Benkóék Karácsonyi Miséje

- Izgalmasan hangzik a tradicionális jazz oratórium műfaji meghatározás. Mit takar?

- Az volt a célunk, hogy egyesítsük a New Orleans-i eredetű jazzes hangulatot az európai egyházak zenei hagyományaival. Ennek érdekében „megszelidítettük” a jazzes hangzást és vegyítettük a kórusmuzsika dallamvilágával.

- Ebből valamiféle gospelszerűség keletkezett?

- Nem. Semmi köze a gospelhez. Egy nagy létszámú – 150-200 fős – kórust kell elképzelni a színpadon, négy szólammal, nyolc szólistával, és egy tradicionális jazz zenekart – ez a Benkó Dixiland Band. Amit a közönség lát és hall, az pedig egy mise -  a mű felépítését, hangzását tekintve is: jazzmise. Különleges szerepet kap benne például a harangjáték, amely az egyházi zenei hangzást erősíti, vagy egy negyven perces kórusmű, amely elsőre egy nehezen énekelhető klasszikus zenének hangzik. Ugyanakkor ez a mise nagyon is a mi arcunkat mutatja, a Benkó Dixiland Bandét, csak egy olyan arcunkat, amelyet a közönség nem annyira ismer.

- Hallhatjuk benne ismert dallamok feldolgozásait is?

- Nem. 18 zeneszám hangzik el e 90 perces zenemű keretében, ezek egytől egyig a mi szerzeményeink.

- Kik azok a „mi”?

- Mi nyolcan, a Benkó Dixiland Band.

- Hogyan lehet nyolc szerzője egy darabnak?

- Ez valóban egyedi: ez a világ első több szerzős miséje.

- Követi valamennyire a mise liturgiáját az előadás?

- A mű őseredeti változata egy szabályosan celebrált mise volt: Nyíregyházán, Bozorádi esperes úr tartotta a szertartást 1991-ben, és már akkor is a nyíregyházi Cantemus kórus énekelt benne.

- Ez egy ennyire régi történet?

- Még ennél is régebbi: 1982-ben kezdtük írni. Aztán 1995-től tavalyig átdolgoztuk. Az egyházi liturgiára épülő külsőségek ebben az új változatban már nincsenek benne. A klasszikus zenei énekelt szövegek angolul hangoznak el (Berki Tamás szerzeménye), illetve megvan benne a jazzben ismert szokásos éneklési mód is. Annyira sikerült megőriznünk a jazzes hangulatot is, hogy a közönség az első pillanattól az utolsóig tapsol az egyes számok után, ami pedig misén soha nem szokás. A zenemű bizonyos részein pedig többen annyira meghatódnak, hogy elsírják magukat, ahogyan hallottam. A bemutató tavaly december végén volt a Művészetek Palotájában. Az idei karácsonyi turné első előadása Pécsett volt. A város a jövő évet a vallás évének nyilvánította, és meghívott minket, hogy ezzel a művel nyissuk meg az ünnepségsorozatot. Utána felléptünk Nyíregyházán, Miskolcon és Kaposvárott. Holnap, 27-én lesz koncertünk Debrecenben, és 28-án Budapesten, a Kongresszusi Központban.

- Nem volt könnyű önt elcsípnem két koncert között. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan a hagyományos Benkó-repertoárral is turnéznak?

- Persze. A turné zárókoncertjének másnapján is fellépünk, méghozzá a Zeneakadémia hagyományos évadbúcsúztató koncertjén. Ezt a megtiszteltetést még Ferencsik karnagy úr hagyta ránk, és több évtizedes hagyománnyá lett.

- Idén volt 51 éves a zenekar. Ez ebben a műfajban matuzsálemi kor. Van még ilyen a világban?

- A mi műfajunkban nem tudok róla, hogy lenne. A Rolling Stones is utánunk jön három évvel. De ők is más műfajban játszanak.

- Gondolt már a megpihenésre?

- Dehogy! Nekünk a zene a pihenés. Nem hiszem, hogy van olyan muzsikus, aki pihenni vágyik.