A burnout a lelkészeket sem kíméli
A stressz az utóbbi években széles körű társadalmi problémává vált, a túl sok munka súlyos fizikai és lelki betegségeket okozhat. Forrás: livenet.ch, pro-medienmagazin.de, mindennapi.hu / bcs
A foglalkozási stressz „a 21. század egyik legnagyobb egészséget fenyegető veszélye”, állítják a szakértők. A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő feladatot látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, pedagógusok, lelkészek, szociális munkások stb.). Eredetileg csak ezek a hivatások számítottak magas kiégési kockázatúaknak.
A lelkészek veszélyeztetettebbek
Manapság viszont a burnout-szindróma mindegyik szakmában megjelenhet, mindenkit fenyeget, aki munkáját és magánéletét huzamosan nem tudja összehangolni. Elsősorban a lelkes, elkötelezett és segítőkész emberek közül az idealisták veszélyeztettek, akik azt gondolják, hogy erejük végtelen, hogy mindent kibírnak, és állandóan a tökéletességre törekszenek, akik nem tudnak nemet mondani, és mindenkinek meg akarnak felelni.
A Freiburgi Egyetem és a Witten-Herdecke Egyetem közös tanulmánya során 370 lelkész vett részt a vizsgálatban. A lelkipásztorok több mint 40 százalékánál figyelték meg a kiégés tüneteit. Ugyanis Németországban a hívők növekvő mértékű egyházi és hitközösségi kilépése a lelkészekre nagyobb érzelmi terhet ró. Tavaly több százezer hívő gondolta úgy, hogy hátat fordít az egyháznak. A kilépési hullámból következő takarékoskodási intézkedések pedig az egyházakban egyre nagyobb mértékű munkaterheléshez vezetnek.
A kiégés tüneteitől szenvedő lelkipásztorok nem szívesen beszélnek problémájukról, a téma elfojtása további hátráltató tényező abban, hogy időben felismerjék a bajt. Ez a megelőzés szempontjából is akadályozó, és ahhoz vezet, hogy a lelkészek családja és a gyülekezet már csak túl későn szembesül a problémával.
Nem indul a motor
Patrick Ulmann teológus, burnout- és stresszkezelési tanácsadó így magyarázza: „Manapság hatalmas az elvárás a munka világában – rövidebb idő alatt magasabb teljesítményt kell nyújtani. Átlagosan sokkal kevesebbet mozgunk, mint 50 évvel ezelőtt, ami ahhoz vezet, hogy a stresszhormonok hosszabb ideig maradnak szervezetünkben, és az immunrendszerünket terhelik.
Az autonóm (vegetatív) idegrendszerünk alapvetően két összetevőből áll, a szimpatikus (teljesítmény) és a paraszimpatikus (kikapcsolódás) rendszerből. Ez a gépkocsik gáz- és fékpedáljához hasonlít. Ha valaki kocsijával folyamatosan gázt ad, előbb-utóbb falnak ütközik vagy gödörbe megy. Ha egy ember folyton stressz alatt van, előbb-utóbb elveszítheti sejtjeinek rugalmasságát. Biológiailag nézve reggel nem indul a motor” – világítja meg hasonlatát Ulmann.
„Minél kimerültebb voltam, annál inkább azon rágódtam, hogyan fogom tudni elvégezni az összes feladatomat” – mesél egy lelkész saját tüneteiről. Két évig ő volt a felelős egy egyházközség alapításáért, minden erejével, időt nem sajnálva dolgozott, aztán nem bírta tovább. Az alváshiány egyre nagyobb kimerültséghez vezetett. Elindult egy negatív spirál, amelyből nem tudott kijönni. „Az emberek egyre jobban erőlködnek, habár már teljesen kimerültek, ez a tipikus kezdeti fázisa a kiégésnek” – mondja Ulmann.
A burnout soha sem keletkezik csak önmagában a magas munkaterhelés miatt, kialakulásában fontos tényező a siker és a sikertelenség aránytalansága. Gyakran olyan emberek észlelik a kiégés tüneteit, akik önkéntesen rengeteget dolgoznak, de nem kapnak érte elismerést.
Új megelőzési módszer – Prelax
A burnout egy krízishelyzet, amelynek leküzdése, megoldása egyedül nem lehetséges, mindenképpen külső segítségre van szükség. A kiégés tüneteiben szenvedő betegek hivatásos segítségre szorulnak. Egy nyaralás vagy egy kúra nem elég. Az érintettek gyakran több hétre, sőt több hónapra kiesnek a munkából. Nem minden ilyen pácienst kell kórházban ellátni, gyakran elég az ambuláns kezelés is, amelynek legfontosabb része a pszichoterápiás kíséret.
A „Prelax” egy nemzetközi teológusképző intézet (IGW International Zürich) és egy stresszkezelési szakértő cég közös kezdeményezése. Az új megelőzési eljárás, a „Prelax” segít a kiégés korai felismerésében, valamint az érintettek állapotának követésében. A burnout-szindróma prevenciójában igen nagy szerepe van a képzéseknek, továbbképzéseknek, tréningeknek, a támogató jellegű munkahelyi kapcsolati háló kialakításának. Fontos szerep hárul a munkatársakra, csoporttársakra, akik segítségére lehetnek a küszködő egyénnek. Egy jó csapatban a kiégés lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak.
A módszer egész évben a következőket kínálja: folyamatos elemzés, személyes motivációk, attitűdök tisztázása, az önmagunkról kialakított kép valódisága, a hivatás határainak megállapítása és a továbbképzés, amelyek együttesen csökkentik a burnout kockázatát. Ezt a szolgáltatást bárki igénybe veheti, kortól és nemtől függetlenül.
A kiégés megelőzhető és kezelhető probléma. Fontos, hogy mielőbb felismerjük azokat a jeleket, amelyek veszélyre hívják fel a figyelmet. A „Prelax” módszer központi eleme egy hosszú távú stresszteszt is, amelyet a résztvevők 6 hónaponként töltenek ki, majd ezt egy szakértő kiértékeli. Ha a teszteredmények a kritikus zónában mozognak, tanácsadási megbeszélésre kerül sor. Évente egyszer közös pihenőnapot is szerveznek.
