Zarándoklatok Szent Jakab, Szűz Mária és Szent Márton tiszteletére

A magyar szakaszt az útirányt mutató jelzések kihelyezésével valószínűleg tavaszra kötik össze az Európán átívelő Szent Jakab-úttal, amely elvezet a spanyolországi Santiago de Compostela városába, a Szent Jakab apostol földi maradványait őrző katedrálishoz. Az út legkeletibb állomásáig, az ausztriai Wolfsthalig akarják kinyújtani a magyar szakaszt, így kapcsolódhatna az be a zarándokút európai vérkeringésébe. A turistajelekhez hasonló jelzéseket önkéntesek festették az erdős területeken, másutt ők helyeztek ki műanyag táblákat, rajtuk a kagylóval és útmutató nyíllal, amely az irányt jelöli a fővárostól a Győr megyei Lébény Szent Jakab-templomáig. Az önkénteseket a zarándoklat lelki tartalma motiválja, ők tudják, hogy jó úton lenni.
„Indulj el, hogy megérkezhess!” mottóval szólítja meg a baráti közösség azokat, akik érdeklődnek a zarándoklat iránt. A hová kérdésre pedig kinek-kinek önmaga számára kell megtalálnia a választ.
Legutóbb nyáron indult csoportos zarándoklat a 800 éves műemlék templom védőszentjének ünnepére Budapestről.
Lébény polgármestere is vállalta az embert próbáló gyaloglást, mint hangsúlyozza: a hitelesség okán. Meg akarta tapasztalni, hogy mit is nyújt a résztvevőknek ez az alulról jövő civil kezdeményezés, amelyhez ő is adta a nevét. Nos, Kovács Gábornak olyan fokú szellemi felfrissülést nyújtott, amelyhez foghatóval saját bevallása szerint másutt eddig nem találkozott. Ezért jó szívvel ajánlja polgármester társainak azt a néhány napot, amikor nem csörög a mobiltelefon, nincs pörgés és idegfeszültség, viszont lehetőség nyílik a szellemi elmélyülésre, a befelé fordulásra ugyanúgy, mint a közösséghez tartozás örömének átélésére.
    
Életre szóló élmény 
    
A zarándoklat résztvevőinek életre szóló élményük fűződik a pannonhalmi pápakereszthez. II. János Pál pápa pannonhalmi látogatása emlékére keresztet emeltek azon a helyen, ahol a katolikus egyházfő letérdelt és megcsókolta a földet, miután helikopteréből kilépett. Az emlékkereszt köré gyűltek össze a zarándokok, és letették kis köveiket, így fejezve ki, hogy lelki terhüket lerakták a Megváltónál.
A majd' 200 kilométeres út közben igazi vendégszeretettel találkoztak, a megálló- és szálláshelyeken süteménnyel, meleg étellel, forró teával fogadták a csoportot. Egy-egy kölcsönkapott hajszárító kis túlzással életmentő volt a nyarat meghazudtoló cudar időben csatakossá ázott embereknek. „Mányban református, Győrújbaráton evangélikus istentiszteleten, a lébényi monostortemplomban katolikus misén vettünk részt, hiszen a zarándoklat az ökumené jegyében szerveződik, a befogadást elismeri, a kirekesztést elveti” – idézi fel Dukát Csilla.
Lébényből aztán egy tucat fáradhatatlan zarándok tovább gyalogolt 75 kilométert az ausztriai Wolfsthalig. A két ország határát jelző határkőnél a náluk lévő magyar nemzetiszínű szalagból ollóval vágták ki az osztrák nemzeti színeket, így tudták mindkét ország jelképét rákötni a határkőre. Ezzel a gesztussal nyilvánították ki a két ország összefogásának fontosságát ügyükben.
    
Borral kínálták a vándorokat 
    
Együttműködésben kelti újból életre a két ország a mariazelli zarándokútvonalak egykori hagyományát. A Mária-út kialakítását az Európai Unió is támogatja az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.
A jelzéseket, az iránymutató táblákat több szakaszon, köztük Celldömölk és Mariazell között már kihelyezték, és dolgoznak a hálózatépítésen a Fertő-tó térsége felé is.
A Szent Márton-út forgalma döntően Szombathelytől Szlovénia irányába halad. A Jakab-úthoz hasonlóan európai út, egyik csomópontja a szent születési helye, az egykori Savaria, a mai Szombathely, a másik a franciaországi Tours városa, ahol Márton püspökként végezte egyházi szolgálatát. A két város közötti 2000 kilométer távolságot áthidalni, a zarándokutat fél Európán keresztül kitáblázni nem könnyű feladat. Ami a magyar szakaszt illeti: Szombathelytől a jelzéseket követve el tudnak jutni a zarándokok a szlovén határig. Felvetődött olyan koncepció, amely szerint észak felé akár Pozsonyig bővülhetne Lébényen keresztül a magyarországi szakasz, pannonhalmi leágazással.
Pannonhalma így akár zarándokutak találkozási pontja lehet egyszer. Nemrégiben zarándokházat építettek a bencés főapátságnak otthont adó hegy lábánál. Pannonhalma zarándokhely jellegének erősítésével évszázados hagyományt elevenítenének fel, hiszen a török kori pusztítás után a monostor hosszú ideig zarándokhely volt – hangsúlyozza Hortobágyi Cirill perjel.
A bencés szerzetes a korabeli szokásokra visszautalva megemlíti, hogy a búcsúi liturgia után egy pohár borral kínálták a vándorokat.
A magyarországi zarándokutak körül bábáskodó szervezetek az útvonalakon dolgoznak, emellett már azon is törik a fejüket, miféle összefogást kíván majd az elkészülő zarándokutak fenntartása, gondozása, látogatottságuk biztosítása a spiritualitás képviselőitől, a turisztikai szakma, a vendéglátás, a gasztronómia részéről. De az mindenesetre máris biztató, hogy Pannonhalma, Lébény és a többi nyugat-dunántúli helyszín, az európai zarándokutak legkeletibb végei már szerepelni fognak azon a térképen, amely az európai zarándokút-hálózatról készül Ausztriában.