Hatnapos teremtés? Terítéken a kreacionizmus
Vérre menő viták, perek és perlekedések övezik a kreacionizmus elméletét. Alexander vom Stein Creatio című könyvét szemlézte a mindennapi.hu. Forrás: mindennapi.hu / MA
A tudomány mai állása szerint az emberi és földi élet létezésének okai a következők: ősrobbanás – bolygók kialakulása – evolúció. Nehéz összeegyeztetni a tudomány mai állását bármely vallás eredetmagyarázatával, így a kereszténység teremtéstörténetével is. Neveltetése, habitusa, hite, tanulmányai, olvasmányai és még egy sor egyéb tényező határozza meg, hogy egy hívő keresztény ember mit gondol a témáról.
Biblia és az alapok
Vannak, akik elfogadják az evolúciós elméletet. Vannak, akik szerint a Biblia szövege és az evolúció teljesen kizárja egymást. A keresztény kreacionizmust egyik legradikálisabban követő csoport a „fiatal Föld kreacionizmus”. Ők a bibliai teremtéstörténetet szóról szóra igaznak tekintik, és szemben a ma többfelé elfogadott, keresztény nézetekkel sem az ősrobbanás, sem a bolygók kialakulásának vagy a földfelszín változásának elméletét nem fogadják el, a törzsfejlődést pedig határozottan elutasítják.
A „fiatal Föld kreacionizmus” tehát bibliai alapokon nyugszik, a Szentírást tekinti igaznak, és tudományos erőfeszítései az ott leírtak igazolására szolgálnak. A bibliai teremtéstörténet nyomán bebizonyítandó állítások a következők: hatszor 24 óra alatt teremtetett a Föld, a csillagok, és a Földön lévő élet, a bűnbeesés után Édenkertből kiűzetett emberpár népesítette be utódaival az akkor még összetartozó földrészeket. Ezt követően Noé által épített bárkán mentették meg az élőlények alaptípusainak példányait (a mikroevolúcióban, tehát az alaptípusok változásában hisz, pl. káposztafélék őséből fejlődtek ki az egyes káposztafajok). Az özönvíz alatt változott meg a Föld felszíne, és jöttek létre azok a tektonikus mozgások, amelyek a Föld felszínének mai képét adják, később pedig a már jelentős civilizációval, kultúrával rendelkező emberiség kis csoportjai Bábel tornyának építése után váltak szét nyelvcsaládokra, és szóródtak szét a Föld felszínén.
Kritikai hangon
A német származású szerző, Alexander vom Stein könyve a fiatal Föld kreacionizmus alapállításainak, legfőbb bizonyítékainak, illetve bizonyítására tett erőfeszítéseinek gyűjteménye, kiegészítve az evolúció részletes bemutatásával, történetével, az evolúcióelmélet kritikájával, mindezt pedig bőséges, bár német nyelvű forrásanyag egészíti ki a mellékelt DVD-n.
A kritikus, saját nézeteitől függetlenül, úgy áll neki a könyv olvasásának, hogy tudja, egy olyan kötetet vesz a kezébe, amely tudományos módon szeretne bebizonyítani egy, a tudomány által nem elfogadott, sőt vehemensen tagadott nézőpontot. Helyzetével szerencsére a szerző is tisztában van, de nem él vissza vele. Nem pamfletet vagy vitairatot, hanem tudományos igényességű könyvet kapunk, tankönyvszerű, laikusoknak is érthető formában, egyszerű de alapos magyarázatokkal. Egy ilyen könyvnél a legfontosabb a személyeskedés, a sértettség látszatának is az elkerülése, hiszen egy vita nem válhat veszekedéssé vagy duzzogássá. Alexander vom Stein rendszerező elme: alaposan és részletesen bemutat minden olyan fontos témakört, amely kapcsolódik a kreacionizmus vagy evolúcióelmélet tényeihez, elveihez, bizonyítékaihoz, és egyik oldal gyengeségeit vagy erősségeit sem hallgatja el, annak ellenére, hogy ő maga személy szerint kreacionista.
Gyökeresen újraírva
Nagyon érdekes végigtekintetni az evolúcióelmélet gyenge pontjait, mivel erről nem sokat tanulunk, annak ellenére, hogy mindenki tisztában van azzal, egy állandóan változó, újabb és újabb fosszíliák vagy érdekes felvetések után magát akár gyökeresen újraíró tudományágról van szó. A kreacionizmust megfigyelni is éppen ilyen izgalmas, hiszen pont ellenkezője az evolúcióelméletnek: egy meglévő, szilárd és változtathatatlan rendbe próbálja, amennyire lehet, a tudományos eredmények sorát beilleszteni.
Ahogy a szerző ki is fejti, annak ellenére, hogy van tudományos, mindenki által elfogadott elmélet, a keletkezéstörténet gyakorlatilag a személyes hittől függ: „végső soron világszemléletünk előzetes beállítottsága határozza meg, hogy miben hiszünk... A teremtésbe vetett hit természettudományos érvekkel éppoly kevéssé dönthető meg, mint az evolúcióba vetett hit.” Bármiben hiszünk is azonban legbelül, a kreacionizmussal érdemes megismerkedni, főleg ha egy ilyen nyugodt, higgadt, ésszerű érvekre támaszkodó könyv kerül a kezünkbe.