Megújul a soproni bencés templom
Sopron – A soproni Fő téren álló bencés templom és a hozzá kapcsolódó kolostor eddig nem látogatható értékei, az ősszentély, a sekrestye, a kerengő és a káptalanterem is feltárulnak a látogatók előtt a rövidesen kezdődő rekonstrukció nyomán – mondta Hortobágyi Cirill pannonhalmi bencés perjel a vasárnapi projektnyitón. Forrás: MTI, mult-kor.hu
A gótika és a barokk jegyeit viselő műemlék építészeti és történelmi értékeit a felújítást követően interaktív állandó kiállításon mutatják be. A beruházással a műemlékegyüttes turisztikai vonzerejét kívánják növelni – foglalta össze a projekt célját a perjel. A projektismertetőt a templom búcsújára, a Nagyboldogasszony-napi ünnepi megemlékezésre időzítették.
Horváth László templomigazgató közölte: az építészeti örökség megóvásához, az épületegyüttes értékeihez méltó környezet visszaállításához 164,6 millió forint támogatást nyertek a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében. A támogatás a teljes beruházás közel 83 százalékát fedi le, a fennmaradó részt a tulajdonos Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság teszi hozzá. Ebből a forrásból állítják helyre Sopron legkorábbi ismert miséző helyét, megnyitják a káptalanterem kerengőre néző gótikus ablakait, újranyitják a Kapisztrán Szent János gótikus szószék feljáratát, és múzeumi üzletet is létesítenek.
A rekonstrukciót követően állandó kiállításon ismertetik a templom és a kolostor történetét az érdeklődőkkel. A műemlékvédelem oltalma alatt álló környezetben korszerű, interaktív bemutatási módszereket alkalmaznak. A szakrális épülethez kapcsolódó kolostor kerengőjében részben a ferences, részben a bencés múlt főbb történéseit tárják a látogatók elé, mivel a templomban négy évszázadon keresztül a ferencesek, majd 1802 óta a bencések szolgálnak.
A templomhajó alatt épülő kiállítótérben helyezik majd el a régészeti feltárás során előkerült, évszázados tárgyi emlékeket. Gabrieli Gabriella soproni régész elmondta: az egyik legkülönlegesebb lelet egy 16. századi női viselet, amely aranyszállal átszőtt kelméből készült. Ehhez hasonló tárgyi emlék a szakma ismeretei szerint mindössze kettő van Magyarországon. Az állógalléros, duplaujjú viselet vizsgálatát a Magyar Nemzeti Múzeumban textiles restaurátorok végzik.
A bencés Kecske-templomot – amely elnevezésében a 14. századi építtető, Kecskés-családról emlékezik meg – gótikus stílusban építették, a későbbiekben részben barokk stílusban átalakították. A falak történelmi eseményeknek is helyet adtak: ott koronázták királlyá 1625-ben III. Ferdinándot.
