Kiállítás nyílt Balatonalmádiban: Muzsinszki Jézus-sorozata

A kiállítást Márfi Gyula érsek ajánlotta a látogatók figyelmébe. Elmondta, hogy Muzsinszkit ma kevesen ismerik,  s ez jórészt annak tudható be, hogy „rossz korban élt és rossz helyen”. Sikeresen induló pályája megtört a kommunizmus vallásellenes, a művészeteket, művészeket is a párthoz való viszonyulásuk alapján megítélő korban.

Muzsinszki 1886-ban Felsőzsolcán született, 1902-től 1907-ig az Iparművészeti Iskola díszítőfestészeti szakosztályán tanult, majd Nagybányán, a művészeti szabadiskolában Thorma János tanítványa volt. Később Olaszországban töltött hosszabb tanulmányi időt, ahol művészete új élményekkel gazdagodott. A két világháború között szép sikereket ért el, emlékezetes kiállításai voltak, jeles művészeti egyesületek tagja lett, és két rangos külföldi pályázatot is elnyert. 1929-ben ennek révén Jeruzsálemben a Dormitio (Szűz Mária elszenderülése)-bazilikában 9 négyzetméteres templomi mozaik készítésére kapott lehetőséget. 1932-ben pedig ugyancsak Jeruzsálemben az Agónia, más néven a Népek temploma-bazilika apszisába készíthette el a Jézus imádkozik a Getszemáni kertben című alkotását. 1939-ben, 53 éves korában Siófokon telepedett le. Életrajzírói szerint itt szinte krisztusi szegénységben, egyszerűségben élt. A Balatont festette, s művei értékesítéséből élt. Egy súlyos betegségből gyógyulva fogadta meg, hogy hálából Isten gondviseléséért képsorozatot fest majd Krisztus életéről, szenvedéstörténetéről az evangéliumok alapján.

A 243 darabból álló festménysorozatot halála előtt felajánlotta a siófoki városi tanácsnak, amely akkor az MSZMP-tagok gyülekezőhelye volt. Az elvtársak talán szívük szerint elfogadták volna, de nem tudták, mit kezdjenek „ennyi Jézussal”, mit szólna ehhez föntről a pártvezetőség - fogalmazott Márfi érsek. Muzsinszki akkor sem volt hajlandó Lenint, Sztálint, Marxot festeni, amikor sok kortársa ezen buzgólkodott az előnyök megszerzése érdekében. Ő megmaradt hűségesen Krisztus mellett. Végül a sorozat méltó helyére kerülhetett: a veszprémi püspökség, majd érsekség tulajdonába, s ma a Gizella Királyné Múzeum őrzi. Szívesen adtak át a tárlathoz a képsorozatból most harminc alkotást Balatonalmádinak.

Az érsek rámutatott, hogy az alkotásokból hit és áhítat sugárzik. Kiemelte a festményeken ábrázolt szereplők művészi megformáltságát, az apró részletek kidolgozottságát még a tömegjelenetekben is. Végül Benjámin László Emléknél többek című költeményéből idézett a főpásztor az utókor megbecsülésének jeleként: „Mind többet gondolok hajdani mestereimre, / az elcsöndesedett férfiakra, kik ifjúságom fölé magasodnak / megviselten és méltóságosan, akár a százados fák… újra meg újra fölismerem őket / az énekekből kifelejtett országban, igaz emberekben, / akik a végső kérdésekre egész életükkel felelnek.”

A megnyitón klasszikus gitármuzsikával közreműködött Szalai Lotti, a helyi zeneiskola növendéke.

A Muzsinszki-gyűjteményből összeállított válogatás 2011. január 20-ig látható a balatonalmádi művelődési központban.