Kálvin munkássága nem az egyház belügye - megnyílt a “Kálvin év 2009 Sárospatak” rendezvénysorozat

Ez a kiállítás arról szól, hogyan tudnak emberek együtt gondolkozni, együtt felmutatni egy közös értéket – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
„A Kálvin emlékévek nem az egyház belügye, hiszen Kálvin munkásságában benne van a kultúra, a gazdaság, a politika, a közélet. A reformáció arról is szólt, hogy hozzunk létre iskolákat, ahol az anyanyelvi kultúrát ápoljuk. Az éledő önállóság abban nyilvánult meg, hogy a magyar nemzet szembe tudott fordulni egy gyarmatosító, kulturálisan, gazdaságilag függőségbe hozni akaró Habsburg katolicizmussal, és azt mondta: Istentől való joga, hogy megmaradjon” – nyilatkozta Bölcskei Gusztáv.

Sárospatak a Kálvin évben is zászlóshajó – erről szólt megnyitójában Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Ezt a kiállítást nem lehet elvonatkoztatni attól a szükségtől, amelyben élünk.
Ókori mondást idézett, miszerint az emberi lélek nem egy edény, amit tele kell tenni, hanem egy oltár, amelyen tüzet kell gyújtani. „Ez a kiállítás ilyen lélekről szól, ahol tüzet gyújtottak, ami meleget ad, ami fényt áraszt. A tárlat alapgondolata erről az emberi lélekről beszél.” – tette hozzá a tiszáninneni püspök.

Páratlan lehetőséget adott a magyar kultúrának a Kálvinizmus. Ha nincs magyar Bibliafordítás, nincs magyar nyelvű istentisztelet, akkor az anyanyelvi szavak,fogalmak megértése sokkal később jött volna létre. Ez a kultúra teremtette meg a magyar irodalmat. Dr. Harsányi László, a Magyar Kulturális Alapprogram elnöke, elmondta, hogy nemcsak támogatták, de kezdeményezték az 500. évfordulóra a megemlékezést, hiszen a reformáció a Magyar történelem nagyszerű időszaka.

A Sárospataki Nagykönyvtár kiállítása egy éven át, míg a Múzsák templomában látható-a Kelet-Szlovákiai Múzeum és a Nemzeti Múzeum egyházművészeti tárgyaiból összállított tárlat három hónapig látogatható Sárospatakon.