Az abbé – Liszt Ferenc egyházi kórusművei orgonakísérettel
A Művészetek Palotája október 18-án a vallásos zeneszerző kórusműveiből válogat, de a koncert programja összehasonlítja Liszt egyházzenéjét korabeli zeneszerzők hasonló műveivel is. Forrás: Magyar Kurír
Liszt Ferenc gyermekkora óta mélyen vallásos volt. Vallásossága abban ragadható meg talán a legvilágosabban, ahogyan legcsillogóbb sztár korában az alkotó- és előadóművészethez viszonyult. „Génie oblige” (A lángész kötelez), ez volt a jelmondata. Minden zenei gesztusába képes volt morális tartalmat vinni.
Liszt a bécsi klasszikusok mellett Palestrina, Lassus és Bach hagyományait követve szándékozott nagyszabású egyházi művekkel gazdagítani az irodalmat. Az egyházzenét a liturgia méltó kísérőjévé felemelni akaró művész az áhítat elmélyítésére törekedett – s ezenközben sorra komponálta szebbnél szebb kórusműveit. 1865 elején készült el nagyszabású orgonakíséretes kórusmiséjével, a Missa Choralisszal, amely a Müpa október 18-i hangversenyének második részében is elhangzik (más Liszt- illetve Mosonyi-darabok után) a Debreceni Kodály Kórus és Király Csaba előadásában, Scholcz Péter vezényletével.
A gregorián dallamokra épülő Missa choralis és a nagyszabású B-A-C-H variációk mellett nem véletlenül kapnak helyet az est során Mosonyi Mihály alkotásai. A két szerző élete számos ponton kapcsolódik. Mosonyi is a magyar–osztrák határvidéken született, Lisztnél mindössze négy évvel korábban. Személyes találkozásuk 1856-ban meghatározónak bizonyult Mosonyi számára, de az elismerés nem volt egyoldalú. A két muzsikust éppen az egyházzene hozta közelebb egymáshoz: Mosonyi nagybőgősként vett részt az Esztergomi mise bemutatóján. Az ő kedvéért komponált Liszt nagybőgőszólót a műbe. „Cserébe” Mosonyi zongoraátiratot készített – ezt Liszt őszinte elismeréssel fogadta.
