Mit válaszolnál?

Létrehozás: 2011. augusztus 19., 10:17 Legutolsó módosítás: 2011. augusztus 19., 10:18

A hit és az egyetemen elsajátított tudomány nem lehet külön világ egy teológus számára. Forrás: parókia.hu / Jakus Ágnes

Európai kérdésekre európai válaszokat kerestek a Biblia alapján azok a fiatal teológusok, akik az elmúlt héten az ausztriai Mittersillben találkoztak. A szervező IFES (Evangéliumi Diákok Nemzetközi Szövetsége) világszerte folytat missziót az egyetemeken; hazánkban a MEKDSZ-t (Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség) harmincöt egyetemi és főiskolai bibliakör alkotja. A diákszövetségben sok a református diák és szenior. Ezúttal az európai teológuskonferencián részt vevő fiatalokat faggattuk arról, hogy mi foglalkoztatja ma az európai embert, és milyen válaszok megtalálásában segítette őket a nemzetközi párbeszéd.

„Mégis van kérdésem?"

– A mittersilli konferencia kapcsolódási pont, itt a távoli közel kerül – állítja Kiss Andrea református lelkész, aki harmadszor vett részt a mittersilli konferencián.
– A magas színvonalú előadások miatt szeretek visszajárni, és annak az egységnek a megtapasztalásáért, amit a külföldi keresztyénekkel töltött időben, a közös imádkozás, a dicsőítések és áhítatok alkalmával élhetek át.
Az antropológia minden eddigi témánál jobban érdekelt. Inspiráló volt a közös gondolkodás: mit lehet szó szerint venni a Bibliából, és mit nem.
Azt hittem, nincs ennyi kérdésem, míg a többiek föl nem tették a sajátjaikat. Mindez nem rombolta szét a hitemet, sokkal inkább megmozgatott. Az, hogy az alpesi környezetben rendezik meg a találkozót, az Istennel való találkozástól szintén elválaszthatatlan: a gyönyörű tájon lehetőség adódik az elcsendesedésre, a rácsodálkozásra, ami az utóbbi időben nehezen ment nekem.

„Ezt meg kellene őrizni!"

– A konferencián volt terünk arra, hogy megrágcsáljuk a teológiai kérdéseket, amikor többek között a genezisről, az eredendő bűnről és a mennyi testről gondolkodtunk – számolt be portálunknak Fazekas Bence, a budapesti teológia hallgatója.
– A tanárok nyugati színvonalon oktattak; tájékozottak, teológushoz méltóan gondolkodnak, és tiszteletre méltóan bántak a diákokkal.
A teológustársaimtól volt, amiben fokozottabb érdeklődést vártam volna el, máskor megdöbbentően jó kérdéseik engem is inspiráltak – némelyikük nagyon komoly háttértudással rendelkezik.
Tájékozódhattam arról, hogy külföldön milyen a tematika, a stílus, milyenek a teológiatanárok. A teológustalálkozón megtapasztalt lelki közösség arra indított, hogy megőrizzem az Istennel való mélyebb közösséget itthon is.

Ritkán beszélgetnek róla

Az Európai Teológushallgatók Konferenciáját a hatvanas évek óta rendszerint évente hívják össze az ausztriai Mittersillben. Akárcsak az IFES, maga a konferencia is evangéliumi hitelveken alapszik.
– Az IFES látja, hogy nagy szükség van a teológiai megalapozottságra a diákszervezetben – árulta el portálunknak Dányi-Nagy Márió kiskunhalasi beosztott lelkész, a találkozó egyik szervezője.
– A közös evangéliumi alapokon olyan kérdéseket is megvitatnak a teológusok konferenciáján, amelyekről ritkábban esik szó. Az elmúlt években a dicsőítésről, a Szentlélekről, a bűn és a kereszt viszonyáról, hermeneutikai (bibliamagyarázati – a szerk.) kérdésekről hallhattunk nemzetközi színvonalú előadásokat, ezúttal pedig a fő téma az antropológia (embertan – a szerk.) volt.

Nem védhetik meg, ha nem értik

Idén Stephen N. Williams belfasti teológiai professzor és Jaap Dekker, az egyik hollandiai teológia újszövetséges doktora tartottak eladásokat Mittersillben.
A huszonhárom résztvevő teológus Európa tizennégy országából utazott a helyszínre.

– Olyan kérdéseket vetettek föl, amelyek az európai emberek fel szoktak tenni. Ilyen többek között az ember teremtettségének kérdése, illetve a bibliai teremtéstörténet és az evolúció összevetése – számolt be portálunknak a református lelkipásztor.
– A konferencia olyan hely, ahol a fiatal teológusok meg tudnak küzdeni valódi apologetikai (hitvédelmi – a szerk.) kérdésekkel. Az volt a célunk, hogy saját maguk számára tisztázzák ezeket. Noha a Biblia ad rájuk választ, amelyben hisznek is, mégsem tudják a módját, hogyan képviseljék és védjék meg azt racionálisan.

Buddhista, muszlim és keresztyén verzió

A szemináriumokon bioetikai kérdéseket is taglaltak; beszélgettek arról, hogy az embrió is Isten képére teremtetett-e; felvetődött az abortusz, a génmanipuláció és az állatkísérletek problémaköre; szó esett a mesterséges intelligenciáról; és összevetették más vallások antropológiai nézeteit a keresztyén állásfoglalással.
– Szóba került, hogy a buddhisták mennyiben értenek mást a lélek szón, mint a keresztyének; és hogy egy muszlim számára istenkáromlás lenne azt mondani, hogy az ember Isten képére teremtetett – míg más szempontból a muzulmánok többet tartanak az emberről, mint a keresztyének.
A lelkész szerint egy-egy ilyen alkalommal a tisztázandó kérdéseket anélkül a félelem nélkül tehetik fel a teológusok, hogy hangot adhatnak-e egyáltalán azoknak. Úgy véli, ettől nem rombolódik a hitük, és kellően intellektuálisak is hozzá.

Nemcsak tanít, az asztalt is leszedi

Anglikánok, baptisták, evangélikusok és reformátusok egyaránt részt vettek a találkozón.
– Egymás hagyományaiból sokat lehet tanulni. Az IFES hitelvei beleillenek a reformátori hagyományokba, hitvallása teret ad a felekezetközi közösségvállalásnak mind az egyetemi diákkörök, mind pedig a mittersillihez hasonló konferenciák alkalmával – hangsúlyozza a református lelkész. Dányi-Nagy Márió elárulta, azt szeretnék elérni, hogy az egyetemen elsajátított tudomány és a hit ne legyen külön világ a teológusok számára.
– Olyan előadókat is hívunk, akik úgy tudósok, hogy mélyen hívő emberek. Stephen N. Williams professzor volt az első, aki leszedte az asztalról a tányérokat a közös étkezések alkalmával, és mindkét előadó sokat áldozott az idejéből és az energiájából arra, hogy akár éjszakába nyúlóan is beszélgessenek a fiatal növendékekkel.
A református lelkész állítja, a teológia Isten dicsőítésének színtere.
– Sok teológus biztonságos távolságot tart teológiai kérdésektől, mert ezek nem érdeklik őket mélyebben; antiintellektuális hangulatban élik az életüket. Egy igazi teológus azonban szenvedélyesen műveli a hittudományt; kiváltság, hogy naphosszat ezzel foglalkozhat. Mikor elhívok valakit egy ilyen találkozóra, azt remélem, végleg beleszeret a teológiába.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben