Kigúnyolták a jótevő kanonokot
Tárlat mutatja be Somogyi Károly esztergomi kanonok, a Szegedi Könyvtár hagyományozójának életét, gyűjteményét. A „Szeged jótevőként” emlegetett papot egy élclap megrótta, mert „másokra szórja a főúri javakat". Forrás: mindennapi.hu, MTI
A Szegedi Könyvtár alapítója, Somogyi Károly életét, tevékenységét és irodalmi munkásságát mutatja be eredeti dokumentumok és az alapítványi gyűjtemény különlegesen ritka, muzeális értékei segítségével az a kiállítás, amely a hétvégén nyílt a tudós pap születésének 200. évfordulója alkalmából a Tisza-parti városban.
Az 1888-ban 77 évesen elhunyt Somogyi Károly már gyermekként a papi hivatást választotta, 1834-ben szentelték fel. 1847-ben hittudományi doktorrá avatták a pesti egyetemen, és már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként nevezték ki pozsonyi, majd esztergomi kanonokká. A jótékonyságáról ismert pap az 1879-es nagy árvíz pusztítása után ajánlotta fel „Szeged városának ajándékképpen, örök tulajdonul" 43 ezer 701 kötetes könyvtárát – mondta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a tárlat rendezője.
A Somogyi-hagyaték rendkívül gazdag, szinte bármilyen – akár földrajzi, orvos- vagy hittudományi – témában látványos és tartalmas, 200-250 kötetet bemutató kiállítást lehet rendezni belőle (nyitóképünkön). Magáról az alapítóról azonban kevés tárgyi emléket őriz a közgyűjtemény, így a május 18-ig látható kiállítás anyagának egy részét az esztergomi főegyházmegyei könyvtár, a káptalani és prímási, valamint a Csongrád megyei levéltár és a Móra Ferenc Múzeum kölcsönözte erre az alkalomra.
A Szent István Társulat elődjének alapítója
A kiállítás egyik érdekes darabja Somogyi Károly első, 1853-ban készült végrendelete. A tudós pap ebben részletesen rendelkezik vagyonának sorsáról, javai nagy részét jótékony célokra ajánlja fel. Két külön passzusban említi már akkor is értékes könyvtárát, s azt kéri, feltétlenül tartsák egészben a gyűjteményt, s ha értékesíteni kell, akkor is csak egyben adják el.
A látogatók megismerhetik azt a tudományos alaposságú munkát is, amellyel az alapító gyűjteményét gyarapította. Gondolkodásmódjának, értékítéletének egyik legszemléletesebb példája az a több mint háromszáz oldalas kéziratos könyvecske, melyet Somogyi Károly készített egy stuttgarti antikvárius - az ős-Faustot is újra kiadó - Scheibl egy katalógusáról. A tudós pap nem tudta megszerezni az eredeti katalógust, ezért lemásolta azt, s az egyes tételekhez megjegyzést is fűzött, miért tartja értékesnek vagy éppen értéktelennek az adott könyvet.
A tárlaton bemutatják a kanonok könyv- és lapkiadói tevékenységét is. Somogyi alapító tagja volt a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatnak, a későbbi Szent István Társulatnak. A kiállításon látható például az 1848/49-ben megjelent, általa kiadott Március 15. című lap is, melyet elsőként terjesztettek rikkancsok Magyarországon.
A kanonokot „Szeged jótevőjének” is nevezték, gyűjteményének felajánlása és jótékonykodása azonban nem mindenütt kapott kedvező visszhangot. Egy, a tárlaton látható korabeli esztergomi élclap például azért rója meg Somogyit, mert "másokra szórja a főúri javakat".
