Megnyitották a 150 éves Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló kiállítást

Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere ünnepi beszédében kifejtette: ez a városrész sokféle kultúra találkozási pontja, ezek között a Dohány utcai zsinagóga fontos színfolt, kiemelkedő hely, amelynek önkormányzati támogatása éppen ezért lényeges. Kiemelte, hogy a zsinagóga várja a kerületi iskolák tanulóit, akik szervezett látogatás keretében ismerkedhetnek meg a 150 éves épület történetével.
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója, a kiállítás ötletgazdája és kivitelezője a bemutatón elmondta, hogy az épületben található üléseket a zsinagóga hajdani átadása előtt, akár részletre is, meg kellett váltani, amit aztán kizárólag az használhatott, aki megvásárolta. A későbbiekben ezeket az üléseket el lehetett adni, meg lehetett vásárolni, sőt még jelzálogot is lehetett rá felvenni, annyira értékesnek számított egy-egy ülőhely a zsinagógában. A helyi zsidó közösségben létezett is a mondás: az egyházközség tagjainak rendelkeznie kell egy lakással, egy nyaralóval és egy ülőhellyel a Dohány utcai zsinagógában.
A kiállításon látható két ülőhely története is, az egyik a Pesti Izraelita Nőegylet egyik alapítójáé, Bischitz Johannáé, a másik Budapest első vasgyárosáé, Feiwel Lipóté.
A tárlaton megtekinthető több szertartási tárgy, így többek között egy horgolt tóraköpeny, egy lévita kézmosó kannával és tállal, illetve imakönyvek és különböző dokumentumok – tette hozzá. A Dohány utcai zsinagóga azért is fontos és úttörő jellegű, mert építészeti alapkoncepciója volt, minden építészeti elemnek külön szimbolikája van; az erről szóló anyaggal egy külön vetítés keretében lehet megismerkedni.
A zsinagóga pincéjében berendezett kiállításon megtalálható az egykor itt működő rabbik tablója, a zsinagógákban végzett rítusok rendje és a zsinagóga környékének története is.
Az eseményen megjelent többek között Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija.
A zsinagóga a magyarországi zsidóság szimbóluma. Pesten 1827-ben ötezer zsidó lakott, a kisebb zsinagógákban már nem fértek el, ezért 1845-ben megvették a mai Dohány utcai zsinagóga telkét. A vallási épület megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Ludwig Förster építész nyert el. A 2840 ülőhellyel rendelkező zsinagóga később a többi vidéki magyarországi zsinagóga építéséhez is mintául szolgált.