Szakrális művészeti tárlat nyílt Veszprémben

Létrehozás: 2011. november 22., 10:37 Legutolsó módosítás: 2011. november 22., 15:06

Veszprém – Csonka Ibolya, Fülöp Lajos, Kádár Tibor, Veszeli Lajos festőművész, M. Nagy József szobrászművész, Perlaki József üvegfestő művész, Somogyi Győző grafikus- és festőművész, Szelényi Károly fotóművész alkotásaiból nyílt szakrális képzőművészeti tárlat november 19-én a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola folyosógalériájában. Forrás: Magyar Kurír / Toldi Éva

A Bakony és a Balaton vidéke alkotói kiállításának nyitányaként Veresné Petrőcz Mária énekművész a közelgő adventet idéző népénekekkel köszöntötte a megjelenteket. A főegyházmegyei gyűjtemény és a veszprémi KÉSZ által rendezett tárlatot Sebő József, a Padányi Biró Márton Római Katolikus Gyakorlóiskola tanára mutatta be.

Kereszténység és művészet kapcsolata férfi és nő szeretetkapcsolatát juttathatja eszünkbe. Olyan kapcsolat ez, amely kölcsönösen át- meg áthatja egymást, s a kettő szintézise, eredménye mindig egy magasabb rendű, az embert a transzcendens szférába emelő alkotás – mondta megnyitó beszédében Sebő József. Kiemelte: mióta kereszténységről beszélhetünk, még fokozottabban van jelen a művészetben a szépség, a lelki emelkedettség iránti vágy. Így van ez a mi régiónkban is. Aki a bakonyi, balatoni tájakat járja, úton-útfélen szakrális emlékekre bukkan; szőlőhegyeken, völgyekben szinte mindenütt kolostorok, kápolnák vagy ezek romjai találhatóak. Egry József szerint „a Balatont az egyszerű halászok szentelték meg”. A Balaton festője számos képén örökítette meg a pillanatot, amikor a halász ujját a tó vizébe mártva keresztet vet – hangzott el a tárlat megnyitóján.

A hely szelleme a jelen művészeire is hat. A fáma szerint Szentendre után Veszprémben él a legtöbb művész. A mostani tárlaton látható alkotásokból is sugárzik a hit ereje, az embert megújító catholicum. Minden művész tudja, hogy csak közvetítő, az isteni üzenet közvetítője alkotásával. S azt is tudja, hogy az anyag szakrális valóság, amely csak a teremtés ihlete által válhat az Isten képmásává – hangsúlyozta Sebő József. Kiemelte a tárlatból többek között Kádár Tibor monumentalitásra törekvő, erőteljes ecsetvonásaival készült festményeit, Máté és Lukács portréját, amely mögött az alkotó szülőföldje, Erdély drámaisága, balladás világa sejlik fel. Csonka Ibolya tűzzománcain Erdély archaikus ízeit érezhetjük, Székely Madonnája igazi szakrális alkotás, Perlaki József üvegfestő művésznek a  háromkirályokról készített üvegképei a tradíciók jegyében születtek. Somogyi Győző képein egyfajta magánmitológia – a pogány, az antik görög, a keresztény és a posztmodern – jelenlétének szemtanúi lehetünk.

November 29-én 18 órakor kerekasztal-beszélgetést szerveznek a tárlat alkotóival a hittudományi főiskola dísztermében. A beszélgetés vezetője Dvorszky Hedvig művészettörténész, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztő-riportere lesz.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben