Evangélikus hagyományai miatt lett szellemi kulturális örökségünk része a Pest megyei Mende

Sajtótájékoztatón mutatták be azt a három új elemet amivel idén immár tizenegyre emelkedett a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. A kitüntető figyelmet idén a farsangi tikverőzés Mohán, a húsvéthétfői Emmausz-járás Bólyban, és az evangélikus közösség különleges pünkösdi templomdíszítő hagyománya Mendén kapta meg.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A mai napig valamivel több mint 130 ország csatlakozott a nemzetközi egyezményhez. Hazánk – 2006-ban – harminckilencedikként állt az egyezményben részes államok sorába.

„A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Jelentősége abban áll, hogy olyan hagyományokat, értékeket támogat, amelyeknek továbbvitele szerves része a mai közösség életének” – mondta dr. Csonka-Takács Eszter az esemény háziasszonya. A Mendei Evangélikus Egyházközség képviselőjeként Labadics Istvánné beszélt a hagyományról.

A mohai tikverőzéskor a falu legényei a helyi szokáshagyomány szerinti maskarába bújva járnak házról-házra adományt gyűjtve és bekormozva az emberek arcát. Az eredetileg országszerte számos helyen és változatban ismert szokás a Fejér megyei faluban maradt meg legerőteljesebben, a közösség életének szerves részeként. Ennek oka a hagyományok szervezett, generációkon átívelő tudatos átörökítésében keresendő.

A húsvéthétfői Emmausz-járás több, mint száz éves hagyomány Bólyban. Ilyenkor az ünnepi szentmise után élettel telnek meg a Baranya megyei városkában. A pincegazdák meghívására rokonok és barátok sora látogatja végig a pincesort, vidám hangulatban elköltve az ünnepi ételeket és a gazdák borait.

Az új, evangélikus vonatkozású eleme a hazai listának a mendei pünkösdhöz kapcsolódó templomdíszítés. A faágakkal díszített templom nem egyedül álló az országban, különlegessé a hímzett, pillangó formájú díszes kendők, és terítők használata teszi. A generációk és nemek szerinti munkamegosztás során a férfiak dolga, nyolc, a templom boltozatát elérő „májfa” felállítása, amit aztán a nők díszítenek szigorú hagyományok által meghatározott módon. A kendők, masnik és hímzett szalagok kavalkádját a bőséges virágdíszítés egészíti ki, a templomot szinte erdővé varázsoló sűrű lombok között.

Akit részletesebben érdekel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke, az interneten a www.szellemiorokseg.hu honlapon, vagy személyesen Székesfehérvárott 2011. szeptember 17-18-án, a Kulturális Örökség Napjai rendezvény keretei közt megismerheti a tizenegy tagú listán szereplő értékeket és éltetőiket. A nemzeti jegyzékre felvett örökség-elemeket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hirdeti  majd ki a Kulturális Örökség Napjait megnyitó ünnepségén – közölte Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese sajtótájékoztatón, amelyen a szellemi kulturális örökség magyarországi logó pályázatának eredményét is kihirdették. A nyertes pályaművet Szabó Eszter tervezőgrafikus készítette.