem lehet leegyszerűsíteni a szegénység kérdésére.

„A politikai és az állam abszolút nem kezeli helyén a kérdést” – jelentette ki a közíró, kiemelve: nemzeti konszenzusra és komoly mértékű önkorlátozásra lenne szükség a politikai pártok részéről, a többségi társadalom részéről pedig sokkal több türelemre és még több önfeláldozásra. Véleménye szerint az értelmiség és a politikusok egy része rendkívül egyoldalúan és hamisan mutatja be a cigányság helyzetét, ugyanakkor a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, illetve a Jobbik tevékenységét is károsnak ítélte Debreczeni József.

Rasszista kórus

Póczik Szilveszter, a Kriminológiai Intézet történész-kriminológusa a hazai rasszizmus létéről szólva úgy fogalmazott: valójában az sem tisztázott, mit is „adnak el nekünk” ezen kifejezés alatt. Mint mondta, jelenleg az antiszemitizmus mellett a bevándorlás-, az idegen-, a cigány, és a nőellenességet is belegyúrták ebbe a kifejezésbe. A kriminológus rámutatott: a társadalom alapvető problémáiról beszélő emberek gyakran kapják meg alaptalanul a rasszista bélyegzőt. Hozzátette: ez a megbélyegzés egy politikai „szögesbunkó”, ami az ellenfél lejáratására és a többségi társadalom elbizonytalanítására alkalmas.

Póczik ezzel kapcsolatosan arra is felhívta a figyelmet, a rasszizmus üzenete azzal a másodhatással jár, hogy a megbélyegzettekkel szemben mindent szabad. Véleménye szerint egyfajta „rasszizmus kórus” számára az a rasszista, aki nem az ők kölke, és emellett a védettek mondhatnak bármit, az nem számít rasszizmusnak. Mint mondta, az eltorzított beszédkultúrának köszönhetően nem lehet értelmes vitát folytatni alapvető kérdésekről Magyarországon.

A történész-kriminológus kitért arra is, egyes lapok rasszista gyilkosságokról írnak, miközben meg sincsenek a tettesek, eközben pedig az erdélyi és vajdasági magyarverések el sem érik a ezen újságok ingerküszöbét. Póczik Szilveszter a hazai cigánykérdéssel kapcsolatosan leszögezte: a magyar társadalom normális.

Békés a hazai roma társadalom?

A rendszerváltás után a békebeli időszak legsúlyosabb válságát szenvedte el Magyarország, tragikusan visszaesett a GDP, a hazai ipari- és mezőgazdasági termelés, és három év alatt hazánk elvesztette munkahelyeinek harmadát – hangsúlyozta Ladányi János szociológus, hozzáfűzve: ennek köszönhetően átalakul a szegénység jellege, létrejött a tartós mélyszegénység és a tartós munkanélküliség, ami ráadásul generációs átörökítéssel tetőzött. Mint mondta, ez nem cigányprobléma, hiszen 700-800 ezer ember érint, és ennek a rétegnek a harmada roma származású.

Ladányi János kutatásaira hivatkozva úgy fogalmazott, arra jött rá, hogy a magyarországi cigányok nagyon békések, azt azonban elismerte, hogy karakterisztikusan eltérő életmód alakult ki a romák és nem romák között. Véleménye szerint a magyar politikusok abban voltak érdekeltek, hogy a szőnyeg alá söpörjék a problémát. Mint mondta, ezt a társadalmi csoportot feladta a politika, és a gettósított területekről kivonult az állam, minden intézményével és a rendőrséggel együtt, és vadnyugati állapotok uralkodnak.

„A magyar népesség 1/12-ét, és Magyarország területének 15 százalékát adta fel az állam” – figyelmeztetett a szociológus, amit hihetetlen veszélyes lépésnek minősített.

Nem tekintik bűncselekménynek

Papp László Tamás újságíró beszédében arra hívta fel a figyelmet, pontatlanul használják a rasszista kifejezést a véleményformáló körök. Minden rasszizmus előítélet, de nem minden előítélet rasszizmus – fűzte hozzá. Az újságíró megerősítve Póczik szavait, úgy fogalmazott, a magyar társadalom normális és konfliktuskerülő.

Véleménye szerint a roma társadalom egy része a lumpen mentalitás foglya, ugyanis nem tekintik bűncselekménynek tetteiket. Ahogy a nem romák sem a DVD másolást – jegyezte meg Papp László Tamás, kiemelve: a romák betöréseikkel, lopásaikkal interperszonális bűncselekményeket követnek el, ezért súlyosabb a megítélésük is. Az újságíró lényegi problémának nevezte azt is, hogy a cigányság körében rendkívül kevés a pozitív ellenpélda, ami némiképp enyhíthetné a bűnözés negatív képét.