MKPK: tíz éve vált ismét munkaszüneti nappá mindenszentek ünnepe
Budapest - Tíz esztendeje vált újból munkaszüneti nappá Magyarországon mindenszentek napja. November 1-jén ünnepli az egyház az összes szentet, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata pénteken az MTI-vel. Forrás: MTI
Mint írták, a keleti egyház már 380-ban megülte ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác (608-615) pápának köszönhetően került be, aki - miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont - 609. május 13-án, Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel azt.
III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep - ismertették az ünnep történetét.
Az MKPK sajtószolgálata rámutatott: november 2-án tartja az egyház halottak napját, amikor minden elhunytról, "de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről" emlékeznek meg. Az egyház "a feltámadásba vetett hittel tölti meg a halottak tiszteletének más kultúrákban is szokásos, ősi cselekedetét, amelynek minden nép a maga módján tesz eleget". Az egyház kezdettől fogva imádkozik a halottakért - tették hozzá.
A halottak napja mai formája a X. századra vezethető vissza: a cluny-i bencés szerzetesek már akkor ezen a napon emlékeztek meg az összes meghalt emberről. Az egyház az ünnepen "bizalommal kér" kegyelmet Istentől az elhunytak számára - írta az MKPK sajtószolgálata.
