Román ortodox üvegikonok a Kiscelli Múzeumban

Brindusa Armanca, a Budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy az ikonkiállítás ideje alatt konferenciát tartanak május 26-án és 27-én a Magyarországi és a romániai vallásos művészet – kölcsönhatások a középkortól napjainkig címmel a román- és a Francia Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Galéria közös szervezésében.

Az Erdély déli vidékeiről származó 33 ikon – amely a román kulturális örökség részét képezi – szimbolikus üzenetet hordoz: a szám a Megváltó földi életének éveit jelképezi. Az ikonok gondos festészeti stílusa a középkori miniatürizáló mesterek hagyományinak folytatását igazolja a szentek ruházatának díszítőmotívumain, azok redőin és részletgazdagságán keresztül. Ezek a műtárgyak a Kolozs megyei Füzesmikola és Szamosújvár, a Fehér megyei Déznaláz és Lámkerék, a Brassó megyei Bolgárszeg és Fogaras, valamint a Szeben megyei Szeben-Hegyalja és Nagyszeben területéről származnak – sorolta az igazgató.

Az ikon görög eredetű szó, képet, képmást, bizánci szentképet jelent. A görögkeleti templomokban a szentek képeivel borított fal választja el a szentélyt a templom hajójától. A képeket üvegre és fatáblára festették, színeik zöldek, sárgák, földszínűek, kobaltkékek, vörösek és ezüstösek.

A Kiscelli Múzeum már 1994-ben házigazdája volt egy hasonló rendezvénynek. Akkor a Pas d’accord avec Zefirelli című eseményen öt román képzőművész: Sorin Dumitrescu, Mihai Sarbulescu, Horea Pastina, Ion Grigorescu és Ioana Batranu a kripta falaira és kőoszlopaira ortodox témájú freskókat festett, ezek a mai napig láthatók.

A román üvegikon kiállítás május 30-ig tart nyitva a Kiscelli Múzeumban.