„A keresztény értékrendnek óriási szerepe volna a ma társadalma formálásában!” – Interjú Ónodi Szabolccsal a Szárny és Teher című könyv kapcsán

– Ki kérte fel Önt erre a feladatra?

– Csermely Péterrel a Bonyhádi Tehetségkonferencián ismerkedtünk meg 2 évvel ezelőtt. Megkérdezett, lenne-e kedvem egy ilyen jellegű munkában részt venni. Örömmel mondtam igent.

– Mely részek jutottak Önre? Mely fejezeteken dolgozott?

– 2008 őszén Sólyom László, köztársasági elnök úr hivatalos felkérését követően kezdtük meg a munkát. 10-en voltunk ebben a tanácsadó testületben. A Sándor Palotában való találkozásunkkor mindjárt el is osztottuk egymás között a témákat, és ötleteket dobtunk össze, milyen területek lennének azok, amelyeket mindenképpen át kellene ölelni a könyvben. A munka úgy folyt, hogy egy-egy téma vezetésére felkért bennünket Csermely Péter és a többi témákba pedig bedolgozók lettünk. A témavezetők ezután vitaindító cikket írtak, amelyet e-mailben körbeküldtünk és mindenki hozzáírta a véleményét, korrekcióját, kiegészítését.

– Önre mely konkrét témák jutottak?

– Nekem három témát gondolt Péter: A társadalmi, gazdasági körülmények változása, mely hatott a közoktatásra; A kollégiumok helyzete; és Az ifjúság egészségnevelésével, testi nevelésével kapcsolatos meglátások. Amikor elindult a munka, megállapodtunk abban, hogy csak szakirodalomban alátámasztott vélemények lehetnek, ezért aztán folyamatosan segítettük egymást abban, hogy ha valaki valamihez szakirodalmat talált, arról tájékoztatta a többieket. Egy éven át szakirodalom elemzéseket készítettünk és ezekből az elemzésekből írtuk meg a tanulmányt. Amikor ez elkészült, egy kétszer ötös pontozási rendszerben, nullától felfelé és nullától lefelé, minden egyes tételt, leosztályoztunk. Amelyik téma a pozitív tartományba került, azt továbbvittük, amelyik nem, azt ejtettük, kihagytuk, mert úgy gondoltuk, hogy az kevésbé fontos.
Közben kiderült, hogy a közoktatás sokkal szerteágazóbb annál, mint véltük. Eredetileg hatévestől gondoltuk az egyetemi korig bezárólag vizsgálni a helyzetet, de a szakirodalmi tapasztalatok alapján az óvodás korig lementünk, és kiterjesztettük a diplomaszerzésig. Így egy adott személy, oktatási életpályájában gondolkodtunk, nem pedig iskolafokonként.

– Az Ön által megírt részben keresztény szemléletmódja hogyan tükröződik?

– Rendkívül fontosnak tartottam, hogy a keresztény értékrend is bekerüljön a munkába. Önmagában az egész alapgondolatunk az volt, hogy nem reformálni kellene az egész oktatási rendszert, hanem újragondolni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szolgáltató oktatásszemléletben hangsúlyosan megjelenik az oktatás, míg a nevelésről szó sincsen. Személytelen iskolában gondolkodnak, melyben interaktív táblákkal és távoktatással is ki lehetne váltani ezt a fajta információszerzést. Mi markánsan megfogalmaztuk, hogy alapvetően nevelési központú iskolában gondolkodunk. Ahol a lélek lélekkel találkozik. Ahol autonóm személyiségek fejlődnek kvalitásuk szerinti tudástartalommal. A szocializálás, a nevelés adja az örökérvényű viselkedési formákat, a morált. Ebben a keresztény értékrendnek óriási szerepe van. Ebben valamennyi munkatársammal egyet tudtunk érteni. A könyv minden egyes fejezetében a diák áll a központban és a teljességre törekszik. Ahol a test a lélek és a szellem harmóniában fejlődik. A tanár szerepe rendkívüli módon felértékelődik. Egy kiegyensúlyozott tanár olyan ember lehet, aki nem csak a szakmáját tudja mesterfokon, hanem olyan értékrendet is sugároz, ami ezt a nyomorúságos kis hazánkat kétezer éven keresztül talpon tartotta. Külön fejezetben hivatkoztunk is arra, hogy a keresztény értékrend a nagy világégések után képes volt mindenütt új világot teremteni. Ennek az értékrendnek óriási szerepe volna a ma társadalmának alakításában, a mai szemléletmódok formálásában. Ez is az egyik oka az egyházi iskolák megújuló népszerűségének.

– Hogy érzi, mennyire lehet majd ezt a könyvet a gyakorlatba átültetni?

– Ez a könyv nem egy pártprogram. Elnök úr beköszöntőjében le is írta, hogy nem mankót akar adni, hiszen ez több annál. Egy nagy társadalmi, közös gondolkodásra serkentő könyv ez, amelyben áttételes üzenet van: ha egy iskola, oktatási intézmény azonosulni tud ezzel a koncepcióval, akkor ott válasszanak olyan vezetőket, akik ezt meg is tudják valósítani. Elnök úr szeretné, ha ez nyitott lenne, ha ez hozzáférhető lenne. Vitaanyagnak is jelentős, ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy a források mindenütt meg legyenek jelölve, utólag is utánanézhetőek legyenek a vélemények, hogy látszódjon, hogy ez sok-sok ember véleményéből kialakult esszencia.

– A napokban találkoztak evangélikus oktatási intézményeink vezetői. Ha ez ilyen értékőrző nevelési elveket tartalmaz, akkor az számunkra, evangélikusok számára is megfontolandó. Tudnak-e intézményvezetőink erről a könyvről? Tudnak-e arról, hogy Ön részt vett ebben a munkában?

– A találkozón nem volt ez téma, nem gondoltam, hogy ezzel hivalkodnom kellene. Elnök úr lehetőséget biztosított arra, hogy a könyvből küldhessünk ismerőseinknek, barátainknak egy-egy nyomtatott példányt. Én az evangélikus oktatási intézmények igazgatóinak, valamint az Oktatási Osztály, illetve az Oktatási Bizottság címeit kivétel nélkül mind megadtam, így mindenki fog ebből egy-egy példányt kapni az elnök úrtól. Emellett az interneten is hozzáférhető bárki számára az anyag.

– Milyen az eddigi visszhangja?

– Akik eddig megtiszteltek a véleményükkel, mind-mind pozitívan nyilatkoztak, sőt volt olyan rektori értekezlet az egyik egyetemen, ahol röpke egy hét alatt feldolgozták az egészet és egy nagyon komoly, alkotó jellegű beszélgetés alakult ki arról, hogyan kellene ez alapján újragondolni, az egyetemi képzést. Örömmel olvasom a hírekben, hogy különböző fórumokat is szerveznek erről. Egyszóval több ez a mű annál, minthogy egy-egy ember olvasná csak. Keresik egymást oktatáspolitikusok és olyanok is, akik szeretnék újragombolni a zakót. A vitaanyagot kiindulópontnak tekintik.

– A Sándor Palotában rendezett könyvbemutatón és az állófogadáson Ön is részt vett. Ezzel lezárult a munka. Találkoznak-e még egymással a munkatársak a könyvvel kapcsolatban?

– Az egész munkafolyamatot egy szakmai konzultációval kezdtük Bonyhádon a gimnáziumban 2008 adventjén. Most, hogy befejeztük az egész könyvet, a könyvbemutatón megbeszéltük a köztársasági elnök úrral, hogy végső lezárásképpen újra találkozzunk a bonyhádi gimnáziumban. Nagy öröm számomra, hogy mi adhatunk otthont ennek az utolsó nagy találkozásnak 2010. március 19-20-án, mellyel a Bölcsek Tanácsának a küldetése lezárul.

Hasznos linkek:

A Bölcsek Tanácsa honlapja

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja

A Szárny és Teher című könyvről:

Letöltés: http://bolcsektanacsa.solyomlaszlo.hu/letoltesek.htm

Szárny és Teher magyar változat letöltése

Wings and Weights angol változat letöltése

Az oktatásról szóló rész háttéranyaga

A korrupció ellen című fejezethez kapcsolódó tanulmányok

Megrendelés: http://bolcsektanacsa.solyomlaszlo.hu/megrendeles.php

* * * * *

Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Bölcsek Tanácsa által összeállított Szárny és Teher című kötet bemutatóján

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Bő egy évvel ezelőtt, 2008. november 25-én ugyanitt, a Sándor-palota tükörtermében mutatkozott be a sajtónak a Bölcsek Tanácsa, és ismertette célkitűzését: szakmailag megalapozott ajánlást kidolgozni a nevelés és oktatás újjáépítésére, illetve a korrupció megfékezésére. A Bölcseket 2008 tavaszán kértem fel, a tényleges munka 2008 szeptemberében kezdődött el. Tavaly év végére elkészült a két ajánlás, amelyeket ma, egy-egy magyar és angol nyelvű könyv formájában útjára bocsátunk.

Szeretném összefoglalni, miért bíztam meg a Bölcsek Tanácsát; miért ezt a két témát választottuk; és milyen várakozással tesszük közzé az ajánlásokat.

Az európai politikában nem szokatlan, hogy stratégiai döntések előtt a vezetés kilép a hivatali keretből, s független szakértőre bízza a teljes folyamat kidolgozását. Így kérte fel például az Európai Unió Lámfalussy Sándort az euró bevezetésének előkészítésére, illetve a tőkepiac megnyitásának megalapozására.

Magyarországon a köztársasági elnöknek nagyon kevés lehetősége van arra, hogy az ország alapvető problémáiba operatív módon beleszólhasson. A jövőt illetően az államfő főleg beszédekre és legfeljebb szimbolikus aktusokra van utalva. De még az ilyen megnyilvánulások sem adhatnak vezérfonalat a cselekvéshez.

Ha tehát a köztársasági elnök szükségét érzi, hogy az ország és a magyar nemzet fontos ügyeiben a szimbolikus aktusokon túl is állást foglaljon, akkor független szakértők vagy testületek igénybevétele a kézenfekvő. Távolságtartásával ez az elnöki jogkörnek leginkább megfelelő megoldás. A kérdések kidolgozásában, megoldásában, a javaslatokban a köztársasági elnök a témák és a szakértők kiválasztásával, a munka nyomon követésével, a megbeszéléseken való részvétellel, illetőleg az eredmény elfogadásával és támogatásával vesz részt.

Ilyen munka folyt a magyar nemzetstratégiáról, vagyis Magyarország és a határon kívül élő nemzetrészek helyzetéről, kapcsolatáról és jövőjéről. A Sándor-palotában tartott összmagyar konferencia-sorozat összefoglaló tanulmányai hamarosan közzétesszük. Más módszert követtem a korrupció és az oktatásügy témájában. Bölcseket kértem fel a helyzet elemzésére és ajánlások megfogalmazására. Hogy miért az oktatás és a korrupció témáját tartottam a legfontosabbnak, a tavalyi bemutatkozáskor, vagy legutóbb az újévi beszédemben is kifejtettem. Most a Bölcsek költői megfogalmazását idézem, akik a könyv címével is azt fejezik ki, hogy egy széles támogatottságot élvező, szakszerű oktatási program szárnyat adhat a jövőbe vetett reményeinknek, illetve, hogy a korrupció súlyos teherként nehezedik a nemzet kibontakozásának lehetőségére.

Hölgyeim és Uraim!

A Bölcsek Tanácsának ajánlásait illetően mindenek előtt arra hívom fel a figyelmet, hogy a két témát lehető teljességében és összefüggéseiben vizsgálták, vagyis nem részkérdéseket ragadtak ki. Ez azért fontos, mert az anyagból is helytelen lenne szemezgetni; mindig figyelemmel kell lenni a teljes összefüggésrendszerre. Ezzel nincs ellentétben, hogy a Bölcsek külön tesznek javaslatot halaszthatatlan intézkedésekre, s külön a közép- illetve hosszabbtávú lépésekre. Mindegyik eredményességéhez szükséges ugyanis, hogy a kormányzat és a közvetlen érintettek cselekvésén túl az egész nemzet támogassa ezeket a projekteket.

Tudjuk, hogy ennek elérése a legnehezebb. De bízunk abban, hogy a terheket mindenki érzi, s a változást sokan akarják. Ezért remélem, hogy ha maga a könyv nem is, de az interneten, a KEH honlapján hozzáférhető szövege sokakhoz eljut. Híre megy, és beleolvasnak tanárok messzi iskolákban, ugyanígy a dékáni hivatalokban is, és lesz szülő, sőt diák, akit érdekelni fog. Ezért bízom benne, hogy a korrupcióra vonatkozó részt olvasni fogják bel- és külföldi vállalatoknál, az önkormányzatoknál, a központi államigazgatásban és a követségeken is. És rendelkezésére állnak a javaslatok természetesen a döntéshozóknak, az Országgyűlésnek és a kormánynak is.

Szívből köszönöm a Bölcsek és a szakértők odaadó munkáját; azokét, akik neve a kötetben szerepel, és azokét is, akik erre igényt nem tartva írtak tanulmányt, vettek részt vitákon, bírálták az elkészült részeket. Öröm volt az anyag alakulását figyelemmel kísérnem, amely az egész szakértői sereg állandó és kölcsönös kritikai figyelmében állt. A fő érdem, és legnagyobb köszönet a Bölcsek Tanácsát illeti. Ők tartották kézben a koncepciót, ügyeltek a koherenciára, és ők öntötték végső formába az ajánlásokat. Tekintve más irányú, rendkívüli munkaterhüket, különös elkötelezettség és áldozatkészség kellett ahhoz, hogy ez az eredmény megszülessen. Ki merem mondani: Magyarország szeretetének, a hazaszeretetnek a gyümölcse az a könyv.

Köszönetet mondok a szponzoroknak, azoknak, akik be is tartották ígéretüket, és támogatták a Bölcsek Tanácsa Alapítványt. Nélkülük ez a könyv nem jelenhetett volna meg. De itt kell megköszönnöm a munkában részt vevők önzetlenségét is. A Bölcsek, jóllehet személyesen rengeteget dolgoztak, ezt ingyen tették. A nyomdaszámla és a fordítás kifizetése után a szakértőknek szimbolikus összegek jutnak. Ennek kifizetéséhez mi ragaszkodunk, ők nem kértek semmit. De ha az államigazgatásban vagy vállalatoknál tanácsadásra kifizetett nagy pénzekre gondolunk, ezt a megérdemelt, bár szerény díjazást büszkén fogadhatják.

Hölgyeim és Uraim!

Végül kérem Önöket, a sajtó munkatársait, fogadják megértéssel ezt a könyvet, amely komoly munka eredménye. Önökön is múlik, milyen széles körbe jut el a Szárny és Teher híre, hányan veszik az erőfeszítést, hogy olvassák és gondolkodjanak felőle. Hiszen ennek a munkának ez az értelme, és akkor lesz eredménye, ha az oktatás újjáépítése, és a korrupciótól való megszabadulás valóban „az egész nemzet elhatározása” lesz.

* * * * *

Az MTI tudósítása a Bölcsek Tanácsa sajtótájékoztatójáról

Sólyom László: szakszerű oktatási rendszerre, a korrupció elleni valós küzdelemre van szükség

Széles támogatottságot élvező, szakszerű oktatási programra és a korrupció elleni valós küzdelemre van szükség Magyarországon – hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök pénteken a Sándor-palotában, ahol bemutatták a Bölcsek Tanácsa munkája során készült könyvet.

A Szárny és teher című könyv ajánlásokat fogalmaz meg az ország társadalmi eredményességét hosszabb távon meghatározó kérdésekben. Sólyom László kiemelte: a korrupció és az oktatás témájában kérte fel a Bölcsek Tanácsát a helyzet elemzésére és az ajánlások megfogalmazására. A hazaszeretet gyümölcse ez a könyv – tette hozzá.

Az államfő a normák meglétének és követésének fontosságát hangsúlyozta, mert, mint fogalmazott, normák nélkül szétesik az oktatási rendszer és ez élteti a korrupciót is.

Hozzátette: egyebek között azért is küldött vissza több törvényt a parlamentnek, mert nem a norma útján hozták meg azokat, hanem képviselői lobbik alkottak a kormány háta mögött törvényeket.

A könyvbemutatón a tanács tagjai is jelen voltak: Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök, Eva Joly jogász, valamint Lámfalussy Sándor közgazdász, akik egyetértettek abban: meg kell erősíteni a pedagógusok értékőrző, értékközvetítő szerepét, valamint legfelsőbb szintű elkötelezettség kell a korrupció elleni valós küzdelemre.

Eva Joly, aki vizsgálóbíróként korábban korrupciós ügyeket tárt fel Franciaországban, úgy fogalmazott: politikai akarat nélkül nem lehet a korrupció ellen harcolni. Megemlítette, hogy a könyvben leírta azon véleményét, miszerint Magyarországon meg kell reformálni a bírói kart, és speciális ügyészi szerveket kell létrehozni, hogy a korrupció ellen hatásos legyen a harc.

Kiemelte azt is: javítani kell a tanúvédelmen, mert a központi és a helyi kormányzatokban lévő korrupciót kizárólag belülről lehet egyáltalán felfedni, és meg kell védeni azokat az embereket, akik hajlandók tanúskodni.

A korrupció miatt az állam óriási bevételektől esik el, Európában átlagosan ez az adóbevétel 15-20 százaléka, míg a fejlődő országokban ez az adat 30 százalék is lehet – jelentette ki Eva Joly.

Lámfalussy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló oktatási stratégiára van szükség. Ezt például Finnországban sikerült megvalósítani – tette hozzá. A közgazdász az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy a pedagógus hivatást ismét társadalmi megbecsülés övezze.

Csermely Péter a pedagógusi pálya leértékelődéséről beszélt. Egyre kevésbé motivált generációk jelentkeznek pedagógusnak, emiatt a frissen kikerülő pedagógusok felkészültsége egyre rosszabb, ami tovább rontja a tanári pálya presztízsét – sorolta. Véleménye szerint az oktatási rendszer egyik legfőbb hiányossága, hogy húsz év alatt sem alakult ki egy koncepcionális, főbb elemeiben konszenzusos oktatási stratégia.

Hozzátette: tisztázatlan az oktatás irányításának és finanszírozásának szinte teljes rendszere, és hiányzik a külső, rendszeres szakmai értékelés is. Csermely Péter beszélt arról, amit a könyvben is megfogalmaztak, miszerint vissza kell állni a pedagógusképzésnél az osztatlan ötéves képzésre, mivel a bolognai folyamat itt okozta a legnagyobb károkat.

Fodor István a könyv megszületése kapcsán elmondta: a napi események és pártpolitikák fölé emelték a témák tárgyalását, hogy az írások használhatóságát az aktuális politikai kérdések ne rontsák le. A villamosmérnök a korrupció elleni küzdelem kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a küzdelem "szíve" a mindenkori hatalom, a kormány valódi elkötelezettsége. Mint hozzátette, szükség van egy nemzeti korrupcióellenes, legalább tíz éves programra, emellett pedig egy új közbeszerzési törvényre is.

A Bölcsek Tanácsa az államfő javaslatára 2008. november 25-én jött létre négy – magyar és nemzetközi kitekintéssel és tapasztalattal rendelkező – taggal.

Sólyom László az év november végén, sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország hosszú évek óta súlyos társadalmi és gazdasági kérdésekkel küzd: a gazdaság állapota aggasztó, a társadalmi kohézió gyengül, és hiányzik a pozitív jövőkép. Mint hangsúlyozta: nincs kiút a jelenlegi gazdasági válságból, ha más alapvető strukturális problémákkal nem foglalkozik az ország.