„Ma este gyertyát gyújtok...” – Zsidó Kulturális Est Sopronban

Sopron városában 2007 nyarán a négy történelmi vallás képviselői együtt avatták fel az egykori neológ zsinagóga helyén lévő emléktáblát, emlékezve Pollák Miksa történettudósra, rabbira. Ez az ünnepség a szeretet jegyében egy példaértékű összefogást eredményezett.

Ezután volt a városvezetők részéről az első hivatalos találkozás a „négyekkel”, ahol a folyamatos párbeszéd szükségességét, a véleménycserét, egymás kultúrájának megismerését hangsúlyozták.

Azóta a városi rendezvényeken a történelmi egyházak jelenléte nem csak tartalmassá teszi az ünnepeket, de üzenet is Sopron polgárainak, hogy az egyre szélsőségesebbé váló világban a békességet, a toleranciát és a szeretetet kívánják a gyűlölködés és a széthúzás helyett.
2008 Advent idején a negyedik gyertyát a Karácsony és a Hanuka ünnepét összekötve közösen gyújtották meg. A gyertya fénye a szabadságról, a szeretetről, a közösségről szól. Ezek azok az értékek, amelyek minden közösség számára egyformán fontosak, ezek összeköthetnek bennünket, ez az a csodavárás, amelyet a fény jelez.    
Ez a mostani Soproni Zsidó Kulturális Est a tavalyi Soproni Zsidó Vacsoraest szellemi folytatása. Ezzel a rendezvénnyel is népszerűsítjük a zsidó kultúrát, szem előtt tartva azt is, hogy a város négy történelmi egyházának vezetői is jelen legyenek.

Amit a fellépőkről tudni kell:

Havas Judit

Havas Judit 1975 óta előadóművész. Évek óta az ELTE oktatója, beszédkultúrát és beszédművelést tanít. Számos önálló estet állított össze, többek között Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Kányádi Sándor verseiből, Örkény István írásaiból, valamint a határon túli magyar irodalomból. Kortárs héber költők verseiből készített válogatást „A hajnali imádság margójára” címmel. 1982-ben kapta meg irodalmi műsoraiért a Magyar Rádió Nívódíját, 1997-ben a Jeruzsálem 3000 év kitüntetését kapta. 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítették.

A magyar líra avatott tolmácsolójaként bejárta Magyarországot, Európát, Kanadát és az Egyesült Államokat, és nem utolsósorban Izraelt.

Ma este mesél az élet napos oldaláról, az élet árnyékos oldaláról, az örömről és a bánatról, a születésről és a halálról, az ünnepekről és a HAGYOMÁNYRÓL... Mindarról, amiről emberi világunkban szólni érdemes ma a költők, írók, tréfamesterek segítségével.

Györffy Gergely

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett hegedűművészi és tanári diplomát 1993-ban. Később Ádám Jenő és a Budapest Fesztivál Zenekar ösztöndíjasa volt. Külföldön és belföldi ön egyaránt játszik zenekari tagként és szólóhegedűsként. Paul Ben-Haim hegedűversenyének ősbemutatóját a Pesti Vigadóban tartotta.

Golda meir szalonzenekar

A Golda Meir Szalonzenekar repertoárja is országosan egyedülálló. Nem tradicionális klezmert játszanak, hanem igényes szalonzenét, a már-már klasszikusnak számító slágereket ötvözve a hagyományos zsidó zenei motívumokkal – imarészletek, jiddis és hashid dalok – és újrakeverve a modern izraeli popzenével. Az összhangzás ettől különleges, és a hallgatóság mindig felkapja a fejét, amikor az ismert zsidó dalok között finom átvezetéssel meghallja a világslágerek akkordjait. A zenekar két éves múltjában számos sikeres és emlékezetes fellépés szerepel, határainkon innen és túl, fesztiválokon, vacsoraesteken, koncerteken.

Múlt és jövő kiadó

Fő céljuk, hogy kiadják az új, a kor változásaira reagáló zsidó irodalmat, a magyar zsidó történelem kutatásainak eredményeit, és újra felfedezzék az elmúlt száz év magyar zsidó szellemi termését, s ezt a kincset visszacsatolják a magyar s ezen keresztül a világ kulturális vérkeringésébe. Valaha a judaizmus egyik legjelentősebb központja Magyarország volt, olyan nemzetközi hírű tudósokkal, mint Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, Blau Lajos, Heller Bernát, Scheiber Sándor, Hahn István és még sokan mások. E szellemvidékről indult pl. Molnár Ferenc, Arthur Koestler, Efraim Kishon, Georges Mikes is.

A Múlt és Jövő folyóirat legfrissebb számát is a találkozásoknak szentelték: A magyar zsidó szellem két „világpolgára“, Heller Ágnes és Kertész Imre találkozik abból az alkalomból, hogy Kertész Imre régen várt új regényével (A végső kocsma) a Múlt és Jövőt tisztelte meg.