Természettudományos laboratóriumot hoznak létre a Budapest–Fasori Evangélikus Gimnáziumban – Dr. Roncz Béla megbízott igazgatóval beszélgettünk

– Két gimnázium igazgatói tisztségét is betölti. Hogyan lehet ezt a két intézményt egy kézben összefogni? Hogyan tudja összeegyeztetni az igazgatással járó különböző feladatait?

– Aszódot már 17 éve vezetem. Azt gondolom azonban, hogy miután másfél éve Budapesten is megismertem a tantestületet és ők elfogadták az én vezetői stílusomat, onnantól fogva a feladatom nagyon egyszerű. Két nyolcosztályos gimnáziumról van szó, hasonló örömökkel és gondokkal.
A Magyarországi Evangélikus Egyház mindkét intézmény fenntartója, így mindenütt azonosak a céljaink. Nagy örömmel végzem a feladatot, bár sok erőt vesz ki belőlem. Ugyan negyven órás a munkahét, én sokszor 60-70 órát is dolgozom.
Elvem az, hogy mind a tanárok, mind az intézmények vezetői az egyházban is tevékenykedjenek. Jómagam ennek jegyében kezdettől fogva egyházi feladatokat is vállaltam.
Egerben gyülekezeti felügyelő voltam, ezt megelőzően az Észak-Pest Megyei Egyházmegye felügyelője voltam, majd egy periódust kihagytam, először egyházmegyei másodfelügyelő, most pedig az Észak-Pest Megyei Egyházmegye felügyelője vagyok. Második ciklusomat töltöm a Zsinatban, tehát ezek még plusz elfoglaltságot jelentenek.

– Az aszódi gimnázium után mennyiben volt azért mégis más a Fasor?

– Aszódon a gimnázium indítása óta én vagyok az igazgató. Részt vettem az iskola épületének mind a tervezési, mind kivitelezési munkálataiban. Ismerem az épület minden zeg-zugát. Oda szinte minden tanár kollégát én vittem. Mivel előtte az Egri Tanárképző Főiskolán tanítottam, nagyon sok tanár kollégámat, akik a tanszékeken oktattak, sikerült megnyernem, s Aszódra hoznom olyan végzősöket, akik tanítványaim voltak.
Ilyen szempontból tehát egészen más a Fasor, hiszen itt kész tantestület fogadott, amely valljuk be egy megtépázott és létszámában felfuttatott tantestület volt. A gyerekszám és a tanórák alapján meghatározott óraszámnak kell lennie. Itt azonban lényegesen magasabb volt a tanárok száma, ebből következően voltak olyanok, akik nem is fél állásban, hanem tört állásban voltak foglalkoztatva. Ez nem egészséges dolog. Félállásban lévő kolléga nem tud részt venni például az iskola életében, pedig véleményem szerint egy egyházi iskolában nem csak a tanóra megtartása, a dolgozatok kijavítása a tanár feladata, hanem az is, hogy tanórán kívül is tevékenyen kapcsolata legyen a diáksággal és aktív szerepe legyen az iskola életében. Ha az órák végeztével rohannia kell a pedagógusnak egy másik iskolába is órát adni, akkor nem tud sehol sem ilyen irányú tevékenységet végezni. Az elmúlt tanévben átdolgoztuk a pedagógiai programot, ezen belül az órahálót. Csökkentettük az órákat, ebből következett, hogy kollégáktól meg kellett válnunk.

– Mi az, amin még változtattak?

– Megalkottuk az új házirendet, s benne a dicséretek és büntetések rendszerét is. Korábban ugyanis a szaktanári figyelmeztetéseket egymásra licitálva osztogatták a tanárok. Azzal azonban nem érünk el semmit, ha egy gyereknek 21 szaktanárija van. Ennek most már lesz más következménye is. Fokozatok vannak: három szaktanári után jön az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, aztán az írásbeli, az intő, a rovó, és utána pedig az igazgatói. Így már jobban meggondolják a gyerekek, hogyan viselkedjenek.

– A korábbi problémák mára már rendeződtek?

– Számos ponton nagy előrelépések történtek. Úgy gondolom, hogy egy gimnázium akkor működik jól, ha rend és fegyelem van. Ez a rend a pontos órakezdéssel kezdődik, amely tanár és diák számára egyaránt kötelező. Az elmúlt években ez nem volt erőssége a Fasornak. A problémák kihatottak a beiskolázásra is. A mostani hetedik osztályban egy osztályt tudtak indítani, az azt követő hatodik osztályban meg kettő 20 fős osztályt. Ennek következtében súlyos gazdasági kérdéssé is vált az iskola fenntartása. Amikor átvettem az intézményt, 2009. szeptemberében, még nem volt zárszámadása és költségvetése az intézménynek, a gazdasági vezetőtől is meg kellett válni.

– Az osztálylétszámok hogyan alakultak az idén?

– Megnőtt a jelentkezők száma, a korábbi 38 fő helyett 64-gyel indítottuk idén a két ötödikes osztályt. Elindítottunk  az általános tantervű mellett egy természettudományos tagozatot, ahová 30 fő jár.
Szeptembertől emelt szintű angol illetve német nyelvű osztályokat fogunk indítani. Ha minden jól megy, remélem, hogy továbbra is nagyobb létszámú osztályokat tudunk beiskolázni.
Tapasztalat, hogy az elit gimnáziumok hanyagolják az általános tantervű osztályokat, így mi, ezt a rést kihasználva próbálunk meg nyitni ebbe az irányba. Az emelt szintű osztályok felé egyébként átjárás van, tehát ha valaki szeretne bizonyos tárgyat intenzívebben tanulni, lehetősége van erre is, illetve emelt szintből is át lehet menni az általános tantervű osztályba.

– Mik a felvételi követelmények?

– Aszódon és itt a Fasorban is a központi írásbeli (matematika, magyar) és szóbeli felvételi rendszer van. A szóbeli elbeszélgetésen kíváncsiak vagyunk a diákok hitéleti tevékenységére is, de figyeljük azt is, hogyan fejezi ki magát, milyen szókinccsel rendelkezik, tud-e logikusan gondolkodni, következtetéseket megállapítani.
Akik nyelvi tagozatra jelentkeznek, azoknál természetesen az illető nyelvből is van szóbeli felvételi. Bár egyre érezhető intézményeinkben is a gyerekhiány, még nem jutottunk el odáig, hogy bárkit, válogatás nélkül felvegyünk. A színvonalat csakis így tarthatjuk meg.

– Hány gyerek jár Aszódra és hány a Fasorba?

– Összesen 720 gyerek van Aszódon és 590 itt a Fasorban.

– A keresztények illetve evangélikusok aránya milyen az iskolákban?

– Alapvetően az evangélikusok kisebbségben vannak. Mindkét intézménybe évente egy-két gyerek kerül úgy felvételre, hogy nincs megkeresztelve. De elvárás velük szemben, hogy mire elvégzik az iskolát, addigra mindannyian meg lennének keresztelve. De például az, hogy valaki nincsen megkeresztelkedve, még nem jelenti azt, hogy nem tagja valamely keresztény felekezetnek, hiszen a baptisták, akik a felnőtt keresztséget vallják, hozzánk kerülve még szintén nincsenek megkeresztelve.

– A hittan kötelező?

– Igen. Aszódon római katolikus és evangélikus hittan van. Itt a gyerekek 35 százaléka az evangélikus hittanra jár és 65 százalékuk a római katolikusra. Ez körülbelül megegyezik a Galga-völgyének felekezeti megoszlásával.
A Fasorban az evangélikus mellett római katolikus, református hittan van, megközelítően 1/3-1/3-1/3 arányban oszlik meg itt a gyereklétszám. A különböző felekezetek között nagyon jól működik az ökumené, a problémák nem a gyerekek körében, hanem inkább fentebb keresendők.

– Milyen hátterű gyerekek járnak a Fasorba?

– Nagyon vegyes családi háttérből jönnek. Van, ahol valódi családi háttér nincs is, sőt gyakorlatilag az iskolának kellene a gyereket nevelnie, anyagilag támogatni. Nehezíti helyzetünket, hogy a gyerekek az iskola után nem követhetőek nyomon, tehát ha rossz társaságba keverednek, akkor az iskola vajmi keveset tud tenni ennek rendezésére.
Abban reménykedünk, hogy a családi életek – a gazdasági helyzet javulásával – fokról fokra kikerülnek a hullámvölgyből és a szülőkkel összefogva igazi, értékes gyerekeket tudunk felnevelni. Az egyházi gimnáziumokban a nevelés és oktatás 50-50 százalékban kell, hogy legyen. Bár a készülő új közoktatási törvény azt szeretné, hogy a  nyolcosztályos gimnáziumok elit iskolák legyenek, mi nem biztos, hogy annak megtudunk, vagy meg akarunk majd felelni. Az egyházi iskolák missziós feladatokat is ellátnak, ez pedig a nevelés fontosságát előtérbe helyezi.
El kellene gondolkodni azon, hogy itt Budapesten minél hamarabb nyissunk az általános iskolai képzés felé, így teremtve alapot ahhoz, hogy később gimnáziumainkba már ne teljesen idegen környezetből kerüljenek a gyerekek. Így a gyerekek formálásába is hamarabb kapcsolódhatnánk be. Vidéken számos általános iskolát üzemeltet az egyházunk, de itt Budapesten egyelőre még hiány van ebből.

– Az aszódi gimnázium előtt az Egri Tanárképző Főiskolán dolgozott. Hogy érzi, melyik korosztály áll közelebb Önhöz?

– 1979-től dolgoztam az egri Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszékén. Ezzel párhuzamosan 1994-től kezdődően Aszódon az első évfolyam indulásától. Ez a kettősség 2008-ig tartott. Párhuzamosan tanítottam általános- és középiskolásokat,  főiskolásokat. Érdekes tapasztalataim voltak. Sokszor ugyanazt a földrajzi feladatsort a középiskolások a főiskolásokat lepipálva oldották meg.
2008-ben végleg otthagytam Egert és Aszód mellett döntöttem. Addig e két település közötti 100 kilométeres távolságot bizony sokszor megtettem. 2010-ig még Egerben laktunk, aztán végül Vácegresre költözött a családunk.

– Gyerekei mivel foglalkoznak? Esetleg követték Önt a pályán?

– Három gyerekem van, két fiú és egy lány. A nagyobbik fiam és a lányom is közgazdászok. Földrajz szakosak ugyan nem lettek, de beléjük neveltem az utazás szeretetét. A diákjaim körében is szorgalmazom a testvériskolai kapcsolatokat, a másik országok megismerését, hiszen rengeteget lehet ezekből az utazásokból profitálni.

– Ha meghirdetik a pályázatot a Fasorban, pályázni fog az igazgatói székre?

– Tudja 17 év, az 17 év, sőt ezt ezt még megtoldhatjuk a középiskolai évekkel is – ennyi ideje vagyok Aszódon, oda kötődöm, így nincsen olyan tervem, hogy átjöjjek a Fasorba véglegesen. Bár ittlétem alatt én is kicsit fasorivá is váltam, mégis Aszód felé húz a szívem.

– December végén nyertek egy nagyszabású pályázatot a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium számára. Mi is ez tulajdonképpen?

– December 30-án jött a levél, hogy megnyertünk egy 290 milliós európai uniós TÁMOP pályázatot, természettudományos laboratórium létrehozására. Azért pályáztunk, mert tavaly elindítottuk a természettudományos emelt szintű képzést. Ahhoz pedig ugye laborra és sok modern eszközre van szükség. Ha minden jól megy, februárban megkötjük a megállapodást és indulhat a fejlesztés.
A közép-magyarországi régióban öten pályáztunk ebből hárman nyertünk. Tudomásom szerint egyházunkban ilyen nagy összegű támogatást még soha nem nyertünk.
Negyven férőhelyes labort fogunk kialakítani a padlástérben Benczúr László építész tervei alapján. Száz millió forint értékben eszközöket fogunk beszerezni a kémia, fizika, biológia és természetföldrajz tárgyak oktatásához. A laborban komplett egyszemélyes tanulói asztalok lesznek, amelyhez lesz hideg-meleg víz, gáz, különböző feszültségű elektromos áram. Lesz laptop, internetes hozzáféréssel, digitális anyagokkal. A tanárok munkáját laboránsok fogják segíteni.
A pályázat része, hogy minimum tíz intézménnyel kössünk megállapodást arra nézve, hogy a laboratóriumot egy-egy intézmény öt alkalommal hat órában használhatja, a saját tanáraikkal órát tarthatnak itt, 20-20 fős diákcsoportok számára. Akkreditált képzésen az intézmények tanárait felkészítjük erre, ők pedig egy együttműködés keretében kísérleti munkafüzetet és tankönyvet fognak összeállítani, tapasztalataikat összegzendő. Összesen 12 intézménnyel kötöttünk eddig megállapodás, hat középiskolával és hat általános iskolával.
Ebben az a rendkívül jó, hogy akik a környékről természettudományos képzés felé tekintgetnek, azok reménység szerint hozzánk fognak jönni, így megkönnyítve a beiskolázásunkat.

– Mikorra készül el a labor?

– 24 hónap van a megvalósításra, de a tervek szerint szeptemberre már elkészülne a labor, így a következő tanévtől már ott folyna a fizika-, biológia- és kémiaoktatásunk. Szakköröket is lehet majd itt tartani és előtérbe kerülhet majd a tehetséggondozás is, amely a Fasor hírnevét a jövőben öregbíthetné.

– Ezt a projektet végigviszi még?

– A projekt menedzsere én vagyok, tehát 24 hónapig ezt a pályázati kiírás értelmében nekem kell irányítani, koordinálni, még akkor is, ha közben a Fasor élére új igazgató kerülne.

– A projektről szeretnénk folyamatosan tudósítani a www.evangelikus.hu honlapon.

– Szívesen állunk elébe!