Ördögűzés: nem tréfa

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök megjegyezte: a maga részéről nem érzi ezt a témát olyan fontosnak. „Ma divat az ördögről beszélni, de talán többet kellene az igaz Istenről szólni, Isten jóságáról, szépségéről, jelenlétéről, segítségéről, szeretetről, ember mellé állásáról.” Nyilatkozik a lapnak Gál Péter plébános, a pécsi egyházmegye hivatalos ördögűzője. Kérdésre válaszolva elmondta, hogyan lehet felismerni, ha valakit valóban megszáll az ördög: „Erre utal például, ha valaki nem tanult nyelven kezd beszélni, hogy az illető a jövőt tudja, vagy egyéb titkok ismerőjének tűnik. Jel az is, ha akkora súlya lesz időlegesen, hogy nem tudják megemelni. Találkoztam már ilyen megdöbbentő jelenséggel.” A teológus elmondta azt is, csak a legelső időkben vallott kudarcot, amikor még nem kért püspöki engedélyt az exorcizmushoz. „Azóta előfordult, hogy valakiért kétszer kellett szolgálatot tenni, akadt, akiért másfél éven át, de az Úr Jézus végül megszabadította. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, Jézus Krisztus a szabadító, nem az emberi erőfeszítés. A szabadulási folyamat során fontos, hogy a szenvedő, ha tud, eljusson a templomba, fontos egy közösség egyidejű vagy ’háttérimája’, segít a szentelt víz használata, a szentelt olajjal való megkenés, a papi kézfeltétel. Megtörténik, hogy az illető Isten igéjének hallgatásakor el akar futni, a megszálló gonosz az átváltoztatáskor, az Úr képének felmutatásakor gyakran manifesztálódik, ilyenkor rángatózik, földre esik, kiabál a megszállott, és előfordult, hogy a szent ostyát nem képes magához venni, esetleg kiköpi. Sokféle szenvedő fordul hozzám, s még ha a valódi megszállottság ritka is, sajnos növekvő számban keresnek. Azért növekedik a gonosz lélek munkálkodása, mert a manapság oly divatos okkultizmus, ezoterika kedvez neki. Az álcsodák, amiket az ebben részt vevők produkálnak, s amelyekkel ünnepeltetik magukat, veszélyesek. Nagy Konstantin óta a hívő tömeg istenkapcsolata mindig hagyott kívánnivalót maga után, és a lanyhulási folyamat újra és újra ismétlődik. De a Szentlélek felnevel szenteket, létrehozza a megújító közösségeket, és nem vész el az evangélium világossága. Jézus biztosan legyőzi a bukott angyalt. Aki megtapasztalja ezt, például egy szabadításban, annak a hitét már senki nem veszi el.”

Továbbiak a Magyar Nemzet mai számában olvashatóak.