Nem gágognak a libák
Szombathely - Szent Márton az ókori Savariában született, a hagyomány szerint éppen ott, ahol ma a nevét viselő templom áll Szombathelyen. Innen indul a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal, amely Márton életútját követve a franciaországi Tours-ig vezet, ahol püspökké választották 371-ben. Forrás: dunatv
Szent Márton
A szombathelyi Képtárban most főleg középkori Márton-ábrázolásokat gyűjtöttek össze egész Európából. A műtárgyak többsége a római légió katonájaként ábrázolja Mártont, amikor a galliai Amiens-ben kettévágta köpenyét, hogy megossza azt egy didergő koldussal. De alakja más formákban is megjelenik az alkotásokon.
- Püspök figuraként, csodatevő, gyógyító, halottakat életre támasztó püspökként jelenik meg az ábrázolásokban – fogalmazott Zsámbéky Mónika művészettörténész.
Márton temetésének napja, november 11-e hálaadó ünneppé lett.
- Mikor Mártont püspökké akarják választani, szerény ember lévén elrejtőzik a nagy feladat elől, és a libák árulják el a gágogásukkal. És akkor tréfásan hozzáteszik, hogy a libák úgy bűnhődnek, mikor Márton napján az asztalra kerülnek, akkor már tovább nem gágognak – mondta Aigner Géza a szombathelyi Szent Márton Plébánia plébánosa.
Ezért eszünk libasültet ilyenkor. Márton-napkörnyékén hagyományosan országos nagyvásárt rendeznek. Bár a rossz idő miatt az idén kevesen voltak, a libasültből estére nem maradt. Talán mert a néphagyomány szerint: aki Márton napján libát eszik, a következő évben nem éhezik.
