Középkezdés Veled! – Beszélgetés a Szélrózsa-találkozó teológiai vezérfonaláról Orosz Gábor Viktorral

– A találkozó időben a Dél-Afrikában megrendezésre kerülő futball világbajnokság után lesz, így a középkezdés fogalmát akár onnan is vehetnénk. Mivel Szarvason leszünk, azaz a korábbi kőszegi találkozóról a történelmi Magyarország közepére érkezünk, ezért is kezdhetünk idén középen. Ezenkívül te még mit helyeznél középre? 

– A munkaágak vezetőivel nemrégiben terepszemlén jártunk Szarvason, és ott tartottam erről egy előadást is, egyfajta gondolatébresztőt, sok vetített képpel. Ezek között volt egy fotó, amin Julian Beever egyik utcarajzát mutattam meg. Ha ezeket valaki nem megfelelő irányból nézi, akkor csupán egysíkú és elmosódott képet, foltot lát, ha viszont helyes irányból közelít feléjük, akkor egy háromdimenziós kép tárul fel, egy új valóság. Számunkra is érthetővé válik az élet egésze, eddig rejtett valóságok lepleződnek le, ha megtaláljuk életünk középpontját, a helyes „nézőpontot”, ahonnan feltárul a valóság.
Sokszor valahol kívül keressük ezt a közepet. Például a templom általában a falu közepén áll, rajtunk kívül van Isten háza, egy közösség spirituális centruma. Ugyanakkor a közép bennünk is megvan. A szív a Bibliában a lelki élet középpontja, az öröm helye: „örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek.” Jn 16, 22. Máshol az akarat és az értelem központja: „Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked.” Péld 2,10 Vannak tehát középpontok rajtunk kívül, ahonnan és van rajtunk belül is, ahol feltárul a valóság. 
Orosz István játékos grafikájával szemléltettem ezt a kettősséget. A művész egyik alkotásán a csigaházon kirajzolódó közép mutatja, hogy a csiga magán hordja a középpontot, vele együtt vándorol, de rajta kívül is ott van ugyanannak a középpontnak a vetülete. Heinrich Bünting képét is példának hoztam a munkatársaknak, aki hannoveri teológia professzor volt és szentföldi utazásairól írt könyvét egy világtérképpel is illusztrálta. Ő a világ középpontjába Jeruzsálemet helyezte, tehát nála a közép nem egyszerű földrajzi középpont volt már, hanem a világ lelki centruma is egyben.
De említhetnénk akár Giordano Bruno-t is, aki szerint „a középpontot nem lehet egy meglévő formában elgondolni, a középpontnak nincs természetes helye, a középpont nem lehet fix hely, hanem funkció, egyfajta nem-hely, ahol a jel-helyettesítések végtelen játéka folyik.” Bennünk van, feladata van, amit tartalommal kell kitölteni.
Ahogyan említetted, a térképen való elhelyezés azért is fontos számunkra, mert a találkozó a történelmi Magyarország közepén, Szarvason lesz. Mihályfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki ezt a középpontot, még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalmot emeltek ide, a mértani középpontba. 

– A „középkezdés” mellett természetesen fontos a címben szereplő „Veled” is. Ez a szó a tábor résztvevőire és Jézus Krisztusra egyaránt vonatkozik, valamint utaltok ezzel arra, hogy Jézus követésében megtalálhatjuk az élet egyensúlyát és teljességét. Ezt te Csikszentmihályi Mihály flow (áramlás) élmény elméletével illusztráltad.

– Csikszentmihályi áramlással kapcsolatos könyveit azért írta, hogy a XXI. században olyan embereknek tudjon valamit mondani, akik nem vallásosak, nehezen találják meg életükben az egyensúlyt és a boldogságot. Kifejtette, hogy bizonyos embereknek különös adottsága van a képességeik és a körülmények adta lehetőségek összehangolására. A flow-személyiség nem fél attól, hogy elveszítse önmagát és akkor is talál célt, ha látszólag nincs mit csinálnia. Nem hagyja magát megzavarni, akkor is talál örömöt a cselekvésben, ha akár egy magánzárkában sínylődik.
Csikszentmihályi festőket tanulmányozott, és azt vette észre, hogy az öröm és a kiteljesedés nem akkor jelentkezik, amikor egy festő elkészíti a képét, nem a kész mű láttán, hanem elsősorban alkotás közben éli át az áramlat élményét, amikor kiszakad az idő és a tér síkjából, maguk mögött hagyják a hétköznapi nehézségeket és az alkotás öröme teljessé teszi őket. Akár egy lelkész is érezhet hasonlót, amikor prédikáció közben átadja magát az Ige hirdetésének. Vagy a Szélrózsa szervezői is, amikor találkozó idején belefeledkeznek feladataikba. Ugyanígy a résztvevők is, amikor a találkozó programjaiba belefolynak. A flow élmény tehát nem csak a lazítás vagy szórakozás pillanatában keletkezik, hanem inkább akkor, amikor egy nehéz vállalkozás közepén teszünk fizikai vagy szellemi erőfeszítést. A hajóskapitány eggyé válik a hajójával, vagy amikor belefeledkezünk a játék örömébe, vagy akár zenélés közben a zenész mikor egyetemes harmóniát él át. 
Említhetném Teréz anyát is, aki boldog volt, örömmel végezte munkáját, de nagyon nyomorult körülmények között. A segítésben, a diakóniában megtalálta a célt, az örömöt: élete áramlatát. A keresztényként ezt a fajta örömöt, az áramlás örömét Krisztus követésével találjuk meg, és ezt akarjuk átadni a fiataloknak is. A kihívások és a képességek között a követésben finom egyensúlynak kell lennie, amit a Szentlélek adhat meg. A követés kereszthordozás, de ha valaki betöltekezik a Szentlélekkel, és a Szentlélek ajándékával teszi ezt, akkor igaz örömöt talál.

– Az előadások, fórumbeszélgetések menetét is te tervezted, tudom, hogy a felkérések folyamatosak, de talán van már pár konkrétum, amit meg tudsz osztani velünk… 

– Minden reggel énekkel, imádsággal indul majd a nap, ezután bibliatanulmány következik. Az eddigi Szélrózsa találkozóktól eltérően a bibliatanulmányok adják a délelőttök súlypontját, ami nem áhítat, vagy istentiszteleti prédikációt jelent, hanem egy elmélyült, biblikus, kontextuális, kreatív megvilágítása az aznapi igeszakaszoknak. Ezeket az alkalmakat Szabóné Mátrai Marianna evangélikus, Lovas András református és Szabó Lajos evangélikus lelkészek vállalták.
Ezután a „Püspökök órája” című blokk fog majd következni. Első nap Lackner Pál, a második napon Ittzés János és a harmadik napon Fabiny Tamás és Gáncs Péter fog meghívott vendégekkel fórumbeszélgetést folytatni.
Kora délután lesznek a kiemelt előadások. Az első nap Hol a közép? – Középpontok bennünk és körülöttünk címmel Schneller István építész, Csáky-Pallavicini Krisztina pszichológus és Monspart Sarolta az OEI életmód osztály vezetője fognak beszélgetni Barthel-Rúzsa Zsolt moderálásával (felkérésük folyamatban van).
A második nap Relatív emberközpontúság? – Beszélgetés az ember és a természet viszonyáról címmel Béres Tamás vezet fórumbeszélgetést.
A harmadik napon pedig A Krisztocentrikus spiritualitás és a flow címmel (ez még csak munkacím) Réz-Nagy Zoltán lelkész és Lángfy György sportorvos beszélgetnének majd művészekkel.
A kiemelt színpadi beszélgetéseket követően kisebb eszmecserék következnek, egy-egy „központi” témában. A radikalizmusról Prőhle Gergely, a finn népegyházról Baranyai Csaba és finn vendége, Pekka Houkuna beszélgetnek. Lesz szó a virtuális centrumokról, így az iwiw-ről és a facebook-ról. Szombat délután pedig a cigányság problémái és örömei állnak majd a középpontban; Gáncs Péter, Bakay Péter, Káli Horváth Kálmán, Szeverényi János fognak a témáról szót váltani.

Fiataloknak szóló kérdésünk:
Eljössz az idei Szélrózsa találkozóra?
Itt lehet válaszolni: http://www.evangelikus.hu/szavazasok/szelrozsa-talalkozo