Miért szereti Isten a szakállat?

Az egész világot bejárta a hír, hogy nemrégiben amisok egy renitens, ultrakonzervatív csoportja hitbeli nézetkülönbségek miatt erőszakkal levágta néhány rivális szektatársa szakállát. Sok vallás, például a szikhizmus, az iszlám és egy sor zsidó szekta pártolja, sőt előírja férfiak számára a szakáll viselését, leggyakrabban Jézus Krisztust is szakállasan ábrázolják.

Miért fontos az arcszőrzet?

Mert férfias. A szakáll gyakran felbukkan vallási szövegekben, de Isten sosem magyarázza el világosan, miért volna szent. Isteni magyarázat hiányában számos teológus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szőrös arc az Isten által a férfiemberre ruházott férfiasság szimbóluma. A nézet egyik leghatározottabb képviselője, Alexandriai Szent Kelemen szerint: „Ha egy férfi fésülködik, borotválkozik azért, hogy finomabbnak tűnjön, ha tükörben igazgatja a haját, borotválja, kitépkedi arcszőrét, lecsupaszítja orcáit – micsoda nőiesség! És tényleg, hacsak meztelenül nem látjuk az ilyen férfit, azt gondolnánk, nő.”

Szent Ágoston osztotta Kelemen jellemrajzát és arról értekezett, hogy a szakáll a bátrak, a felnőtt, komoly, életerős férfiak megkülönböztető jegye. Nem sokkal később azonban a szakáll kiesett a papok kegyeiből, és a jámbor keresztényeknek tilos volt viselniük több századon át, egészen a reneszánsz korig. Napjainkban a katolikusok és a protestánsok inkább az aktuális divatnak megfelelően alakítják arcszőrzetüket, míg az ortodox keresztények hajlanak a bibliai, szakállpárti szellemiséghez tartani magukat.

Tilos vagy nemkívánatos?

Muszlim hittudósok régóta vitáznak a szakáll jelentőségéről. Egyesek úgy érvelnek, hogy a borotválkozás „haraam,” azaz tilos, mert a próféta és közvetlen követői mind szakállt viseltek. Mások szerint az arcszőrzet eltávolítása mindössze „makruh,” vagyis nemkívánatos, mivel a Koránban nem található olyan szakasz, ami kifejezetten tiltaná.

Akárcsak a keresztények, számos muszlim teológus is úgy tartja, a szakáll azért szent, mert Isten többek között ezzel tette különbözővé a férfit és a nőt. Egy pakisztáni tudós szerint „Allah prófétái megtartották a szakállukat, és kifejezték, hogy szívesen teszik, mert ezt kívánják az emberi természet szabályai. A férfiasság kifejeződése, olyan jel, amely megkülönbözteti a férfiakat a nőktől.”

Nemiség nélküli csecsemőkori állapot

A hosszú szakáll a szikh vallás egyik alapvető dogmája, és itt is vannak arra utaló jelek, hogy a parancsolat a maszkulinitáshoz köthető. Sant Jarnail Singh Bhindranwale, egy ellentmondásos, militáns indiai szikh szerint „Ha nem akarsz szakállt hordani, akkor mondd a nőknek, hogy legyenek férfiak, neked pedig nővé kellene válnod.”

Sok hindu közösségben a férfiak arcszőrzetét vallási rituálé keretében borotválják le, tudósok ezt úgy értelmezik, hogy ilyenkor a szőrzet és nemiség nélküli csecsemőkori állapotba viszik vissza őket. A frissen nyírt alany egy bizonyos ideig nem léphet szexuális kapcsolatba (ezek a csoportok a házassági rítus keretében nem borotválják meg a férfiakat). Az aszkéták, akik az örök szőrtelenséget választják, teljesen felhagynak a szexszel.

Támadás a szakáll ellen

A többi szakállpárti valláshoz hasonlóan az amisok is a férfiasság jeleként viselik az arcszőrt, és a közelmúlt támadásai összhangban vannak az ősi zsidó-keresztény hagyománnyal: az ellenség szakállát erőszakkal lenyírták, hogy megfosszák férfiasságától.

Az ammoniták szakállnyírással szégyenítették meg Dávid király követeit, a Bírák könyvében pedig Sámson elveszíti az erejét, amikor szőrzetét levágják (Sámsont a hajától is megfosztották, nem csak a szakállától).

A férfiasság hangsúlyozása nem az egyetlen magyarázat a vallásos csoportok szakállviselésére. Egyes közösségekben azért hordták, hogy megkülönböztessék magukat nem vallásos szomszédaiktól. Az ősi közel-keleti művészet az izraelitákat szakállal, míg a filiszteusokat csupaszra nyírtan ábrázolta. Egyes muszlim tudósok szerint pedig a próféta azért viselt szakállt, hogy megkülönböztesse követőit a keresztényektől.