Pilinszky napja

Ha élne, a héten ünnepelné kilencvenedik születésnapját Pilinszky János. Pilinszky száz esztendővel Dosztojevszkij után született, és éppen annyi idő adatott meg neki, mint a nagy orosz prózaírónak. Költészetét meghatározta katolicizmusa. Keresztanyja rendalapító apáca volt. Mind a Molnár utcai zsúfolt lakásban, mind a Hajós utcában, Pilinszky – aki nehezen viselte az egyedüllétet, és szökési kísérletei kudarcba fulladtak (tulajdonképpen csak nagyon kevés időt töltött saját lakásban, a házasságokat is lerázta magáról) - együtt lakott a nagynénivel. A Molnár utcai polgári lakásban a nagynéni testvéreivel – három idős asszonnyal –, testvérével, annak férjével, unokatestvéreivel élt egy fedél alatt.

Pilinszky úgy vélte, a huszadik század második felében csak Auschwitzon keresztül vezet út a hithez. A keresztet is a holocaust prizmáján át kell látnunk, közös sorsunk a vezeklés. A gázkamrákról való emlékezés az eucharisztia részévé kell, hogy váljon.

A vészkorszakban Pilinszky bújtatta a rendezőt, Várkonyi Zoltánt. Várkonyival nem alakult ki később szorosabb viszonya. A Kőszívű ember fiainak rendezője, a Vígszínház nagyhatalmú ura, a költő forgatókönyvét is csak hosszas unszolásra olvasta el.

Kényes és érdekes kérdés, hogy milyen filmeket is szeretett Pilinszky. A nagy barát, a prózaíró Rubin Szilárd szerint (visszaemlékezése a Vigília pazar novemberi számában olvasható), a Rekviemet, filmforgatókönyvét, Pilinszky nagyra tartotta. Ám arról, a mind a filmeket is író barátnak, mind a filmüzem nagytekintélynek örvendő urának, Nemeskürty Istvánnak, nem volt éppen jó véleménye. Valójában e könyv megfilmesíthetetlen. A jelenetei egyáltalán nem filmszerűek. Kísérleti mű.

Ha valakinek, akkor Pilinszky egyik legjobb barátjának, Erdély Miklósnak kellett volna filmre vinnie. Erdély is Pilinszky szűkebb baráti köréhez tartozott, akárcsak a zongorista-karmester Kocsis Zoltán. És Maár Gyula. Akinek feleségébe, Törőcsik Mariba a költő szerelmes volt. Sok időt töltött Maárék velemi házában, ő gyermekük keresztapja is.

A Pilinszky-adaptáció valami olyasmi lenne, mint Maár Töredék című munkája, ez a meditatív, Simone Weill szövegekből épülő munka: ezt a filmet, és természetesen Maár Pilinszky portréját egy Pilinszky nap programjába mindenképpen beillesztettem volna.

Mindenesetre az mindenképpen örvendetes, hogy a közszolgálati tévé a pénteket Pilinszkynek szenteli (november 25). A Gyerekek és katonák filmes átirata a Duna tévén látható majd, 23.30-kor. A héten megemlékezik még a köztévé a száz éve született Básti Lajosról is, igaz egy eléggé sematikus, ámbár szórakoztató Keleti Márton mozgóképpel (M1 november 27. 13-35, Fel a fejjel). E filmnek egyébként csak mellékszereplője a legszebben beszélő magyar színész. A Fel a fejjel Latabár Kálmán sikerére épít, az ő magánszámai a film legemlékezetesebb jelenetei.

Az ötvenes évekről, vagyis e film készítésének koráról, az egyik leghitelesebb és legszórakoztatóbb film a Te rongyos élet (Duna TV november 22. 21.30), amelynek szintúgy egy igazán fontos szereplője van: a kitelepített Sziráky Lucy művésznőt alakító Udvaros Dorottya. A kitelepítések koráról készült Bacsó Péter film igazi magyar film: sírva-vigadós. Egyszerre komédia és tragédia. Egyszerre operett és királydráma. A társadalom szélére kitett arisztokraták közt van opportunista, gyáva, sorsát nehezen viselő, és van olyan is, akinek van tartása, aki nem roppan bele a fordulatba, abba, hogy elsőből utolsóvá minősítették. Felismerhető figurák is vannak e filmben: többek közt felismerhető a Rhédey-család egynémely tagja, akik kukoricafosztás közben kapták meg a meghívót az angol királynő koronázására. Lévén Erzsébet vérszerinti rokonai. Hazánkban, ha valaki abszurdot kívánt alkotni, elég volt szélesebb figyelemmel a társadalom felé fordulnia. Bacsó az, a filmesek közt, aki ezt legelőször észrevette.

És végezetül, hogy ne csak magyar filmek legyenek az ajánlóban, ajánlom az olvasó figyelmébe az utóbbi évek legdekoratívabb filmjét, a Single Man-t (magyarul: Egy egyedülálló férfi), Colin Firth-el a főszerepben (HBO2 november 25. 13.10). E film bevezetés a camp fogalmába. Hőse esztétizálja életét. A szépség hajszolója. Akárcsak a divattervező rendező, Tom Ford.
Kevés film ennyire jól-megcsinált, ennyire minden pillanatában gyönyörű. Ugyanakkor, tagadhatatlan, e szépelgés, ugyanúgy kissé unalmas, mint a film főhőse is.