Megalakult a Pesti Hetek – Interjú Koczor Tamással

– Mi adta az ötletet a Pesti Hetek létrehozására?

– A múlt században a Pesti Evangélikus Egyház Deák téri központtal működött. Hét gyülekezet tartozott hozzá – a vezető Deák tér mellett a Fasor, Kőbánya, Ferencváros, Józsefváros, Zugló és Angyalföld gyülekezetei (valamint a szlovák egyházközség, amelynek külön története van). Az ide tartozó gyülekezetek ma már önálló gyülekezetekként működnek.
Nemrégiben elindult egy kezdeményezés, amely azt szorgalmazza, hogy legyenek ezek a gyülekezetek esetleg egy jogi személlyé, és főképp működjön újra együtt ez a hét gyülekezet. A Pesti Hetek elnevezésű formáció jelenleg még nem jogi személy, csak egy munkakapcsolat, erős fraternitás. A dolog kairosza, hogy azok a lelkészek, aki ebben jelenleg benne vannak, jó barátságban vannak egymással.

– Ha nem jogi személy a Pesti Hetek, hogyan gyűjt támogatást?

– Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány (ABKA) is társult hozzánk, amely a rendezvények szervezésében tevékenyen részt tud vállalni. Általuk tudunk pályázatokat írni, adományokat, támogatást is gyűjteni.

– Mióta létezik újra a Pesti Hetek?

– Az egész ötlete a tavaly augusztusi kerületi munkakezdő napon pattant ki, leültünk egymással mi lelkészek és kitaláltuk a munkamenetet. Mivel a Pesti Heteket alkotó lelkészek mindegyike elfoglalt, ezért aztán azóta két-háromhetente összejövünk egymással és azt az időt arra szánjuk, hogy ötletelünk és emiatt elég jól haladunk a programok tervezésével. Úgy döntöttünk, hogy egy nagy, egy éven átívelő eseménysorozatra fogunk koncentrálni az elkövetkezendőkben.

– Mi lesz ez a nagy eseménysorozat?

– Létrejött a Rajtkő elnevezésű programsor, amely valójában egy olyan missziós tevékenységet takar, amelyik három nagy eseményből áll.
Az első program most május 29-én lesz, Kőbányán, ahol az előre összegyűjtött munkatársak elsőként találkoznak egymással. Itt Benkóczy Péter segítségével közösségépítő programot terveztünk.
Az ezzel kapcsolatos regisztrációs lapot (név, cím, munkaág) már kézbe adtuk olyan, főképp harmincon felüli gyülekezeti tagjainknak, akikre úgy gondoljuk, hogy számíthatunk a szervezésben. 35 embert akarunk erre találni. Nincsen kikötve az, hogy gyülekezetenként pont hét ilyen embernek kell lennie, de azért az arány nagyjából ez lenne.
A második programsor az lenne, hogy szeptember 25-én találkoznánk újra Zuglóban egymással, amikor gyülekezeti napot tartanánk. Ez lenne az első próba a munkatársak számára, hogyan is működhet ez az egész.
Van egy időtervünk, 2011. tavaszáig, amikor lenne a betetőzés, egy óriás program Budapesten. A Deák téri templom mögötti téren színpadot állítanánk fel, sok jó zenekart hívnánk meg, lenne mozgássérült tanácsadó központ, fotókiállítás a gyülekezetekből, a gimnáziumban szerveznénk egy tudományos szimpóziumot, fórumbeszélgetést, író-olvasó találkozót. Alkalom lesz ezen a programon egy-egy gyülekezethez adminisztrációs módon is kapcsolódni. Ezek a programok egymással párhuzamosan zajlanának, alternatívaként, közben Városligetben lenne egy nagyszabású gyerekprogram is. A földalatti kötné össze egymással a helyszíneket, így a földalatti vonalát kicsit be akarjuk lakni.

– Egy ekkora óriásvárosban, mint Budapest, nehéz megmozdító erejű programot szervezni!

– Ez így igaz, de reméljük, hogy mégis sok ember figyelmét sikerül felhívnunk magunkra. Bár könnyen maradhatunk a sokszínű programok között észrevétlenek, mégis arra törekszünk, hogy kitűnjünk. Nem a szokványos evangelizációs hangvételt ütnénk meg, hanem kicsit elvontabb, mélyebbre hatóbb, intellektuálisabb lenne ez a fesztivál. Nem véletlen, hogy lenne erre egy éves ráfutás, mert szeretnénk ennek nagyobb médiafigyelmet megnyerni.

– Mi a célja ennek a programsorozatnak?

– Az emberek megmozdításán túl szeretnénk megnézni, hogy ha egy ekkora városban hét önállóan létező evangélikus gyülekezet összefog, és közösen szervez valamit, akkor annak mekkora hatása van. A Pesti Hetek nem azért jött létre, hogy gyülekezeteket építsen le, és a korunk nagy összevonásos időszakában még kevesebb embert tudjon integrálni, hanem éppen a kifelé nyitás, a növekedés a cél. Szerteágazó, karakterizált, munka tekintetében szétosztott, hatékonyabb gyülekezeti rendszert hozna létre. A halódókat szeretnénk felerősíteni és az erőseket pedig arra kérjük, hogy támogassák a gyengéket.

– Miben lehetne még példa ez a hét gyülekezet?

– Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ha a gyülekezetek adatbázisait egyesítjük, akkor a gyülekezetek közötti mozgást, a belvárosban lakó evangélikusok ide-oda költözését jobban szemmel tudnánk-e tartani és koordinálni. Sok ember azért veszik el számunkra, mert nincsen nyilvántartva, hol lakott és most hol lakik.
Szeretnénk kiadni egy olyan füzetet is, amely fordított irányból közelítené meg az evangélikus egyházat. Nem magunkról fogunk beszélni, arról, kik vagyunk és mi a küldetésünk, hanem inkább az emberek kérdéseiből kiindulva válaszolunk nekik.
Az interneten lévő Online Hittan válaszadó gazdája vagyok, hetente legalább 4-5 kérdést szegeznek nekem a honlapra tévedő kíváncsiskodók, így van rálátásom arra, hogy ha az emberek egyházat, közösséget, gyülekezetet keresnek, ha keresztelőt, esküvőt, temetést szerveznek, ha az egyházzal találkoznak, akkor mi is az, ami őket foglalkoztatja.
Jellemző kérdéscsoportok alakulnak ki az idők folyamán, rengeteg olyan kérdés jelenik meg, amiből látszik, hogy az emberek nincsenek gyülekezet közelben, de érdeklődnek az egyház iránt.
Tehát ebben a kiadványban először a gyakran feltett kérdésekre (GYIK) kell válaszolni, aztán a füzet végén megjelennének a gyülekezetek, mindegyik a saját karakterét leírva, hogy ha valaki közösséget keres magának, akkor hol, milyen jellegű gyülekezetre számíthat.
Például – kicsi, bensőséges, éneklő liturgiás istentisztelet; vagy hagyományos liturgiájú, mamut istentisztelet, ahol meg lehet lapulni a tömegben. – Az egyénen múlik, neki melyik az, amelyik lelkiségének leginkább felelő.
Összefoglalnánk a különböző gyülekezeti programok sajátosságait is: elváltak köre, idősek klubja, gyermekhittan, gyülekezeti színpad, gyerekkirándulások…stb., hol mivel találkozhatnak a keresők.
Szeretnénk azt is, ha a különböző helyeken lévő gyülekezeti alkalmak tagjai egymással is gyakrabban találkoznának, lenne egyfajta tömegérzés és meg lehetne ismerkedni egymással.

– Említetted, hogy a gyülekezetek egymást támogatva erősödnének. Ez nem csak a lelkiekre, hanem az anyagiakra is vonatkozik…

– A zsinatunk elé terjesztett szolidaritási törvény többszörösen csődöt mondott és országos szinten az látszik, hogy a lelkészfizetések kiegyenlítése sok embernek nem érdeke. Kíváncsiak vagyunk azonban arra, hogy ez vajon hét gyülekezeten belül megvalósítható-e. Ez modell értékű lehetne aztán az országos helyzet átértékelésére is. Lehetséges, hogy mi ezt egymás között meg tudnánk valósítani. Ha ez létrejönne, abból bizonyos konzekvenciákat levonva, országos szinten is könnyebb lenne az alkalmazhatóság.