Szeptembertől állt szolgálatba az Északi Egyházkerület új püspöki titkára – Interjú Horváth-Hegyi Áronnal

Létrehozás: 2009. október 02., 11:26 Legutolsó módosítás: 2009. október 02., 11:26

Budapest – Egyenesen Columbusból, egy ohiói ösztöndíjról érkezett haza Horváth-Hegyi Áron, aki szeptember elsejétől dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök mellett az Északi Egyházkerületben püspöki titkári feladatokat lát el. Áronról a beszélgetés során kiderült: korábban műszaki-informatikai tanulmányokat is folytatott, viszont ha maradék vizsgáit is leteszi a teológián, mindenképpen szeretne gyülekezeti szolgálatba állni. Bolla Zsuzsanna interjúja.

– Szeptember elsejétől az Északi Kerületben püspöki titkári feladatokat látsz el Fabiny Tamás püspök mellett. Hogyan jött a felkérés erre a tisztségre?

– Püspök úr keresett meg telefonon augusztus elején, hogy szeretne velem beszélni személyesen minél hamarabb Czöndör István utódlása ügyében. Még aznap tudtunk találkozni, és egy hosszú beszélgetés után jól körvonalazódott az ő szándéka illetve az én nyitottságom is a közös együttműködés irányában. István sógoraként már egy hónapja tudtam, hogy ő valószínű elmegy gyülekezeti lelkésznek, tehát maga az utódlás kérdése nem okozott meglepetést, annál inkább az, hogy én is szóba jöttem és még inkább az, hogy nagyon rövid időn belül kezet fogtunk rá püspök úrral.  

– Úgy tudom, Nyíregyházán nőttél fel, hívő evangélikus családban. Előtted már bátyád is teológiát végzett. Mennyiben határozta meg a családi indíttatás, a testvéri példa azt, hogy te is végül a teológiát elvégezted?

– Igen, hívő szülők harmadik gyermekeként születtem, gyermekkorom óta körülvett az egyház, a Biblia olvasása, az ige hallgatása, és a rendszeres szolgálatvállalás a nyíregyházi gyülekezetben teljesen természetes volt számunkra testvéreimmel. Nyilván ez a közeg és a keresztyén értékek meghatározták döntéseimet és érdeklődési körömet. Bár nem érettségi után, de valóban követtem Olivér bátyám példáját, de nem azért, mert általa megtetszett a lelkészi pálya, hanem mert úgy éreztem, hogy Isten terelget más utakra. A döntést én hoztam, tudván, hogy mit vállalok, hiszen sok lelkészt ismertem már akkor is a környezetemben, és a gyülekezeti életbe is jól beleláthattam. A családom alapvetően jól fogadta a változást, kezdettől támogatott, bár érdekesen hangzott, hogy informatikus tanulmányaimból átesek a teológiába.    

– Hová jártál iskolába?

– Általános iskolait pályafutásom Tiszavasváriban indult, de a harmadik osztályt már Nyíregyházán kezdtem, miután elköltöztünk. Itt jártam a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumba is (bátyámat követve) és itt végeztem el a Gábor Dénes Főiskola műszaki-informatikus szakát. A teológia miatt már Budapestre kellett mennem.  

– Mint említetted, a teológiai tanulmányok előtt informatikus képesítést is szereztél. Mennyiben tudod ezt most hasznosítani?

– Már világi munkám során is informatikai tudásomat használtam, és a gyakorlat által bizonyos területeken igen jól fejlődtem, pont azokon, melyeket most a munkám során – és magán emberként is – nagyon jól tudok hasznosítani. Néha kísértés is számomra, hogy ne az informatika kerüljön előtérbe, hanem a teológiai illetve szolgálathoz (munkámhoz) közvetlenül kapcsolódó feladatok. Mindenesetre nem kérdéses, hogy ma, a huszonegyedik században mennyire elengedhetetlen a számítógép és internet alkalmazása akár az egyházi életben és szolgálatban is. Szerencsésnek tartom magam, és Isten csodálatos tervét látom abba, ahogyan lépésről lépésre felkészülhetek egy modern társadalomban való szolgálatra. Ehhez járult hozzá nagy mértékben az Amerikában töltött egy év is.  

– Feleségeddel Columbus, Ohióban voltál ösztöndíjon. Milyen teológiai területtel foglalkoztatok kint?

– Azonkívül, hogy a helyi (amerikai) diákokhoz hasonlóan nekünk is fel kellett vennünk az előírt kreditet, igyekeztünk mindketten egy-egy témát jobban megismerni – ez egyébként feltétele is az ösztöndíjnak. Feleségem, Adámi Johanna – főleg a Gyakorlati tanszék segítségével – a lelkigondozás illetve a zene területén ismerkedett az amerikai irodalommal és gyakorlattal. Ő amúgy is kint írta meg az EHE-re a diplomamunkáját zömében angol irodalmat felhasználva Fogyatékkal élők és családjaik lelkigondozása címmel. Én is gyakorlatias ember vagyok, de az újszövetségi tárgyak is nagyon érdekelnek, ezért a diplomamunkám (EHE) előkészítése jegyében a Pásztorlevelekkel foglalkoztam mélyebbre hatóan. A szeminárium könyvtára zavarba ejtően bő irodalmat nyújt ehhez a témához is, tehát erősen szelektálnom kellett, hogy mit és mennyit vállalok be. Ebben a munkában egy ottani újszövetségi professzorom, Croy N. Clayton volt segítségemre. Ezen kívül szinte minden tárgyunk olyan jellegű volt, ami az itthonihoz képest teljesen vagy részben új és – mondhatom – speciális. Tehát bármit tanultunk, vagy olvastunk, vagy éppen láttunk, az nagyon jól kiegészítette EHE-s tanulmányainkat. 

– Milyen tapasztalatokat szereztél az amerikai evangélikus egyházzal kapcsolatban?

– A szeminárium, ahol voltunk (TLS - Trinity Lutheran Seminary, Columbus, Ohio) a majd 5 millió tagot számláló ELCA (Evangelical Lutheran Church in America) égisze alá tartozik. Amit láttunk és megismertünk Amerikából, azt az egyházon keresztül tettük, hiszen barátaink keresztyének voltak. Az egyházi élet eléggé más Amerikában, részben a hosszú évszázados tradíció hiánya miatt részben pedig a sok-sok nemzetiség és kultúra integrálódása miatt, ami magyar ember számára szinte elképzelhetetlen módon mássá teszi – gazdagítja – az egyház életét. Evangélikusnak lenni közel sem annyira körülhatárolt, mint Magyarországon vagy akár Európában. Felekezeten belül is hihetetlenül nagy a sokszínűség és a liturgikus vagy a tanításbeli diverzitás.  Mivel több tucatnyi gyülekezetet látogattunk meg kintlétünk során (vidéki kis gyülekezettől a nagyvárosi mega gyülekezetekig), jó képet kaphattunk az USA-beli keresztének életéről. Mindenesetre igyekeztünk a jót keresni és megfigyelni, hogy itthon tudjuk majd idővel kipróbálni azokat.  

– Fel vagy már avatva lelkésznek, tervezed-e, hogy a titkári szolgálat után Czöndör Istvánhoz hasonlóan te is gyülekezeti szolgálatba lépsz, vagy esetleg más terveid vannak?

– Még nem vagyok felavatva, sőt teológiai tanulmányaimmal sem végeztem, de idén szándékom a maradék pár vizsga letétele, hogy jövőre hatodéves lehessek. Azt most még nem lehet pontosan megmondani, hogy menyi időt töltök a titkári feladatkörben, de abban biztos vagyok, hogy gyülekezetben szeretnék szolgálni feleségemmel együtt. Az igazat megvallva minél hamarabb szeretnék gyülekezeti munkát végezni, de ez 2 évig még úgysem realizálódna tanulmányi kötelességeim miatt – tehát nyugodt szívvel végezhetem most püspöki titkári feladataimat. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben