„Azt szeretnénk, ha minél több cigány tanulna, majd térne vissza az övéi közé és átadná a tudást nekik” – Az Evangélikus Roma Szakkollégiumról beszélgettünk

„A szakkollégium célkitűzése, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató sikeres cigány értelmiségiek formálásához, akik a szakmai kiválóságot ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel” – áll a felvételi tájékoztatóban.
Felekezeti hovatartozástól függetlenül, olyan cigány származású hallgatókat keresnek, akik felsőoktatási tanulmányokat folytatnak, azonosulni tudnak az intézmény keresztény értékrendjével, és vállalják a cigány, valamint magyar identitásra építő tanulmányi-, kulturális- és közösségi programokat.

Idén márciusban Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök szólította meg Fabiny Tamás püspököt a szakkollégiumi hálózatban való részvétel ügyében. „Akkor már a kormányzattal tárgyalások folytak több másik egyházzal is, így kedves gesztus volt a jezsuiták részéről, hogy egy induló vonatra minket is meginvitáltak – emlékezett vissza az evangelikus.hu kérésére Fabiny Tamás. – A roma szakkollégiumi hálózat vezetője a kormányzattal való egyeztetés után maga Forrai Tamás lett. Sok segítséget kaptunk református részről Kodácsy Tamástól, aki felsőoktatási és diplomáciai tapasztalataiból összeállította az alapokat, és ezt a tudást átadta nekünk is. Görög katolikus részről is kaptunk egy gesztust: ők visszaléptek Nyíregyházáról, és inkább Miskolcra koncentrálnak. Barthel-Rúzsa Zsolt evangélikus lelkész pedig a szakkollégiumi működéssel kapcsolatban volt tanácsadónk a kérdésben.”

Arra a kérdésünkre, miért épp Nyíregyháza mutatkozott kézenfekvőnek, a püspök elmondta, hogy több mint tíz éven keresztül itt működött az Evangélikus Hittudományi Egyetem kihelyezett tagozata, amely később megszűnt, így most egyházunk számára öröm, hogy valamilyen módon újra jelen tudunk majd lenni itt a felsőoktatásban.

„A mostani kormány szövetségeseinek akarja tekinteni az egyházakat – tette hozzá a püspök. – A mi célunk a roma értelmiségi réteg formálása, pártpolitikától függetlenül. Nem titok, hogy külföldi partneregyházaink is érzékenyen figyelik a kérdést és nyomon követik munkánkat e kérdésben.”

Egyházunk három lábon szeretne állni, hogy ez a hálózat valóban megfelelően működhessen: „Egyrészről az oktatásban jelen vagyunk – így a püspök. – és a romákkal való foglalkozás akkor fog igazán működni, ha alulról lesz folyamatos utánpótlás iskoláinkba a romák részéről. A második láb a diakónia, ahol romákkal utcamisszióban kapcsolatban állunk, de számos diakóniai intézményünkben vannak roma ápolók, így fontos lenne, hogy ne csak gondozottak, hanem gondozók is legyenek a cigányság köréből. A harmadik láb pedig a gyülekezeti támogatás. Szeretnénk, ha az evangélikus gyülekezetek és különösen is a Nyíregyházán működő gyülekezeteink a romamissziót, a romák befogadásának fontosságát magukévá tennék.”

„Egy szakkollégium létrehozása nem egyszerű feladat – magyarázta érdeklődésünkre Laborczi Géza. – Vannak infrastrukturális szabványok, amelyeknek meg kell felelni egy diákotthoni elhelyezésnél, amellett pedig ki kellett dolgoznunk egy megfelelő szakmai programot is, létre kellett hoznunk a megfelelő szakemberek közösségét.”

Saját infrastrukturális beruházásra egyházunknak nem lett volna elég ereje, ezért a nyíregyházi főiskolával kezdtek tárgyalni, akikkel diákotthoni elhelyezésre- és tanterem bérlésére vonatkozóan sikerült is megállapodást kötni. „Természetesen pozitív várakozásokkal nézünk a tervek elé, de azt is figyelembe kell venni egy ilyen beruházásnál, hogy minimális veszteséggel kell levonulnunk akkor is, ha nem lesz elég érdeklődő – mesélte Laborczi, aki elmondta, hogy 4 millió 750 ezer forint eszközbeszerzési keret áll rendelkezésükre, amelyből az oktatási eszközöket, számítógépeket, bútorokat kell megvásárolniuk, és egy könyvtárat kell létrehozniuk, hogy szeptembertől fogadhassák a hallgatókat.

Mivel a Magyarországi Evangélikus Egyházban az intézményalapítás zsinati jogkör, ezért 2011. májusában, a Békéscsabán ülésező MEE Zsinatnak kellett meghatároznia azokat a feltételeket, amelyek a szakkollégium működtetéséhez kellenek. Erről született a Zsinat 21/2011. (V. 13.) számú határozata az Evangélikus Roma Szakkollégium alapításáról.  Ezután fogadhatta el az Országos Presbitérium az alapító okiratot. Az államtitkársággal cikkünk írásakor a rövid- és hosszú távú keretszerződés létrehozása még folyamatban van.

„A keretszerződést még nem írtuk alá, de annyi biztos, hogy minisztérium finanszírozza a képzést, nyolc hónapra ők fogják adni a diákok ösztöndíját és az ellátásukhoz szükséges összegeket is. Utána Európai Uniós (TÁMOP) pályázatból lesz a finanszírozás 36 hónapon át és csak ezután lesz a projekt (2015-től) normatív finanszírozású. A diákoknak 40 ezer forintos ösztöndíjat adunk, amelyből ellátásukat fedezhetik. A kollégiumi díjat pedig a főiskolai rendszer határozza meg, szociális helyzetre, tanulmányi előmenetelre, főiskolai aktivitásra való tekintettel” – tette hozzá Laborczi.

A szaktárcával való egyeztetések során a képzés főbb elemeit, a modulok rendszerét maga a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat illetve az államtitkárság dolgozta ki, az egyes részek tartalmi felelőssége a helyiekre hárult. A képzés három részből tevődik össze: lesz spirituális, kulturális és közismereti modul. A programok egy része kötelező tantárgy, más része választható, illetve önkéntes.

Molnár Erzsébet lesz 2011. szeptember elsejétől az intézmény megbízott vezetője, ő egyben a spirituális rész-elem felelőse is. Érdeklődésünkre elmondta, hogy bíztatóak a kezdetek: eddig több mint 20-an érdeklődtek már, közülük körülbelül 8-9 hallgató az, aki meg is felelne a követelményeknek. Lesz azonban még egy felvételi elbeszélgetés is, ettől is sok függ. Az ideális az lenne, ha 15 fővel indulhatna a kollégium. „Mivel vegyes lesz a csapat – hiszen az első évben még különböző évfolyamokba járók laknak majd nálunk – ezért jelenleg még nem tudunk éves rendszerben gondolkodni. Az csak úgy három év elteltével alakulhatna ki. Valószínűleg az első év afféle morzsacsipegetés lesz. Terepgyakorlati jelleggel minél több hívő roma közösséget kívánunk meglátogatni” – mesélte Molnár Erzsébet, amikor a spirituális modulról kérdeztük. A modulban vallásismeretet, ökumenikus egyházismeretet, bibliaismeretet és egyháztörténetet is tanulhatnának a diákok.

„Ökumenikus áhítatok lesznek hetente, a programban résztvevő négy felekezet között megosztva, igény szerint más gyülekezetek bevonásával. Bár felekezetileg nyitottak vagyunk, mégis szeretnénk, ha a nálunk tanulók az evangélikus gondolatisággal is megismerkedhetnének. Valószínű a személyes beszélgetések során kialakul majd ki az, mennyire nyitottak az egyének erre.” Molnár Erzsébet egy dolgot lát problematikusnak: „Bár az egyetemisták közül egyre többen roma származásúak, sokan nem vállalják ezt fel. Ha kiemelkednek, vagy szava-járásukkal élve „kikerülnek a cigány létből”, már nem tudják sokan felvállalni a kettős identitást. Sokan tartják úgy, hogy jobban tudnak érvényesülni, ha letagadják származásukat. Mi azonban éppen azt szeretnénk, ha minél több cigány tanulna, majd térne vissza az övéi közé és foglalkozna velük, átadva nekik a megszerzett tudást és gondolkodásmódot. Akkor érne be a mi munkánk.”

Laboczi Géza ehhez még hozzátette azt is, hogy bár a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság alapvetően roma származású fiatalok szakkollégiumi elhelyezését támogatja, ő mégis szorgalmazta azt, ha a kollégiumban 25 százalékban magyar diákok is elhelyezhetőek legyenek.

„Talán más tárcák bevonásával sikerül majd ezt is elérnünk. Mindenesetre a roma-magyar együttélés és megbékélés jegyében, az előítéletek legyőzésére szükség lenne arra is, hogy magyarokat is integráljunk az intézménybe – így Laborczi. – Ezzel a diákok saját maguk tapasztalhatnák, hogy nem minden cigány tolvaj. Ráadásul a romák is szembesülhetnének azzal a ténnyel, hogy nem minden magyar rasszista.”

Dezanove Bartolomeu Inacio, az Oltalom Szeretetszolgálat intézményvezetője lesz a közismereti modul vezetője. Ennek a résznek a keretében a diákok szociológiai alapismeretekre tehetnének szert. Az elméleti tudás mellett nagy hangsúlyt kapna az is, hogy megismerkedjenek a magyar közigazgatás gyakorlati oldalával, szociális intézményrendszerével. Mivel Nyíregyházán egyházunk irányításában több szociális intézmény is működik (anyaotthon, hajléktalanszálló…stb.), ezért ezek életébe is igyekeznének betekintést adni.

Erdei Virág a romológiai – kulturális modult koordinálja. A magyar-francia szakos, romológiát végzett szakember korábban a szociális szférában dolgozik, gyermekjóléti és családsegítői munkája során gyakorlati tapasztalatot is szerzett. „Mindig is megtaláltam a hangot a romákkal. Nekem egy cigánytelepre eljárni a közszféra íróasztala mögül, mindig is enyhítette a bürokratikus hangulatot és  felüdülést jelentett. Az a probléma, hogy sok elmagyarosodott cigány már nincsen tisztában a cigányság történetével, a néprajzukkal, kulturális antropológiájukkal, ezért ezekről is hallhatnának tőlem – fejtette ki Erdei Virág. – Szeretném, ha a modulban az oktatási, munkaerő-piaci, kisebbségvédelmi, érdekképviseleti, esélyegyenlőségi, médiabeli helyzettel is tisztába jönnének. Szerveznénk kulturális programokat, koncerteket. Tervezzük, hogy a roma irodalom, képzőművészet, zene, tánc, színház és színjátszás ismert előadóit is meghívnánk, hogy az egész képzés élettel telítődjön meg, és ne a frontális oktatási forma uralkodjon el.” Molnár Erzsébettel együtt Erdei Virág is azt vallja, hogy „a szakkollégiumban olyan cigány értelmiségi képzése lenne a cél, akik később tudatosan felvállalnák cigányságukat és tennének is majd a cigányságért. Nem vágyódnának el abból a közegből, ahonnan jöttek, nem szégyellnék az egyetem vagy főiskola elvégzése után cigányságukat.”

Bakay Péter cigányügyi referens, tanácsadóként vett részt a szakkollégium létrehozásában. Véleménye szerint a szakkollégium létrehozása felpezsdülést hozhat az evangélikus egyház életében is. „Az evangélikus egyház részéről cél az, hogy ne legyen olyan templomos evangélikus közöttünk, aki ne érezné azt, hogy tehet valamit a romákért, felzárkóztatásukért. Nem kell ehhez mindenkinek evangelizátornak és misszionáriusnak, vagy szociális munkásnak lennie. Saját területünkön azonban biztosan megtalálhatjuk annak a módját, hogyan segíthetünk és ez egész egyházunkat megmozgathatja” – vélte Bakay. Sok evangélikus fenntartású óvodánk, iskolánk és gimnáziumunk van, ahová minden bizonnyal több roma származású diák is fog járni az elkövetkezendőkben. „Ahogyan annakidején egy-egy tehetségesebb parasztgyereket felkarolt a falu papja, és taníttatott, úgy kísérhetjük, mentorálhatjuk mi is, egészen kisgyerekkoruktól a hozzánk járó cigánygyerekeket. Sőt, most már a gimnázium után tovább is léphetnek és eljuthatnak ebbe a szakkollégiumba, a diploma megszerzése felé indulhatnak. Ez motivációt, biztonságot adhat neki és érdemes lesz továbbtanulniuk. A cigányság kérdésében társadalmi méretű megoldást jelenthet az, hogy evangélikusként, tanárként, szülőként és diákként megfelelően kezeljük a velünk egy iskolai osztályba került cigányokat. A dolgok összefonódnak. Sokan a romák részéről is úgy nevelődnek, hogy ellenérzéseik vannak a magyarság és a magyar kultúra iránt. A szakkollégiumban azonban ez ellen is lehet tenni. Jó lenne a magyar érzelmű cigányság kinevelése. Kettős identitásuk erősítése ugyanis nem csak a cigányság felemelkedéséhez vezethet, hanem az egész magyarság számára jó lenne.” 

Jelentkezni lehet 2011. augusztus 15-ig.

További tájékoztatás:

Molnár Erzsébet: 0620/824-5402;
Oltalom Szeretetszolgálat: 0642/500-946; evromszak@gmail.com
A szakkollégium a Facebookon: http://www.facebook.com/?ref=home#!/pages/Evang%C3%A9likus-Roma-Szakkoll%C3%A9gium/120960477986348