Praxedis Bouwman: Az egyházak mai társadalmi szerepéről

Létrehozás: 2008. október 21., 13:05 Legutolsó módosítás: 2008. november 16., 15:22

Piliscsaba – Idén október közepén hazánkban tartott ülést a KALME (Kommunikationsausschuss Lutherischer Minderheitskirchen in Europa). A szervezet holland elnöknőjével, Praxedis Bouwmannal egyik nap, ebédszünet után beszélgettünk el a szervezet jövőbeli céljairól és az egyházak mai társadalmi szerepeiről. Bolla Zsuzsanna interjúja.

Praxedis Bouwman: Az egyházak mai társadalmi szerepéről

Bouwman

- A vasfüggöny leomlása előtt a KALME egyfajta közvetítő szerepet töltött be az egyházak közötti kommunikációban, ám a rendszerváltás után Európában megváltozott a nyugati és keleti országok kommunikációs viszonya is. A KALME jelenlegi vezetőjeként hogyan látja, miben kell változtatni a szervezet működésében?
Praxedis Bouwman: - A vasfüggöny leomlása után természetesen elgondolkodtunk azon, hogy van-e még szükség a KALME-ra és ezt azóta is gyakran megtesszük ezt a közgyűléseinken. Ám újra és újra arra a megállapításra jutottunk, hogy van rá szükség, mivel mindannyian kisebbségben lévő lutheránus egyházak vagyunk, és ugyanazt a munkát kell végeznünk, egyre kevesebb emberrel. Mindannyian olyan társadalomban élünk, ahol a keresztények sokszor egyre inkább kisebbségbe szorulnak, hiszen a nyugat-európai társadalmakra is ez jellemző. Minden keresztény közösség kisebbségben van manapság és ez kihívást jelent.
A korábbi totalitárius rendszerek extra kihívást jelentettek a kommunikációban és még mindig tanulhatunk az akkori hibákból. Manapság azonban a hangsúlyok eltolódtak, mert nem csak a nyugatiaktól lehet tanulniuk a keleti országokban élőknek, hanem fordítva is igaz ez: a kelet-európaiak rengeteg mindent megtaníthatnak nekünk. Hatalmas közösségi erő van a kelet-európai gyülekezetekben, hiszen sok helyen az egész egyházat újra fel kellett építeni, és ezt az energiát a nyugatiak irigykedve szemlélik.
- Hogyan látja, mi a probléma a kelet-európai kommunikációval?
Bouwman:- A kommunikációval nem csak itt van probléma, hanem úgy is mondhatnánk, hogy egyházilag van probléma. Az egyházi vezetés a kommunikációt nem vonja be a döntési fázisba. A kisegyházakban kevés a munkavégző, és itt megmutatkozik, hogy a kommunikáció inkább gyakorlati, mintsem stratégiai folyamat. Az elmúlt évben például megállapítottuk, hogy bizony a kommunikációt be kell vonni az egyházi döntésekbe, mert utólag a kommunikálás már sokkal nehezebb lesz. Ezért aztán mindig előre el kell dönteni a kommunikációs folyamatot, és talán sokkal jobb döntésekre tudunk jutni, amelyek sokkal jobban véghezvihetőek és jobban koncentrálhatunk a célcsoportokra is. Az egyház nem csak az intellektuelek számára létezik, hanem gyülekezeti szinten a gyülekezeti tagok számára kell, hogy elsősorban létezzen.
- Mint ahogyan arról értesült, a Magyarországi Evangélikus Egyház októberben megújítja internetes portálját. Szeretnénk olyan témákat is feldolgozni, amelyek egész társadalmunkat érintik. Nyugati egyházakban milyen visszajelzések érkeznek az efféle témákkal kapcsolatban?
Bouwman:- A gyakorlati teológia egész sor olyan problémát dolgoz fel, ölel fel, amelyek a társadalmi problémákra megoldást adhatnak. Az egyházi szerepvállalás mindenképpen pozitív dolog. Ez az egyházi kommunikáció része, hiszen az egyháznak tisztáznia kell azt is, milyen funkciója van a társadalomban. Nem kell feltétlenül minden egyes problémát megoldásképpen egy bibliai textussal zárni, de azt hiszem, a keresztény gondolkodás tükrözése, a lutheri gondolatok közlése felelősséggel jár, a társadalom javára.
Az egyháznak meg kell mutatnia magát, demonstrálnia kell, hogy itt vagyunk, és az értékeket és normákat szeretnénk közvetíteni a társadalomban élők számára. Van identitásuk, ezek vagyunk, de látjuk más emberek problémáit, és konstruktívan segíteni tudunk ezek kezelésében. Sokszor szűk belső körben gondolkodunk és más célcsoportokat figyelmen kívül hagyunk, ez probléma a nyugati egyházi oldalakkal, pedig váltani kell, és szélesebbre kell tenni az oldal struktúráját.
- Élő példát vegyünk. Kíváncsi lennék, a gazdasági válsággal kapcsolatban milyen válaszokat adtak a nyugati egyházak?
Bouwman: - Teológiailag elmondhatjuk, hogy ez az Istentől való elfordulás következménye. Benne volt a levegőben, de az emberek nem hitték el mégsem. Bízunk a papírokban, azok hatalmában, értékében és közben eltávolodunk a keresztény értékektől. Az egymás kizsákmányolása, semmibe vevése azonban a totális csődhöz vezet és semmi értelme a harácsolásnak, mert az egész rendszer velejétől fogva romlott.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben