Teológia, diplomácia és biztonságpolitika – Interjú dr. Fischl Vilmossal, a MEÖT új főtitkárával

2011. december 30-án a parlament újra megszavazta az egyházügyi törvény némileg módosított változatát. Ennek a MEÖT-re vonatkozóan is vannak következményei, hiszen jelenleg 14 egyházat fogad el a parlament, ám ezek közé számos olyan nem került be, amelyek a MEÖT tagjai.

A MEÖT korábbi vezetősége, dr. Bóna Zoltán főtitkár és D. Szebik Imre elnök ezzel kapcsolatban már nyilatkoztak, és kérték a tagegyházak felvételét. Ez azonban nem történt meg. Fischl Vilmos ilyen örökséggel kezdi meg munkáját 2012. január elsejétől.

– A MEÖT új főtitkáraként milyen lépéseket tervezel az egyházügyi törvény bevezetésével összefüggésben?

– Igaz ugyan, hogy az egyházügyi törvény 14 egyházat jelölt meg, amelyek ezentúl állami támogatásban részesülnek, ám türelmi idő van még február végéig, amikor is majd a parlament fog dönteni arról, kik azok, akik – 2011 második felében kérelmezve egyházzá nyilvánításukat – még felvételt nyerhetnek.
Véleményem szerint a törvényi feltételeknek megfelelő egyházaknak jó esélyük van a bekerülésre. A metodisták, anglikánok, püskösdisták, adventisták szerintem be fognak még kerülni ebbe a kategóriába. Ez a 14-es szám tehát ebben a két hónapban még bővülni fog. Ezeknek az egyházaknak vannak nevelési-oktatási és szeretetszolgálati intézményeik, így fontos állami feladatokat is átvállalnak. Ezt a kormányzatnak is támogatnia kell.
Tehát ilyen szempontból a felvétel még nincsen lezárva. Természetesen a MEÖT azon van, hogy a mi tagegyházaink számára védőernyőt és érdekképviseletet nyújtsunk. Azon fáradozunk, hogy tagegyházaink, de támogató egyházaink is bekerüljenek majd a bejegyzett egyházak kategóriájába.

– Változás történt azonban a törvényben: immáron ezer tag megléte a feltétel, és hogy az adott egyház legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon. Ezt nem biztos, hogy bizonyos kisegyházak teljesíteni tudják…

– Ez sajnálatos tény, de ha például nem lenne meg a húszévnyi működés, később újra próbálkozhatnak a bejegyzésükkel.
Fontosnak tartom tisztázni azt, hogy nagyon kellett már egyfajta szabályozás a kérdésben. A több mint háromszáz egyház nem volt valós. Sokan visszaéltek ezzel, és vám- meg adókedvezmények kérelmezésére használták fel egyházi státuszukat. Sok egyház vállalkozásként működött, e célból jöttek létre, hiszen elég volt száz tag, és máris ebbe a kategóriába kerülhettek. Ezeket a kérdéseket tehát mindenképp rendezni kellett.

– Az egyházak közé a kereszténységen kívül más vallások képviselői sem kerülhettek be.

– Akár a muszlimokat, buddhistákat, vagy a Krisna-tudatúakat nézem, bírnak vallási értékkel, ami miatt bekerülhettek volna e kategóriába. Minden bizonnyal ők is kérvényezni fogják vagy már kérvényezték is felvételüket. A MEÖT az egyházak érdekében a kormányzathoz írt levelében azt is hangsúlyozta, hogy szeretnénk, ha valóban a vallásszabadság jegyében történne az egyházak/vallások felvétele. Február végéig minden bizonnyal az ő ügyük is eldől.

– A tagegyházak téged jelöltek a MEÖT főtitkárává. Jelölti bemutatkozó beszédedben 2011 novemberében utaltál arra, hogy te változásokra nyitott ember vagy, és fontos feladatnak tartod, hogy a MEÖT közel lépjen az emberekhez, és észrevegye, hogy milyen új igények jelentkeznek az egyházak és híveik között. Mire céloztál ezzel?

– Amikor ezt az interjút csináljuk, akkor van az én negyedik munkanapom. Át kell még látnom a helyzetet, hogy mi hogyan működik a MEÖT-ön belül, milyen pozitív változásokat tudunk majd eszközölni a szervezeten belül.
Január végéig még a korábbi gyülekezetem ügyeit is intéznem kell, ráadásul az ökumenikus imahét alkalmait is koordinálnom kell, így nem tudom még teljesen átlátni a helyzetet, de bizonyos, hogy szeretnék a gyülekezetek felé elmozdulni. Szeretném, ha éreznék, hogy az ökumenikus tanács nekik is szól. Szívesen vállalnék előadásokat az ökumené témaköréről.
Ez azért is fontos, mert ha társadalmunkat megnézzük, kiderült, hogy sok vegyes házasság van Magyarországon. Egy családon belül is akár katolikus, református és evangélikus felekezetű emberek is előfordulhatnak, s gyülekezeteinkbe is sok esetben más felekezethez tartozó hívek is járnak házastársuk miatt. Fontos tisztázni, mit jelent ma így élni. Hogyan lehet egyik vasárnap az egyik, másik vasárnap a másik templomba járni? Hogyan lehet a gyerekeket ökumenikus szellemben, egymás hitére nyitottan nevelni?
Ez lehet, hogy az egyházi vezetőknek furcsa, de a kisebb közösségekben élőknél ez már elfogadott. Sőt el is várják, hogy a lelkészek ne csak beszűkülten a saját egyházi érdekeiket nézzék, hanem nyitottak legyenek más egyházak felé is.
Fontosnak tartom azt is, hogy tagegyházainkban, illetve akár azokon kívül is lelkészi munkaközösségekben, értekezleteken népszerűsítsem az ökumenét, és együtt gondolkodjak velük arról, hogy bizonyos területeken hogyan tudunk együtt dolgozni. A MEÖT-nek fontos bizottságai vannak, amelyek teológiai, szociáletikai és más kérdésekben fontos véleményeket tudnak kidolgozni, de kell az is, hogy ezek a lelkészkörökben is ismertté váljanak és támogatásra leljenek.
Kapcsolatokat szeretnék kiépíteni a Magyarországon kívüli különböző felekezetű magyar egyházakkal. A határon túliak el is várják azt, hogy figyeljünk rájuk. A Magyar Református Egyház, a Magyar Evangélikus Konferencia fontos ernyőszervezetek e téren, de a MEÖT tagegyházai révén ezeken a kezdeményezéseken túlmutathat. Bár a munkánk alapvetően Magyarországra koncentrálódik, de anyagokkal, előadásokkal, kapcsolatok ápolásával természetes módon nyújthatunk segítséget.

– És gondolom, az Egyházak Világtanácsánál, valamint más nemzetközi ökumenikus szervezeteknél is be kell mutatkoznod…

– A MEÖT az Egyházak Világtanácsának tagintézménye. Érdekes történelmi tény, hogy 1943-ban alakult meg az ökumenikus tanács a református, evangélikus és unitárius egyházak közreműködésével. Az Egyházak Világtanácsa ekkor még nem létezett, ez 1948-ban alakult meg. Akkor mintaként néztek ránk. Később azonban mi is beléptünk az EVT-be, de mivel csak a Szentháromságot valló egyházak lehetnek tagjai ennek, így akkor az alapító unitáriusoktól megváltunk, és azóta ők támogató egyházunk.
2013-ban az Európai Egyházak Konferenciája Budapesten szervezi majd a nagygyűlését, amely komoly alkalom lesz a nemzetközi kapcsolatok építésére. Ennek előkészítésében természetesen mi is részt veszünk.

– Elődöd, dr. Bóna Zoltán adott-e valamilyen tanácsot neked, amikor átadta a hivatalát?

– Bóna Zoltán azt mondta nekem, hogy mindig próbáljak nyitott lenni különböző kérdésekben, amelyek előfordulnak majd, és próbáljak megfontoltan válaszolni rájuk, mert az ökumené sajnos nagyon törékeny. Tehát egyfajta érzékenységre hívta fel a figyelmemet, és én ezt igyekszem megfogadni. Próbálok nyitott lenni, ha szükséges, cselekedni, és nem sarkosan fogalmazni.

– Látsz-e arra esélyt, hogy a tagegyházak, illetve a támogató szervezetek sorát bővíteni lehetne-e a jövőben?

– Vannak tagegyházak, támogató szervezetek és támogató egyházak a MEÖT-ben. Bővülésre látok esélyt például a kopt egyházzal. Van már saját templomuk is, egyiptomi egyházi vezetőjük tavaly szentelte fel.
Látok támogató szervezetekre is esélyt. Érdekes, hogy például a Protestáns Újságírók Szövetsége még nem támogató szervezetünk. Velük mindenképpen szeretnék előrelépést.

– Elnök társaddal, Steinbach József református püspökkel együtt indultatok januárban. Volt-e már stratégiai megbeszélésetek?

– Igen, volt már néhány megbeszélésünk. Havonta egyszer ülésezik az operatív testület, amelynek ülésein mindig a következő hónap ügyeit fogjuk megtárgyalni. Ez még előttünk áll.
Emellett februárban szeretnénk majd összehívni egy rendkívüli közgyűlést, mert az egyházi törvény bennünket is érint. Eddig a MEÖT egyházi szövetség volt, mostantól egyházi társadalmi szervezet lesz. Mivel a tagegyházak létszáma nem számít, hanem csak a testületek tagjai, és ezek viszont nem tesznek ki ezer embert, így nálunk is változás lesz, és a bírósághoz beadandó papírok miatt kell összehívnunk a közgyűlést.

– Ez a változás anyagiakban jelent valamit?

– Mi eddig sem kaptunk állami támogatást. Annyiban jelent változást, hogy eddig a különböző pályázatokba sokszor nehezen fértünk bele, de társadalmi szervezetként nagyobb esélyünk lesz.

– Az első nagyobb rendezvény a január 15-én kezdődő ökumenikus imahét lesz. Tudnál erről nekünk bővebbet mondani?

– A megnyitó istentisztelet a Bazilikában lesz. Szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, és igét hirdet Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke. A különböző tagegyházak vezető képviselői pedig imádságot vagy áldást mondanak, illetve igét olvasnak fel. Az imahét a megnyitó után országosan helyi szinten az egyes gyülekezetekben zajlik majd, záró alkalom pedig nem lesz.

– 2012. június 1–3. között lesz Budapesten a Reménység fesztivál. Ebben a MEÖT is részt vesz.

– Billy Graham fia, Franklyn híres prédikátor, aki szerte a világban szervezi meg ezeket az igehirdetési alkalmait. Magyarországon külön irodát hoztak létre, és a baptista egyház koordinálásában és persze a magyarországi egyházak támogatásával már javában folynak az előkészületek. A Papp László Sportarénában napi több mint tízezer emberrel számolnak. Az egész országot és a határon túliakat is szeretnék megmozdítani, ébredést elindítani.
Ez kiemelt esemény lesz a MEÖT idei programjában is. Miért? Mert a lelki megszólítottságot, Krisztus üzenetét közvetíti. Nemcsak a MEÖT vagy egy-két egyház támogatja, hanem még a katolikus egyház és kisebb szabadegyházak is. Ez nem átlagos nagyegyházi összefogás lesz.

– Októberben a reformáció hónapja rendezvénysorozat alkalmai szoktak még lenni a MEÖT kiemelt eseményei. Tervezel-e valamiféle változást ebben?

– Szeretném a reformációi gálaestet, amelyet az Uránia Filmszínházban rendeznek, népszerűbbé tenni, a fiatalabb generációk felé nyitni.
Az eddigi évek tapasztalata alapján a gálaestre ellátogatók átlagéletkora erősen nőtt. Azt gondolom, hogy ezen jó lenne változtatni.
Korábban 2500 főt meg tudtunk mozdítani ezzel, az elmúlt évben 500 fő jött el.
Jó lenne, ha a fiatalok számára is ismert, közkedvelt, hiteles személyiségek lépnének fel. Olyanok, akikről a világi média is hírt ad. Át kell gondolni, kik azok, akiket be tudunk ebbe vonni. Fontos lenne, ha egyházi vezetőink, püspökeink, felügyelőink is részt vennének ezen az esten, s világi vezetőket is szeretnék megszólítani, hogy részvételükkel emeljék ennek a gálaestnek a rangját.

– Az ökumenikus tanács vezetősége jelölt és a közgyűlés – titkos szavazással – választott meg. Mit szóltál, amikor felkértek a posztra?

– Az ökumenikus tanács elnöksége jelölt, s első hallásra megdöbbentem azon, hogy miért egy egyszerű evangélikus lelkészre esett a választásuk. De természetesen rendkívül örültem ennek a megtiszteltetésnek. Mivel egyhangú jelölés volt, éreztem a felelősségét is a dolognak, és örömmel vállaltam a jelöltséget. Próbálom ezt a bizalomat megszolgálni. Megbízatásom hat évre szól. Egyelőre ennyiben gondolkodom, hogy utána mi lesz, azt az Istenre bízom.

– Mint csővári evangélikus lelkész, most megválsz a hivatalodtól. Mit szólt a gyülekezeted, amikor bejelentetted nekik új tisztségedet, és ezzel egyben távozásodat is?

– 12 éve és öt hónapja vagyok Csőváron lelkész, és 10 éve vagyok a repülőtéren. A reptéri szolgálat változatlanul megmarad, mert ez heti pár órás elfoglaltságot jelent majd, de a gyülekezeti lelkészi szolgálatot le kell adjam, ezt nem tudnám már ellátni.
2012. január 31-étől lemondtam. A gyülekezet egyáltalán nem örült ennek, de azóta már folyamatban van az utódlásom. Ajánlottam magam helyett másik lelkészt, akinek személyéről majd a gyülekezet fog dönteni.

– Teológiai végzettséged és lelkészi munkád mellett van egészen világi irányultságod is. Külügyi szakértő vagy, és a hadtudományok doktora. Ezeket hogyan fogod most kamatoztatni?

– A főtitkári tisztség egyházdiplomáciai tisztség is. A Corvinus Egyetemen szerzett diplomata végzettségemnek ilyen szempontból biztos hasznát fogom venni. Akár hazai vagy nemzetközi viszonylatban is nézzük, a diplomáciai érzéket és készséget használni kell a kapcsolatkezelés terén.
A hadtudományi végzettségemet valószínűleg ezúttal nem fogom használni, szent háborút nem hirdetünk meg, de szakterületem a biztonságpolitika volt, ebben látok azért némi mozgásteret. Az egyházak védelmében arra kell törekednünk, hogy mindegyik egyház biztonságban érezze magát, és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa e tekintetben mindent meg is fog tenni a jövőben.
Azt gondolom, hogy mindegyik szakterületemből lesz egy-egy csipetnyi a munkámban, így a teológiából, a diplomáciából és a biztonságpolitikából is. Ezeknek az összessége jó hangulatot is tud adni a tagegyházak közösségében. 

Életrajz

Dr. Fischl Vilmos 1972-ben született Békéscsabán. Felsőfokú tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi (Corvinus) Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében (BIGIS), valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Hadtudományi Doktori Iskola Biztonságpolitikai Tanszékén folytatta. Ösztöndíjas volt a Kuvaiti és a Tuniszi Egyetem arab szakán. Nyelvismerete: angol, arab, német.
Az alberti és a csővári evangélikus gyülekezetekben, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgált lelkészként.
Tagja a Johannita Lovagrendnek, a Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetségének (IACAC) és a Protestáns Újságírók Szövetségének is (PRÚSZ). Tudományos tagságát tekintve a MTA köztestületi tagja és a Magyar Hadtudományi Társaságnak is tagja. Korábban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) közgyűlési tagja és a vallási és dialógusbizottság elnöke volt.