Kiállították a görög mecénások kincseit
Budapest – Az első magyarországi görög diaszpóra kulturális, szellemi, egyházi és tárgyi emlékeit mutatja be a Görög Örökség – Görög Ortodox Diaszpóra Magyarországon a XVII.-XIX. században című tárlat a Budapesti Történeti Múzeumban. Forrás: mult-kor.hu
A július 2-ig látható kiállításon több mint 250 műtárgyat tekinthetnek meg
az érdeklődők: az ikonok, ötvöstárgyak és grafikák mellett egyházművészeti
tárgyakat, könyvészeti ritkaságokat, leveleket és festményeket is felvonultat a
gazdag emlékanyag, amely közgyűjteményeknek, egyházi gyűjteményeknek és
magángyűjtőknek köszönhetően kerül a nagyközönség elé – mondta el Szabó
Krisztina projektvezető.
A
kiállítás három nagy téma köré csoportosul: az egyházi, a képzőművészeti,
valamint az irodalmi hagyatékot mutatja be. Az első terem egy ortodox templom
belsejét idézi, az oltáron a többi között szentségtartó, szentségtakaró, kelyhek
láthatók. A falon tizenhárom darabból álló ünnepi ikonsorban gyönyörködhetnek a
látogatók, de kinyitható házi oltár és 1883-as evangéliumos könyv is színesíti a
tárlat anyagát.
Az átfogó kiállítás első ízben állít emléket azoknak a
nagy mecénás görög családoknak, akik vagyonukat kereskedelmi, pénzügyi és
ingatlanfejlesztésekbe forgatták – fogalmazott Szabó Krisztina. Kiemelte: a
görög Sina (Szinasz), Derra és Nákó (Nakosz) család a reformkori fellendülés
meghatározó mecénásaivá váltak, támogatták egyebek mellett a Lánchíd
megépítését, a Ludovica (az első magyar nemzeti katona-nevelő intézet), a pesti
görög templom és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozását. Az említett
épületek mellett még a Nákó-palotát, a dunai árvízben beomlott Derra-házat és a
Sina-kastélyt is láthatják metszeteken, akvarelleken, litográfiákon a
látogatók.
Sina György és Széchenyi István levelezése, Adam Clark
levele szüleihez, Sina Simon Alapító levele az Akadémia építésére adott 8000
forintról, bronz tárgyak, Sina György mellszobra, a pesti görög kompánia
zászlaja és „követi” lábvédő látható egyebek mellett az utolsó teremben. A
projektvezető elmondta: a kiállítás célja bemutatni a korabeli Pest-Budát, a
legfontosabb eseményeket, történéseket, beleértve az 1838-as dunai árvizet, s
rámutatni az asszimilálódott görögök tevékenységére, bemutatva a családokat
is.