Könnyen lehet rosszindulatú pletykák áldozatává válni – Interjú Deák László evangélikus lelkésszel
Az orosházi evangélikus lelkészt, Deák Lászlót alaptalanul belekeverték egy rágalomhadjáratba, s egy blog cikke alapján számos világi sajtóorgánum is ellenőrizetlenül átvette a híreket. Az információt közlő blogról már lekerültek a lelkészről és családjáról szóló mondatok, így jelen interjújával szeretné a lelkész lezártnak tekinteni az ügyet. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
– Elmesélnéd nekünk, miről is van szó konkrétan?
– Hangsúlyoznám, hogy az ügy alapvetően a katolikus egyház belügye, amellyel nem szeretnék foglalkozni. Azokat a vonásokat elemezném inkább, amelyek az evangélikusokat, így személy szerint engem is érintettek.
Egy blogbejegyzésből előkerült, hogy Orosházán harc és feszültség van a két felekezet között. Valóban voltak ellentétek közöttünk, elsősorban az oktatás-ügy kapcsán, amelyek hullámokat kavartak. A plébánossal folytatott személyes beszélgetéseim, Dancsó József polgármester által összehívott megbeszélések, és a püspökeink fellépése következtében született egy kompromisszumos megállapodás a két egyház között.
Az ügyet szépen lezárta az ökumenikus imahét orosházi alkalma januárban, amelyen Gáncs Péter evangélikus püspök mellett Kiss-Rigó László katolikus püspök és Bölcskei Gusztáv református püspök is szolgált. Én úgy érzem, hogy a szolgálat utáni ebédenél sikerült pontot tenni a dolgok végére.
A két felekezet közötti viszony azóta számomra rendezettnek tűnt. Kisebb feszültségek biztos voltak még, mert nem gyógyulnak be azonnal a sebek.
Ettől függetlenül történt körülbelül három hete, hogy a katolikus plébánost Kiss-Rigó püspök azonnali hatállyal felfüggesztette, és ő szüleihez távozott Erdélybe. Ám a napokban egy internetes portál a plébánost pedofiliával vádolta meg. Ezt lelkésztestvéreként – a tények ismeretében – határozottan cáfolom és visszautasítom, tudomásom szerint a püspök döntése mögött más állt. Ezt Kiss-Rigó püspök is megtette (http://oroscafe.hu/2011/04/14/kiss-rigo-nem-kovetett-el-buncselekmenyt-az-oroshazi-pap/cikk/kezisrac).
Ebbe az ügybe a napokban azonban kezdték belekavarni az evangélikusokat is, név szerint engem, nevelt lányomat és szeretteimet is. Azt állították, egy névtelen informátorra hivatkozva, hogy a katolikus pap az én nevelt lányomat rontotta meg. Ezt az információt rengeteg internetes hírforrás átvette.
Mindez alaptalan rágalom és hazugság. Megpróbáltam nyugodtan válaszolni a cikk írójának, bár dúlnak bennem az indulatok. Helyreigazítást kértem. Péntek délben az elsődleges forrásról törölték az ismeretlen informátorától kapott, családomat is érintő hazugságot. Magam is megkerestem minden olyan hírportált, ahol fent volt ez a hír, a mai napig, az általam ismert oldalak jelentős része is megtette a levételt.
– Mit gondolsz most a történtekről?
– Négy tapasztalatot szeretnék megosztani. Az egyik, hogy mennyire könnyen rá lehet szállni valakire a mai világban, és mennyire könnyen be lehet mocskolni a nevét. Egy pillanat, egy hír egy ismeretlen informátortól és mindezt kész tényként át is veszik országos médiumok. Nem könnyű átélni, s tenni ellene még nehezebb...
Van még becsület az újságírók jelentős részében, mert amikor helyreigazítást kértem, – az elsődleges forráson kezdve – a legtöbben azonnal megtették. Természetesen vannak olyan internetes portálok is, ahol még várok erre.
Harmadszor azonban tudom, hogy sokat ér a hiteles szolgálat! Megdöbbentő és mocskos kommentálások érkeztek a rólunk szóló hírekre, de szinte csak az országos médiában, ahol nem ismernek személyesen. Az orosházi emberek – akár katolikusok, evangélikusok, de még világiak is – mélységesen megdöbbentek, és természetesen tudták, hogy semmilyen valóságalapja nincs a híreknek. Köszönöm azoknak, akik kiálltak mellettünk ebben a nehéz helyzetben Gáncs püspök úrnak, Ribár János esperes úrnak, Győri Gábornak, Kákay irodaigazgató úrnak, és néhány gyülekezeti tagunknak. Külön köszönöm Erdélyi Zoltánnak, aki kórházból – ennél sokkal nagyobb fájdalmak közül – is felhívott és imádkozott értünk.
Negyedszer pedig szeretném hangsúlyozni, hogy át lehet élni Isten megtartó szeretetét. Az első éjszaka rettenetes volt, nem kívánom senkinek, amit átéltünk. Feleségem az idegösszeomlás szélén állt, aludni nem tudtunk, tényleg csak a sírás és imádság marad. Aztán jött a sok-sok vigasztaló és erősítő ige az Úristentől, érdemes megnézni április 13-án és 14-én az Útmutatót.
– Szándékozol még tenni valamit az ügyben?
– Mint mondtam, írtam a rágalmakat terjesztő blog szerzőjének és helyesbítést kértem tőle. A cikkből törölték a rám vonatkozó állításokat, így ezt a részét lezártnak tekintem. Azt azonban nem tudom, hogy ezt azok a világi médiumok hogyan fogják orvosolni, akik mindenféle informálódás nélkül egyszerűen csak átvették a blog cikkét.
Életemben sok mélységet és aljasságot láttam és hallottam, de ennek az ismeretlen informátornak a hazugsága, mindenen túltesz. Akik ismernek, tudják milyen vagyok, tudják, hogy az elmúlt négy évben kemény munkát végeztem a gyülekezetben és ez többet ér bármilyen hazugságnál.
Imádkozni fogok azonban azokért, akik engem „helyi forrásként” vádoltak, hogy megszabaduljanak bűnüktől. „Akik tehát az Isten akaratából szenvednek, azok is – jót cselekedve – ajánlják lelküket a hű Teremtőnek” – írja Péter apostol egyik levelében.
Remélem mellém fog állni minden becsületes és tisztséges orosházi ember, ahogyan az a cikkek válaszaiban is olvasható. Remélem nem a gonoszság uralkodik hazánkban, hanem az összefogás!
Kérem minden keresztény testvéremet – bármelyik felekezetből – hogy imádkozzon értünk!
– A beol.hu-nak a napokban azt nyilatkoztad, hogy nyáron elköltöztök Orosházáról. (http://www.beol.hu/bekes/kozelet/regota-erett-az-evangelikus-lelkesz-tavozasa-371145) Milyen új területen kezded meg szolgálatodat?
– Az általad idézett cikk címét nem én írtam, s meglehetősen erősnek tartom, hiszen ez nem egy régen érő folyamat, legfeljebb kettő hónapra tekint vissza. Február elején egyházunk vezetősége felkeresett azzal a kéréssel, hogy ha az egyházunk átveszi – az egyelőre még tárgyalási stádiumban lévő – pestlőrinci önkormányzati iskolát, akkor oda kerülnék iskolalelkésznek. Emellett Győri Gábor esperes úr is szeretettel vár a gyülekezetébe szolgálni. Már akkor elköteleztem magam, igent mondtam, mert úgy éreztem, hogy az Úristen hívott el egy kicsit másfajta szolgálati területre. Erről tájékoztattam egyházam és gyülekezetem vezetőit, akik felelősen elkezdték tervezni az egyházközség jövőjét. Alapvetően nincs ebben a váltásban semmi meglepő és különleges, bár egyesek ezt is megpróbálták összemosni a jelenleg zajló botránnyal. A kettőnek semmi köze egymáshoz. A folyamat tehát elindult és bővebben erről majd csak a nyáron tudunk beszélni.