Elkezdődött a VIII. Református Zenei Fesztivál
Soha ennyi helyszín és program nem adatott meg a Református Zenei Fesztivál látogatóinak, mint idén. A sokszínűség már az első napon megmutatkozott: volt rockzene, népzene, világzene, kerekasztal-beszélgetés, lelki élmény. Az esemény egészen vasárnapig tart a budapesti Ráday utcában és környékén. Forrás: reformatus.hu / Kováts Annamária, fotó: Kalocsai Richárd
Az együvé tartozás üzenete – Bakáts tér
Péntek délután négy órakor dr. Bácskai János Ferencváros polgármestere nyitotta meg hivatalosan a VIII. Református Zenei Fesztivált a fővárosi Bakáts téren.
Köszöntőjében elmondta, kerületének eltökélt szándéka minél több embernek módot adni arra, hogy ingyen szórakozhasson, találkozhasson kultúrával. A Zenei Fesztivál egy ilyen alkalom, lehetőség mindenkinek a kultúrált szókarozásra. Hangsúlyozta, hogy szeretné, ha ez a hétvége az igazi összetartozás hétvégéje is lenne, mert benne foglaltatik a Nemzeti Összetartozás Napja, Trianon emléknapja. A polgármester biztos benne, hogy ez a rendezvény egész nemzetünknek adni fog, hiszen határon belülről és túlról egyaránt érkeztek résztvevők, és az együvé tartozás üzenete, nem csak erre a három napra szól.
Elsőként a zenekarok közül a Keep Floyding kapott helyet a színpadon. Ők a könnyűzenei életben jól ismert Pink Floyd együttes dallamosabb számait hozták el. A közkedvelt számok nem hívőket és külföldieket is odavonzottak a Bakáts térre. Mind afelől érdeklődtek, milyen esemény van éppen.
A következő fellépő Bognár Szilvia és az etNoé a népzene világból jött. Az igényes népi hangzásra sokan előre készültek. A reakciókból ítélve a népzene, a világzene a következő két napon is nagy publikumra számíthat.
Személyesen közelíteni az emberekhez – Ráday utca, Károli Gáspár Református Egyetem
A Kecskeméti Református Diákkórus hangversenyére zsúfolásig megtelt a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Teológiai karának díszterme. Jámbor Zsolt vezényletével elsősorban magyar műveket adtak elő. A koncert keretében került sor Osváth Viktor kórusművei kiadásának bemutatójára. A szerző 80 éve született, 1960-tól több mint két évtizeden keresztül, haláláig, a kecskeméti gyülekezetben szolgált. A lelkész-kántor énekfeldolgozásai három füzetben kerültek a hallgatóság kezébe.
Ugyanitt családias hangulatú kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők. A meghívott vendég Dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselő volt, aki 2005-től megbízott egyetemi oktató a KRE Alkotmányjogi Tanszékén. A honatya a Parlament Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának alelnöke, és részt vett az új alkotmány létrehozásában. Így a fő téma adott volt számára: a család, az egyház az új alkotmányban. Az új alaptörvény nem tudja megoldani a társadalmi, gazdasági kérdéseket teljesen, de a kereteket meg tudja teremteni arra, hogy a társadalom pillérjét adó családok számára könnyebb legyen, mondta a képviselő. Hiszen a felmérések azt mutatják, hazánkban az emberek többsége családra, gyermekre vágyik. Általános jelenség, hogy mindenki még egy gyereket szeretne, de ez a plusz egy csak nem akar megszületni. Jelenleg 1,34 a reprodukciós rátánk, ami igen csak alacsony. Mindenképpen ösztönözni kell, hogy minél több gyermek jöhessen világra, ennek érdekében alakították át az adórendszert.
Az új alkotmány az egyházak szerepét is elismeri, kimondja, hogy keresztény ország vagyunk, és tényként kezeli, hogy nem lehet elválasztani az államalapítást a kereszténységtől, ezáltal ismeri el az egyházak történelmi szerepét. A nagy kérdés, amit hamarosan tisztázni fognak, hogy melyik egyház tartozik a történelmi egyházak közé és melyik nem, és melyik kis egyház tekinthető egyháznak egyáltalán. Ezen a ponton alakult ki a legélénkebb párbeszéd. Többekben felvetődött a szekták, a pusztán anyagi okokból alakult felekezetek kérdése. Felmerült az a probléma is, miként lehetnek népszerűek a fiatalok körében a kis egyházak. Gulyás Gergely szerint a kis egyházak közkedveltségének növekedéséből levonható az a következtetés, hogy igen is meg van a mai ifjúságban a közösséghez való tartozás igénye.
Azon kell elgondolkodunk, vajon megfelelően, a legjobb eszközökkel válaszolunk-e a jelenkor kérdésire. Különösen fontos feladat, hogy az igazi történelmi egyházak, a katolikus, református és evangélikus egyház visszahódításon minél többeket, megtalálja azt a hangot, ahogyan a mai korban a legjobban lehet megszólítani. Ebben lehetne nagy szerepe az egyes gyülekezetnek, mert ők jobban, személyesebben tudnak közelíteni az emberekhez. Ugyanitt van felelőssége a Református Zenei Fesztiválnak is. Egy ekkora rendezvényre sokan jönnek, hívők, nem hívők egyaránt, ilyen alkalmakon kell és lehet utat találni másokhoz.
Úgy világít a hit, mint a fáklya – Kálvin tér
A Lónyay utcai Református Gimnáziumban lázasan zajlottak a próbák az esti fáklyás menetre és az azt követő áhítatra. Bódiss Tamás egyházzenész, a Kálvin téri zenés istentiszteletek vezetője dirigálta a 200 fős körüli csapatot. Az együtténeklésnek különös varázsa van, célja, ahogy a karnagy megfogalmazta, hogy olyan műveket, énekeket ismerjen meg mindenki, amit otthon is tud énekelni.
A Kálvin téri zenés esti áhítat énekei, amit több mint félezer ember hallgatott, a Dunamelléki énekfüzetre és az Adjatok hálát kórusfüzetre épületek. Az alkalmon Steinbach József református püspök hirdetett igét. Az énekeket több helyütt a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes kísérte, ami a Fáklyás menetbe is bekapcsolódott, akárcsak a karok többsége. Itt jól ismert református zsoltárok, dicséretek hangoztak el.
Volt, aki a fény szimbolikus voltát emelte ki, hogy úgy világít a hit, mint a fáklya, neki ezt jelképezi a közös vonulás. Elbe István és felesége, Mester Magdolna két lányukkal érkeztek. Elmondták, számukra azért is különleges alkalom a fáklyás menet és a református összetartozás kimutatása, mert mindketten hívő családba születtek. Egyikük Erdélyben, másikuk Kárpátalján, mégis itt találkoztak Magyarországon. Sokat jelent nekik, hogy a Trianon emléknap előestéjén vallhatják meg hitüket mindenkinek.
További képek:
