Királyi városnap Kőszegen: posztumusz díszpolgár lett Kristóf Ágota

Kialakult hagyománya van már Kőszegen a királyi városnapnak. Hétfő délelőtt is a temetőben kezdődött az ünnepség. A város vezetői koszorút helyeztek el dr. Gyöngyös Endre, Kincs István, Hauer Tamás, Bechtold István, Lóránt Gyula és Szövényi István sírjánál. Ők Kőszeg díszpolgárai. Csokor került a kívánságára Kőszegen eltemetett híres írónő, Kristóf Ágota sírjára is. 

Máskülönben időpontjában és helyszínében is rendhagyó volt ez a városnap. November 6-a helyett 7-én rendezték meg, mert sok diákot érintett, s az őszi szünet miatt a gimnázium kollégista diákjai vasárnap nem érkeztek volna meg a programokra. 

Helyszíne pedig azért lett most először templom, mert a Kőszeg szlovákiai testvérvárosából, Szencről erre az ünnepségre érkezett előadók ezt találták a legmegfelelőbb akusztikájúnak. 

Az evangélikus templomban a Himnusz eléneklése után Huber László polgármester köszöntötte az ünnepi képviselő-testületi ülés résztvevőit, ismertette a szabad királyi városi rang nagy jelentőségét Kőszeg történelmében.

Ezután a hagyományokhoz híven egy diák tartott előadást a városnapon. Ezúttal Tóth Blanka, a Jurisich Miklós Gimnázium diákja az önkéntesség európai évében az önkéntesség fontosságáról, ehhez kapcsolódó kőszegi eseményekről beszélt.

Kőszeg posztumusz díszpolgára lett Kristóf Ágota, a Svájcban idén júliusban elhunyt írónő, akinek munkásságáról remek előadást tartott  dr. Bokányi Péter  irodalomtörténész. A díszpolgári címet öccse, Kristóf Attila vette át.

Kőszeg Városáért díjat kapott dr. Bakay Kornél régész professzor, aki 28 éven át volt a városi múzeum igazgatója. Pro Communitate kitüntetést vett át Baranyayné Rohn Erzsébet és Baranyay Csaba, akik 2004 óta az evangélikus gyülekezet lelkészei. Kőszeg Város Európai Kapcsolataiért kitüntetést kapott a kiváló némettanárnő, Cser Márta, aki a város nemzetközi tevékenységében régóta vesz részt.

A királyi városnapon 16 jó tanuló, jó sportoló diák is elismerésben részesült

A királyi városnapon 16 jó tanuló, jó sportoló diák és tanáraik részesültek elismerésben. A városi ünnepség befejezéseként a Szencről érkezett művészek népdalokat, zsoltárokat adtak elő.

Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott Kőszeg. 1648. november 6-án  ugyancsak megyénkben példátlanul  III. Ferdinánd kegyelméből vált szabad királyi várossá. A szabad királyi városok csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték. Kőszeg követet küldhetett az országgyűlésbe, a mezővárosokkal szemben joga volt fallal bekeríteni a települést, a beköltözőknek polgárjogot adhatott.

A szabad királyi városi rangnak is köszönhető volt, hogy 1724-ben nemesi bíróságot, úgynevezett kerületi táblát helyeztek ide; a kőszegin kívül Debrecenben, Eperjesen, Nagyszombaton, Zágrábban működött hasonló.