Megjelent a Pápai Magyar Intézetről szóló könyv

Létrehozás: 2011. július 19., 09:19 Legutolsó módosítás: 2011. július 19., 09:20

Budapest - Megjelent a Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája (1963-1989) című könyv, amelynek célja az egyházi közelmúltról szóló párbeszéd elmélyítése - erről a szerző, Szabó Gyula tudományos kutató számolt be hétfőn az MTI-nek. Forrás: MTI

Mint mondta, a csaknem 400 oldalas, a Püski Kiadó által megjelentetett kötet arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a Rómában működő, felsőbb tanulmányaikat a Vatikánban végző papoknak kollégiumul szolgáló intézetben jórészt azok lakhattak, akik a Kádár-rendszerben a pártállami diktatúrával lojálisak voltak, s "az állambiztonsággal szoros kapcsolatot ápoltak", azaz információkat adtak neki.
A Rómában töltött idejük egy részét a Pápai Magyar Intézetben (PMI) lévő teológusok arra használták fel, hogy "a Magyar Katolikus Egyházról dezinformálják a Vatikánt", és azt hangoztassák, hogy Magyarországon az egyházat nem üldözik, sőt szabadon működhet - mutatott rá Szabó Gyula.
Közlése szerint ezzel szemben az volt az igazság, hogy a Kádár-rendszer idején pereket indítottak számos egyházi személyiség ellen, a kisközösségeket üldözték, a vallásszabadság pedig kizárólag a liturgia szabadságában nyilvánult meg. Ez utóbbi terén is voltak megszorítások, a körmentek megtartását például szigorúan a hatóságok előzetes engedélyéhez kötötték.
A PMI vezetői és az ott élők által adott információkban a Vatikán egy ideig kételkedett, később azonban "a lassú víz partot mos" elve alapján elhitték, amit a pártállami kommunikációtól hallottak. Ezért megtett mindent az Állami Egyházügyi Hivatal is, amikor Magyarországra jöttek a Vatikán küldöttei, megtévesztették őket, és olyan nagy tömegeket vonzó, protokolláris eseményekre vitték őket, amelyből egyáltalán nem derült ki, hogy valójában milyen helyzetben is van az egyház - világította meg.
Szabó Gyula leszögezte: a PMI a kommunista pártállami rendszer hírszerzésének egyik kiemelten fontos intézménye volt, "a PMI vezetői pedig mindig a rezsim politikáját képviselték". Az intézményvezetőknek ezt úgy hálálták meg, hogy magas egyházi méltóságokat kaptak hazatérésük után. Közülük Csepregi Ignác és Bagi István segédpüspök, Fábián Árpád - aki lehallgatókészülékkel rögzítette a Vatikán delegációjával folytatott tárgyalásait - szombathelyi megyés püspök, Dankó László kalocsai érsek, Keresztes Szilárd pedig hajdúdorogi görög katolikus püspök lett - sorolta.
Megemlítette, akadtak olyan PMI-vezetők is, akik Rómában a hírszerzésnek, hazatérve pedig a "belső reakció elhárítását" feladatul kitűző III/III-as csoportfőnökségnek dolgoztak, ezért két fedőnevük is volt. Hozzáfűzte, püspöki, segésdpüspöki kinevezésük utáni időszakból nem találhatók meg jelentéseik, "lehet, hogy ők ezután másként jelentettek".
A PMI keretei között Rómában tartózkodó teológusok mintegy fele szintén dolgozott a kádári hírszerzésnek, a többiek az állambiztonság társadalmi kapcsolatként tartotta számon, vagy sikerült beszervezni őket a III/III-as csoportfőnökséghez, de legalábbis hivatalos jelentés tettek az Állami Egyházi Hivatalnak - vázolta a korabeli helyzetet a szerző.
A kutató beszélt arról, hogy az állambiztonsággal egyeztetettek a Vatikánból jött delegáltak a magyarországi püspökjelöltekről is, mielőtt kinevezték volna őket. Ennek következtében ritkán kerültek felelős pozícióba azok, akiket a magyar állam - az állambiztonsági információkra alapozva - nem ajánlott. A püspöki kar pedig Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének útmutatásai alapján is tájékozódott a jelöltekről, és ezzel együtt rendszerint lehallgatták a püspöki kari üléseket, és ügynöki jelentések is szóltak ezekről a tanácskozásokról - tette hozzá.
Szabó Gyula annak a véleményének is hangot adott, hogy "Miklós Imre volt a Magyar Katolikus Egyház igazi vezetője a rendszerváltozásig". Az egyházpolitika hivatalos irányvonalát is ő határozta meg, ebbe pedig nem fért bele az ifjúsági misszió vagy a családpasztoráció. Ugyanezen az alapon adminisztratív eszközökkel sikerrel igyekeztek háttérbe szorítani az iskolai hittanoktatást, és a templomi hitoktatást is ellenőrizték.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben