Jótékonysági koncert lesz a Bethesda Gyermekkórház javára a Deák téri evangélikus templomban

A műsor a két Gárdonyi egyházzenéjébe nyújt bepillantást. Gárdonyi Zoltán 1906. április 25-én született Budapesten. Zeneszerzés-tanulmányait 1923-tól 1927-ig szülővárosában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, majd 1927-til 1930-ig Berlinben Paul Hindemith tanítványaként végezte. A berlini egyetemen ezzel egyidejűleg folytatott zenetudományi tanulmányait az 1931-ben ott megszerzett doktorátusával zárta le, majd tíz évig a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet, illetve a Teológiai Fakultás tanára és a Soproni Zeneegyesület karnagya volt. Ezt követien Gárdonyi Zoltán 1941 és 1967 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet, ő volt a  Zeneakadémia 1948-ban feloszlatott protestáns egyházzenei tanszakának utolsó vezetője is. Zeneszerzői életműve felöleli a szimfonikus-és kamarazene, zongora-és orgonakompozíciók, a vokális művek és a pedagógiai célzatú darabok legkülönfélébb műfajait. Nemzetközileg is nagyra becsült zenetudományi és zeneelméleti munkásságának mindenekelőtt a Bach-és Lisztkutatás köszönhet jelentős új eredményeket. Gárdonyi Zoltán 1972 óta családjával együtt Németországban élt és kereken huszonöt évvel ezelőtt, 1986. június 27-én hunyt el Herfordban (Északrajna-Wesztfália). Szellemi hagyatékának jelenkori kisugárzását a legutóbbi években Németországban, Svédországban, Magyarországon és az USA-ban megjelent kottakiadványok és CD-felvételek dokumentálják.

Gárdonyi Zoltán énekkari művei az értékálló hangzásvilág és a széleskörű előadhatóság ötvözetének kodályi ideálját honosították meg a huszadik század magyar protestáns egyházzenéjében. A Fantázia hegedűre és orgonára (1968) egy ma is énekelt régi magyar dallam, „Az én időm, mint a szép nyár” feldolgozása (Evangélikus Énekeskönyv 516. sz., Református Énekeskönyv 366. sz.). A 19. századi szöveg az elmúlás fájdalmáról szól, de végső kicsengésében az örök élet keresztyén reménységét önti versbe. A zeneszerző
ezt a művét leányának, Hajnának ajánlotta, aki a számára írt darabot keletkezése évében édesapja orgonakíséretével mutatta be.
Gárdonyi Zoltán legutolsó, röviddel elhunyta előtt komponált műve, a Zsolt fiának ajánlott ünnepi „Erős vár a mi Istenünk“ a reformáció legismertebb Luther-dallamát dolgozza fel.

Gárdonyi Zoltán HÁROM MOTETTA VEGYESKARRA

Áldott legyen az Istennek neve (Dániel 2, 20-21)

Szívemnek kősziklája (76. zsoltár)

Az Úr az én pásztorom (23. zsoltár)

FANTÁZIA HEGEDŰRE ÉS ORGONÁRA

HÁROM ORGONAKORÁL
Isten nékem erőm, bizodalmam (EÉ 338)
Szelíd szemed, Úr Jézus (EÉ 385)
Erős vár a mi Istenünk (EÉ 254)

IGEHIRDETÉS

Gárdonyi Zoltán PARTITA „VENI CREATOR SPIRITUS“

Introduzione (Largo)
Thema (Lento)

I. Variazione (Moderato deciso)
II. Variazione (Andante)
III. Variazione (Allegro non troppo)
IV. Variazione (Quasi improvvisato)
Finale (Allegro maestoso)

Az 1958-ban keletkezett kompozíció egy középkori eredetű pünkösdi himnusz, a napjainkban is
használatos „Ó jöjj, teremtő Szentlélek“ (EÉ 231) dallamát dolgozza fel variációs formában A koráltéma tételről tételre átvonul az orgona legkülönbözőbb hangszínein, majd a legmagasabb és legmélyebb regiszterek között hatalmas kánont alkotva zárja le a szimfonikusan sokrétű művet.

Gárdonyi Zsolt MEDITÁCIÓ „TARTS MEG, URUNK, SZENT IGÉDBEN”

A háromrészes forma Luther Márton közismert énekének három versére épül: a mű szélső szakaszaiban lükteti
akkordlánc állandósága az időtlen, megtartó Erit jeleníti meg. A középrész fénylő hangszínei a szöveg egyik fordulatára utalnak: „ . . . Hogy dicsérhessen tégedet” (EÉ 255).

Gárdonyi Zsolt „HÁLAADÓ ÉNEK” VEGYESKARRA ÉS ORGONÁRA

„Az 1982-ben készült kórusmű alapja egy mindmáig gyakran énekelt 16. századi dallam, amely az úgynevezett boroszlói kéziratban maradt ránk (EÉ 48). A kompozíció három nappal Dániel fiam születése után keletkezett, és az ő keresztelőjén mutatta be a Debreceni Kántus.” (Gárdonyi Zsolt)

Gárdonyi Zsolt 2011. március 21-én töltötte be hatvanötödik életévét. Huszonkétéves koráig szülővárosában, Budapesten Sugár Rezső, Gergely Ferenc, Ferenczi György, Szervánszky Endre és Farkas Ferenc növendékeként folytatta tanulmányait. 1968-ban Németországba települt, neve azóta zeneszerzőként, világszerte koncertezi orgonaművészként és zeneelméleti munkássága által
egyaránt ismertté vált. Sokrétű tevékenységét hanglemez-és rádiófelvételek, könyvek, valamint európai és amerikai főiskolákon tartott mesterkurzusai és előadásai dokumentálják. 1979-ben Bajor Állami Díjat kapott, 1980 óta Würzburgban a Zeneművészeti Főiskola professzora. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gárdonyi Zsoltot 2000-ben díszdoktori címmel tüntette ki.

Közreműködik:
Budapesti Vándor Kórus
Vezényel: Németh Zsuzsanna

Gárdonyi Hajna – hegedű

Gárdonyi Zsolt – orgona