Görög kultúra: Az "istenek" otthonos szállása
Az ógörög szentélyeknek az "otthonosság" érzetét kellett kelteniük az istenekben, ez a szempont határozta meg a leendő templomok helyének kiválasztását - állítja egy amerikai kutató. Forrás: hírextra.hu
Gregory J. Retallack, az Oregoni Egyetem kutatója 84 a klasszikus korban, azaz Kr. e. 480 és 338 között épült ógörög szentélyt vizsgált meg. A tudós figyelembe vette a helyszínek geológiai sajátosságát, topográfiáját, a talaj összetételét, valamint a növényzetet, ahogy tanulmányozta az olyan ókori szerzők leírásait, mint Homérosz, Hérodotosz vagy Platón, hogy kiderítse miért épp ott építkeztek az ókori görögök - olvasható a Live Science című tudományos hírportálon.
A kutató semmiféle egyértelmű összefüggésre nem lelt, míg a szentélyek lakóinak - isteneknek és istennőknek a "természetét" és szerepét nem vette figyelembe. Így derült ki a talaj milyensége és az istenségek személye közötti összefüggés.
Démétér, aki a görög mitológiában a termékenység és a földművelés istennője volt, valamint Dionüszosz, a bor istene olyan térségekben kapott szentélyt, ahol a talaj ideális feltételeket biztosított a gabonatermesztésre.
Artemiszt, a vadászat szűz istennőjét, ahogy testvérét, Apollót, a világosság és a Nap istenét viszont olyan terméketlen, sziklás helyeken imádták, ahol legfeljebb a nomád pásztoroknak volt bármi keresnivalója.
Aphroditének, a szépségnek és a szerelemnek a tenger habjaiból kiemelkedő istennőjének, valamint Poszeidónnak, a tengeristennek pedig a földművelésre alkalmatlan, part menti sávban emeltek szentélyt.
Mindez arra enged következtetni, hogy a templomok helyének kiválasztásánál a vallási kritériumok mellett latba estek az istenek "megélhetési" szempontjai is. Ám mint Gregory J. Retallack rámutatott, a templomépítők választásában szerepet játszhatott az igyekezet, hogy az istenségek otthonosan érezzék magukat a nekik felajánlott szentélyekben.
