Bűnbánati zsoltárok – Egyházzenei hangverseny volt Budahegyvidéken
Budapest – A budahegyvidéki evangélikus templomban 2010. február 7-én hangversenyt adott a PROtestáns FIatalok Kamarakórusa (amely nevét röviden, mozaikszó formájában is használja: innen a tréfásan hangzó PROFIK név) és a Stella Énekegyüttes, Abaffy Nórának vezetésével. A közreműködő fiatalok részben a fóti kántorképző hallgatói közül kerültek ki (PROFIK), részben pedig a Zeneakadémia egyházzene szakos hallgatói közül. Abaffy Nóra, a szentendrei gyülekezet tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem Doktoriskolájának Egyházzene Programján tanul. Szöveg: Szabó-Pap Gabriella
Egy a sok, kellemes egyházzenei hangverseny közül, gondolná az ember, és derűs szívvel elfoglalja helyét a padban. A műsorlapon is a szokott szerzők: Bach, Gabrieli, Goudimel.
Horváth Zsolt orgonista keze alól Bach muzsikája mézként csurog fülünkbe. Meditációra hív meg minket az Ötödik Evangélista…
Azután felkapjuk a fejünket. Valami más, még nem hallott, sajátos hangvételű zene szólal meg. J. Wohlmuthnak, a 18. századi soproni evangélikus kántornak az 50. és 51. zsoltárra írt, latin nyelvű Miserere-je.
A bűnbánat mélységeiből búg fel a dallam. A szöveg kulcspontjai szóló énekhangon csendülnek fel, majd a szóló hang finoman beleolvad a kórus és a kíséret közös előadásába. A muzsika szövetéből így aranyszálként ragyog ki egy-két sornyi szóló, mely újra meg újra beleolvad az együttes hangzásába. Ritkán hallunk ilyen zenei megoldást. Az átlagos egyházzenei koncert-hallgatók gyakrabban élvezhetnek olyan műveket, amelyekben különválnak az áriák a kórusoktól és a hangszeres részektől. A karvezető teljesítménye lenyűgöző, hiszen a szólamok pontos beintése, irányítása, a vallási és zenei mondanivaló kiemelése Wohlmuth műve esetében nem könnyű feladat, a mű sajátos zenei szerkezete miatt. Csak igazi mestermunkával szólaltatható meg a szerző eredeti gondolatához hű előadásban. Abaffy Nórának és együttesének ez méltó módon sikerül.
Ki tudott eddig arról, hogy ilyen kincsünk van? Ki tudott Johannes Wohlmuthról? Senki, amíg Ferenczi Ilona zenetörténész elő nem ásta nekünk a feledésből ezt a művet. Érdemes volt! Érdemes lesz meghallgatni, ahol előadják!
Abaffy Nóra nem csak karvezetőként, kórusénekesként, hanem szólistaként is bemutatkozik: Fekete Anikóval Johann Hermann Schein egyik megragadóan érdekes zenéjű, két szólamra írt egyházi koncertját adják elő.
A hangverseny után Abaffy Nórát kérdezem:
– A PROFIK és a Stella énekegyüttes háttere más és más. Hogyan jöttetek össze?
– Azonos érdeklődésű emberek könnyen egymásra találnak. A fóti kántorképző tanfolyamain 2002 óta tanítok, 2003 óta vezetem a júliusi tanfolyam kórusát, s 2008 óta magát a tanfolyamot is, illetve egyházi éneket tanítok a téli tanfolyamon. 2008 őszén hoztam létre a PROtestáns FIatalok Kamarakórusát egyházzanei doktorandusz-koncerteken való fellépésre. A Zeneakadémián is hamar összetalálkoznak az egyházzenével foglalkozó, énekelni szerető fiatalok. Itt született meg egy énekegyüttes ötlete, s alapítottuk meg a Stella énekegyüttest, 2004 nyarán.
Az együttesek tagjai különböző helyeken tanulnak, tanítanak, templomokban szolgálnak énekesként, orgonistaként, így rendszeresen mindkét csapattal hetenként egyszer tudunk próbálni. Az viszont intenzív munka, de nagyon jó hangulatban telik, öröm mindannyiunknak.
– Vállaltok fellépést, vendégszereplést?
– Örömmel! A Stella Énekegyüttessel sokfelé voltunk már vidéken, de jártunk már Németországban, Angliában is. Idén is visszavárnak bennünket mindkét helyre, s két párizsi koncertmeghívásnak is eleget teszünk majd. Sajnos a tagok elfoglaltsága miatt nem könnyű időpontokat találni a hangversenyekre, egyházzenei áhítatokra. Vidéki meghívások esetében elsősorban szombati napokat tudunk elvállalni. A PROFIK fennállásának másfél éve alatt elsősorban Budapesten énekelt eddig, de orgonagyár-látogatással egybekötött szlovéniai hangversenyen, illetve istentiszteleten is énekeltünk már. Velük augusztusban erdélyi utazást tervezünk.
– Sopronban?... Előadtátok már Wohlmuth művét Sopronban?
– Még nem…
– ?
– Sok más helyre sem jutottunk még el. Sajnos, a mai helyzetben nem minden meghívó tudja vállalni még azt sem, hogy útiköltségünket megtérítse, így viszont nem tudjuk vállalni a felkéréseket. Sokfelé kell szolgálatot, munkát vállalnunk a megélhetés előteremtéséért, hogy aztán kedvünk szerint muzsikálhassunk, próbálhassunk.
Beszélgetésünk az együttesek koncert utáni vidám együttlétének lármájába vegyül. Feloldódik a társaság a koncert erőfeszítése után. Együtt vannak, örömben és munkában.
Sok hasonlóan felkészült, jókedvű, ambiciózus ifjú muzsikust adjon Isten egyházunknak!








