Elhunyt a magyar orgonalegenda, Lehotka Gábor
Vác – Elhunyt Lehotka Gábor orgonaművész, zeneszerző, orgonaszakértő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője és egyetemi tanára. Testvérének közlése szerint a Liszt-díjas művészt kedden, 71 éves korában, hosszan tartó betegség után, a váci Jávorszki Ödön Kórházban érte a halál. Forrás: MTI – Morva Judit, a Lutheránia énekkar tagja, orgonista, középiskolai diák személyes írását is mellékeljük.
Lehotka Gábor 1938-ban született Vácon. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait 1958 és 1963 között. Első tanára Pikéthy Tibor zeneszerző, a váci székesegyház orgonistája volt. Később Hammerschlag Jánostól, Halász Kálmántól és Gergely Ferenctől tanult, a főiskolán pedig Pécsi Sebestyén tanítványa lett. Zeneszerzésre Sugár Rezső, majd Szervánszky Endre oktatta.
1963-tól az Országos Filharmónia szólistája lett, ezzel elindult hazai koncertkarrierje. 1965-től külföldön is gyakran fellépett, visszatérő vendége volt a német és francia fesztiváloknak, de a Szovjetunióba is gyakran hívták.
1969 és 1985 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolán, 1975-től a Zeneművészeti Főiskolán tanított, 1985 és 1990 között egyetemi docensként, majd 1990-től egyetemi tanárként dolgozott. Tavalyi nyugdíjba vonulásáig az orgona tanszéket is vezette.
Közel ötven hanglemezfelvételt készített. Közreműködött a budapesti, kecskeméti, szekszárdi, szombathelyi és váci orgonák létrehozásában.
Pályafutása során megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1974), 1978-ban
Érdemes művész lett, 1983-ban pedig diplomával jutalmazta a Kodály Társaság. 1986-ban Művészeti Lovagrendet kapott Franciaországban, 2005-ben a Cambridge-i Életrajz Központ tüntette ki.
Zeneszerzőként orgonaműveket, kamarazenéket, zenekari műveket zongoradarabokat és kórusműveket is alkotott. Fő művei: Első orgonaverseny (1963), Hegedűverseny (1984), Jáki mise (1989), kórusművek az Amor Sanctus latin verseire (1991-1999), Latin mise (1993), Trombitaverseny (1998), Hegyi beszéd (oratórium, 2003), Második orgonaverseny (2003), Eszter (opera, 2005), Ünnepi zene Jeruzsálemben (oratórium).
Első könyve 1993-ban jelent meg Az én hangszerem, az orgona címmel, ezt további két munkája követte: a Gorsium orgonaiskola (2000) és Az orgonatanítás módszertana (2000).
In memoriam Lehotka Gábor – Morva Judit emlékezése:
Emlékezzünk Lehotka Gábor orgonaművészre, aki annak ellenére, hogy az élete nem volt éppen olyan, mint ahogyan a sok ellenző komment leírja, de ember volt. De még milyen ember: orgonaművész, egyetemi tanár.
Sokan nem szerették, mint embert és az orgonajátékát, de egy kiváló művész volt. A művész urat bár személyesen sajnos nem ismertem, de orgonafelvételei közül hallottam párat, többek között a Csendes éj kazettát (1976-ban készült, melyen Gergely Ferenc orgonaművész is közreműködik) és el kell mondanom: valódi művész volt!
Sok tanítványát ismerem, akik nála tanultak orgonán játszani és váltak híres és kiváló művészekké: egy-kettőt dióhéjban megemlítenék: Almásy László Attila orgonaművész, aki jelenleg a budapesti Szent Anna templom egyik orgonistája, Somogyi-Tóth Dániel, aki kanagy, orgonaművész, stb.
Szombathelyen is járt, 1980-ban résztvett a szombathelyi Bartók terem orgonájának építésében szakértőként. Itt is hallottak a haláláról és nagyon sajnálják őt, hogy 71 éves korában elhunyt. Mindannyiunk szívében örökre megmarad művész úr.
Emlékezzünk rá úgy, ahogyan megismertük, a sok rosszindulatú hozzászólással pedig senki ne foglalkozzon. Igen, ő tényleg művész volt, egy orgonalegenda, számos zenei felvétellel. Nyugodjék békében!
Temetése 2010. január 7-én délután 15 órakor lesz a Vác-Alsóvárosi temetőben.
Ezzel az 1988-as felvétellel emlékezzünk rá:
http://www.youtube.com/watch?v=bNsgbs9-BGI
Valamint ezzel a szép orgona darabbal:
http://www.youtube.com/watch?v=d6iupxT0Pkg
