IRÁNYVÁLTÁS - sub, metanoia, conversio
Négy rendkívüli alkalmat szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hermeneutika Tanszéke által szervezett „Sub-klub” keretében. A meghívott vendégek humán értelmiségiként, egyetemi oktatóként a hetvenes-nyolcvanas években ígéretes pályán indultak el, ám gondolkodásuk egy ponton radikálisan megváltozott, új irányt vett, s erről az irányváltásukról számolnak majd be előadásaikban.
„Sub-klub”, Budapest, VIII. Reviczky u. 4/c. (A Fővárosi Szabó Könyvtár bejáratával szemben I. emelet, Díszterem)
A beszélgetéseket vezeti a házigazda: Fabiny Tibor tanszékvezető
2008. november 4-től kezdve keddenként kéthetenként 16 órakor
A sorozat célja, hogy humán értelmiségiek életútjának „irányváltását” az érdeklődők közelebbről is megismerjék.
A meghívott vendégek humán értelmiségiként, egyetemi oktatóként a hetvenes-nyolcvanas években ígéretes pályán indultak el, s hamarosan jelentős szakmai eredményeket mutattak fel. Ám gondolkodásuk egy ponton radikálisan megváltozott, új irányt vett, s ennek következtében művészi és tudósi pályájuk részben újra tematizálódott. Bemutatásra kerül az előadók „régi” és az „új” szellemi irányultsága, s egykori és mai szakmai teljesítményük bemutatása, valamint választ keresnek arra a kérdésre, hogy vajon kontinuitás vagy diszkontinuitás van-e a korábbi és mai munkásságuk között.
„A megtérési történetek lényegi eseménye nem annyira a karakter ’átváltozása’,másmilyenné 'válása', olyanná, amilyen korábban nem volt. Ami történik, az inkább a meglevő karakter, az abban rejlő erők, képességek irányváltása, megfordulása, összhangban a héber swb gyök és a latin conversio ’megfordulás’, megfordítás, ’fordulat’ értelmével, ami a görög meta-noein jelentésétől sem áll távol: a megtérés, a metanoia ’a gondolkodás irányváltása’.
(Dér Katalin, A Biblia olvasása, Kairosz, 2008, 139. old.)
November 4.
Dér Katalin
egyetemi docens, ELTE, Ókortudományi Intézet
Klasszika filológiától a Bibliáig
Az ELTE BTK Latin Tanszékén tanít. 1990-ig a latin nyelvészet, az antik irodalom, főleg a színház körében folytatott kutatásokat (Plautus világa, 1989). 1990-től középkori teológusok műveit fordította
(Canterburyi Szent Anzelm, Filozófiai és teológiai művek, 2001.; uő., Összes művek, 2007.; G. Crispinus: Egy zsidó és egy keresztény disputája, 2006.; Bonaventura: A keresztény hit foglalata, 2008),
illetve társadalmi témájú egyházi dokumentumokat fordított magyarra (Az Egyház társadalmi tanítása, 1993.; Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 2006).
Könyvet írt Canterburyi Szent Anzelm teológiájáról és filozófiájáról (Szépséges értelem, 2001).
Érdeklődése egyre erőteljesebben fordult a Szentírás felé, az utóbbi években ilyen tárgyú írásai jelentek meg (Bibliaismeret, társ szerzővel, 1999.; A zsoltárok
világa, 2008.; A Biblia olvasása, 2008). A Mária Rádióban hetenként jelentkezik bibliai
műsorsorozata.
November 18.
Kocziszky Éva
egyetemi tanár,
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Germanisztikai Intézet
A heideggeri lételmélettől az Élet tanúságáig
Germanista, klasszika filológiai és filozófiai érdeklődéssel. Egyetemi diplomáit az ELTE magyar-német , majd ógörög szakján szerezte (1977, 1985), 1977-tól 1998-ig a JATE Magyar, majd Német Irodalom Tanszékén oktatott, 2006-tól a Nyugat-Magyarországi Egyetem Német Tanszékét vezeti, 2007 óta egyetemi tanár. Fő kutatási területe a német felvilágosodás, klasszika és romantika szerzőire, esztétikai poétikai és eszmetörténeti aspektusait foglalja magában, melyben kiemelt szerep jut Hamann gondolkodásának, Hölderlin költészetének és általában az antikvitás modern kori jelenlétének.
Főbb magyar nyelvű publikációi:
Hölderlin. Költészet a sötét nap fényénél. Budapest, Századvég 1994; J. W.
Goethe: Faust I. (a szöveget gondozta, kommentálta, a kísérő tanulmányokat
irta, a képeket válogatta Kocziszky Éva) Budapest, Ikon kiadó 1994. 2. Kiadás: Magyar Könyvklub 2003;
Pán, a gondolkodók istene. Mitológia 1800 körül, Budapest, Osiris Kiadó 1998.
J. G. Hamannés a modernitás kritikája. Budapest (Hermeneutikai Kutatóközpont) 2000;
A mitológus Kerényi Károly, in: Valóság 1987/7, 83–99;
Olymposzi fecsely. (Kerényi Károly levelezése Thomas Mann-nal),
in: Holmi 1989 október, 110–114;
Költészet és apokalipszis Hamann műveiben,
in: Holmi 2001 Szeptember, 1192–1203.
December 2.
Békési Sándor egyetemi docens, KRE Hittudományi Kar dékán
A rajzfilmtől a teológiáig
Szakmáját tekintve: rajzfilmrendező, grafikus; hivatására nézve: református teológus. 1972-től 1990-ig a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, mint mozdulattervező, majd rajzfilmrendező. 1985-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát, ahol 1994-ig óraadó tanárként tanított. 1991-1996-ig a KRE Hittudományi Karának volt hallgatója. Lelkésszé szentelése után, két évig a Kálvin téri református gyülekezet beosztott lelkésze. 1998-tól tanít a Hittudományi Kar Rendszeres Teológia Tanszékén, s ugyanott 2004-ben doktorál teológiai esztétikai témából. 2005-től a Kar dékánja. Néhány munka mindkét területről: Animációs filmek közül: Fények virradat előtt c. 4 perces egyedi, A vázák meséi c. 24×12 perces animációs TV-sorozat.
A teológiai munkák közül:
ERGON. A keresztyén esztétika teológiája (könyv, 2003. sajtó alatt), Sztepha noszkhrisztianosz. István király teológiai etikája
Intelmei alapján. (könyv, 2001). Cantus firmus.
Dietrich Bonhoeffer műve börtönben írt levelei és versei alapján. (tanulmány, 1996),
Kép, amely visszanéz ránk. Az animációs film esztétikájának etikai vonatkozásai (cikk, 1999),
Ikonográfia és a református hitvallás (tanulmány, 2005).
December 16.
Dér Katalin, Kocziszky Éva, Békési Sándor – és Fabiny Tibor
BESZÉLGETÉS EGYMÁSSAL