Tényleg milliárdos értékű a Pécsre érkező Tiziano?
Pécs - 2005-ig Egy pécsi lakásban porosodott a műremek. A „Mária a gyermek Jézussal és Szent Pállal” című festményért 2-3 milliót szerettek volna kapni három éve, aztán az ötvenszeresét kaszálták. Sokak szerint még így is pórul jártak. Forrás: bama.hu
Tízmillió dollárra (kétmilliárd forint), mások szerint még többre biztosították azt a Tiziano festményt, amit három éve még egy pécsi lakásban őrzött akkori tulajdonosa, úgy tudjuk, egy közismert pécsi műkereskedő unokája. Mint ahogyan közismert az a személy is, aki a különös történetű alkotás jelenlegi tulajdonosa. Ám mivel szeretnék inkognitójukat megőrizni, nevük nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sértene.
Nagy József, a fővárosi Nagyházi Galéria és Aukciósház munkatársa, egykori pécsi egyetemi tanár lapunknak elmondta, a képet – amelyet tulajdonosa pénz szűkében akart piacra dobni – ő vehette kézbe először. A tulaj abban a reményben bízta rá az aukciós házra az „ismeretlen velencei piktor művét”, hogy azért akár két-hárommillió forintot is kaphat. Nagy Józsefhez a festmény meglehetősen poros, koszos állapotban érkezett, s mint kiderült, egy korábbi restaurátor egy öt centis csíkot hozzáfestett. A galéria ilyen felkérés esetén egy neves szakértőt is felkér, tisztázandó, nem lopott-e a mű, illetve a mű pontos értékét is meg kell határozni. De hogyan emlékszik erre a pillanatra Nagy József?
– Amint Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum neves szakértője rápillantott, kimondta: ez egy ramaty állapotban lévő Tiziano.
Ezzel kezdődött a tündérmese, amelyet sokan igyekeztek lenullázni, ám több külhoni szakértő (pld. a Louvre-ból érkező) is úgy vélte, hogy az eredethez kétség sem fér. Különösen a restaurálás után mondogatták egyre többen.
– Mennyit érhet ma – kérdeztük Nagy Józsefet –, úgy hírlik, milliárd körüli összeget.
– Biztosan többet, mint amit kapott érte az egykori pécsi tulajdonosa. De talán a tízszeresét nem. Talán ha négyszázmillió forintot.
Károlyiék fóti kastélyában is pihent a festmény
A kép előtörténetéhez hozzátartozik, hogy az 1800-as évek elején eltűnt, s nem is tudták, hogy hol van. Több mint száz- esztendős csend után, 1932-ben a Magyar Királyi Postatakarék árverésén szerepelt, mint egy reneszánsz nagymester alkotása, s került a Károlyi család fóti kastélyába. Tőlük vásárolta meg a 40-es években a pécsi műkereskedő, s bár később védetté nyilvánították, többnyire nem az eredetit vizsgálgatták, hanem a róla készült fotókópiát. A kép témája erősen foglalkoztatta Tizianót, hasonló tematikájú képe található a firenzei Palazzo Pittiben, egy New York-i magángyűjteményben és az Ermitázsban. A festmény eredetiségét kimondó értekezés mellé álltak a Palazzo Pitti képtárának szakemberei is.