A reformáció kezdetéről emlékeztek meg ökumenikus ünnepségen Budapesten
Budapest - A reformáció 1517-es kezdetéről emlékeztek meg ökumenikus ünnepségen hétfőn Budapesten, a Reformációi Emlékparkban. Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a XVI. századi egyház erkölcsi válságba került, és ebből a reformáció vezette ki. Forrás: MTI
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén a főgondnok felidézte a búcsúcédulák árusítását, amellyel szemben Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár a Biblia tanítása alapján azt hirdette: "a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg". Ezzel véget vetett annak a hiedelemnek, hogy az üdvösséget pénzen meg lehet venni - fogalmazott.
Huszár Pál rámutatott: Isten mindig megtalálta azokat az embereket, akiket az egyház megjobbításával megbízott, mások mellett Assisi Szent Ferencet, John Wycliffet, Husz Jánost, Luther Mártont és Kálvin Jánost. Luther "hallatlan sok tépelődés után" fedezte fel a Szentírást, "ez hozta meg számára a megnyugvást", azt, hogy miként "juthat el az ember az üdvösségre".
Luther azt hirdette, hogy az örök élet egyedül Isten kegyelméből, Jézusba vetett hit által "kapható meg, és ehhez nincs szükség semmiféle közvetítőre (...) Isten tud számunkra fegyver és kőszikla lenni" - hangsúlyozta.
A főgondnok kiemelte: a reformáció hívei harcba indultak a XVI. században, magabiztosságuk pedig a "megváltástudatból" származott. Kitért arra, hogy a hitújítás idején "a magyarság karnyújtásnyi közelségben volt a nemzethalálhoz, a kipusztuláshoz". Ezért volt fontos az akkor élőknek, hogy magyar nyelven olvashatták Károli Gáspár fordításában a Biblia üzenetét, amelyből vigasztalást nyerhettek az életveszély idején.
A rendezvény keretében tartott áhítaton a MEÖT protestáns tagegyházainak lelkipásztorai szolgáltak, a Dunántúli Baptista Mobil Evangelizációs Csoport Luther életét jelenítette meg, majd virágokat helyeztek el az emlékművön, a lelkészek pedig áldást mondtak. Az ünnepség a fasori evangélikus templomban istentisztelettel folytatódik.
Október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására.
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.
Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. A tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját.
A MEÖT 1943-ban alakult, és jelenleg tíz tagegyháza van: a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista és anglikán egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában 18 egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.
