Egyházként példát mutathatunk! – Interjú Joób Mátéval

Létrehozás: 2012. február 13., 14:58 Legutolsó módosítás: 2012. február 14., 09:18

Budapest – 2011. október 11-én tartotta a parlamentben alakuló ülését a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amely az országos érdekegyeztetés új fórumaként jött létre. A szervezetben a történelmi egyházak képviselői is helyet kaptak, a Magyarországi Evangélikus Egyházat dr. Joób Máté képviseli. A harmadik ülés után a szervezet eddigi munkájáról és céljairól kérdezte őt az evangelikus.hu. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna

– Mely szervezetek a tagjai a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak?

– Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanács helyét vette át. Az előző szervezetben a kormányon kívül a szakszervezetek és a munkaadók képviselői vettek részt. A mostani tanácsot öt oldal alkotja: a gazdaság képviselői, a munkavállalói oldal, a civil oldal, a tudomány képviselői és az egyházi oldal. Ez a bővítés egy úgynevezett francia modellt követ, amelynek lényege a szélesebb társadalmi érdekegyeztetés a fontos döntések megszületése előtt.
Összességében harminckét tagot számlál a tanács. Ezen felül vannak még jelen a kormány képviselői. Az egyházi oldalt jelenleg négyen képviseljük, az evangélikus, a református, a katolikus egyház és a Mazsihisz egy-egy tagja.

– Miben áll a tanács munkája? Mi a feladatotok?

– Mielőtt a kormány elfogadna egy nagyobb horderejű törvényjavaslatot vagy hosszú távú stratégiát, megvitatják az NGTT képviselőivel. A testület ugyan nem döntéshozó, de olyan konzultatív testület, amely a fontosabb stratégiai, gazdasági, társadalmi kérdésekről véleményt nyilvánít.
A tanácskozásban minden egyes oldal külön-külön kialakítja az álláspontját, amit minden oldalnak az elnöke ad elő. Az elnököket minden oldal saját tagjai közül választotta meg. Természetesen a szólás joga nem csak a vezetőket illeti meg, az ülésekhez a tanács bármely tagja hozzászólhat. Ezeken kívül szakértőket is hívhatunk, akiknek a tanácsát kikérhetjük a témákban, de ők nem szólalhatnak fel a konzultációban.

– Eddig milyen témák kerültek terítékre?

– Többek között az egészségügyi reform, a Munka törvénykönyvének változásai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégia (2012–2020) megtárgyalásán vagyunk túl.

– Az egyházaknak van rálátásuk ilyen kérdésekre? Mi az, amiben mi javaslatot tudunk tenni?

– Az egyházak közös álláspontot fogalmaznak meg egy-egy kérdésben. Mivel a tanács nevében benne van, hogy társadalmi is, én úgy gondolom, hogy mi elsősorban ehhez tudunk valami pluszt hozzáadni.
Az egészségügyi reformmal kapcsolatban például Szócska Miklós részletesen ismertette a Semmelweis tervet. Külön kiemelte a holisztikus gyógyítás szükségességét, a lelkigondozás és a mentálhigiénés segítségnyújtás jelentőségét a gyógyítás folyamatában. Nem kérdés, hogy örömmel ajánlottuk fel segítségünket. 
A teremtésvédelem, illetve környezetvédelem kérdésében is, ha egyházként, lelkészekként saját mikrokörnyezetünkben példát mutatunk környezettudatosságunkkal, akkor az pozitív iránymutatás. De hogy egész egyszerű példát mondjak: ha a lelkész komposztál a parókián, a hívek is követik; ha a diakóniai intézményeinkben a helyi termelőktől vásárolnak, akkor támogatják a helyi piacokat. De az oktatásban, nevelésben és felnőttképzésben is tudunk irányt mutatni.
Az egyházaknak van tehát olyan tartalék muníciója, amely a társadalom javát szolgálhatja, és ahol tudunk, ott hozzátesszük azt a pluszt, amit mi nyújtani tudunk.
Izgalmas kérdés persze, hogy a munkánk kirakat, vagy tényleges hatása is van-e, lesz-e a társadalmi folyamatokra, törvényjavaslatokra. A jelek mindkét oldal felé mutatnak, így én inkább bizakodó vagyok.

– Kik az egyházi oldal képviselői?

– Az egyházak képviselői a katolikus Beran Ferenc atyát választották meg elnöknek, aki a budapest-újlaki templom plébánosa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az egyház társadalmi tanításának témakörében ad elő.
A református egyház részéről Kovács I. Gábor van jelen, aki presbiter, és több protestáns egyházi kiadványt szerkesztett, köztük a Keresztyén Nevelés című lapot, valamint a Societas et Ecclesia könyvsorozatot. Kuratóriumi titkára volt a Protestáns Tanulmányi Alapítványnak, a Doktorok Kollégiuma pedagógiai szekcióját is vezette. A 2001-es népszámlás tanulságairól készített előadást.
A Mazsihisztől Paszternák Tamás érkezett, ő a Komáromi Zsidó Hitközség koordinátora, és gazdasági kérdésekkel is foglakozik.
Az evangélikus egyházat pedig én képviselem. Korábban a kelenföldi gyülekezetnek voltam lelkésze, jelenleg a SE Mentálhigiéné Intézetében vagyok egyetemi docens, és óraadóként az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is oktatok.

– Hogyan folyik a munka? Milyen gyakran vannak az egyeztetések?

A kormány hihetetlenül gyors tempót diktál. Bár a tanács létrejöttekor az évi minimum négy tanácskozást jelölték meg, mi már a harmadiknál járunk. Úgy gondolom, hogy az aktuális kérdések ügyében folyamatosan lesz velünk egyeztetés.
Többen szóvá tették, hogy sajnos az utolsó pillanatban kapjuk meg az anyagokat, de megpróbálunk lépést tartani. Rendkívül fontos az ülésekre való felkészülés, a jelenlét és az ottlét, valamint az állásfoglalás.
A tanácsülések szervezője és azok működtetője egyébként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága. Az ülésekre számos kormánytag jött már el, a megalakuló ülésen például részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. Előadást tartott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is.

– Mi az egyházak képviseletének a hozzáállása bizonyos kérdésekben? Milyen javaslatokat tettetek?

– Beran Ferenc, az elnökünk igyekszik minden témakörhöz hozzászólni. Minden témakört, a munkát, az egészségügyet és a gazdaságot érintő kérdéseket is abból a megközelítésből vizsgáljuk, hogy az ember Isten teremtménye, és ebből származtatható az emberi méltóság. A munkával kapcsolatos meglátásunk, hogy az alkotó munka az emberi méltóság egyik fontos megnyilvánulása. Éppen ezért támogatjuk azt a kormányzati elképzelést, hogy az emberek ne segélyekben részesüljenek, hanem lehetőleg a munkán keresztül jussanak hozzá azokhoz a javakhoz, amelyek az emberi élet méltóságát is biztosíthatják számukra.
Az egészségügynél felvetettük azt a kérdést, hogy készül-e olyan terv, amely meghatározza azt a minimális egészségügyi szolgáltatást, amely minden embert megillet. A gazdasági és munkajogi kérdéseknél azt is elmondtuk, hogy számos helyen már a második, harmadik nemzedék nem látja a szüleit munkába menni. Az ő munkába terelésük nem egyszerűen gazdasági, hanem lelki kérdés is.

– Ki az, akit tanácsadóként már magaddal vittél a fórumra?

– Legutóbb Bárdossy Tamást, aki korábban a Parlamentben turisztikai és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott, valamint Benkő Ingrid jogászt is felkértem szakmai véleményezésre, amikor a Munka törvénykönyvével kapcsolatban Gáncs Péter elnök-püspök konzultációt folytatott a munkavállalói oldal egyik tagjával. A kapcsolatépítés szempontjából fontosnak tartom az ilyen találkozókat. 

– Az egyházi oldal tagjai szoktak egyébként külön is találkozni?

– Természetesen. Minden ülés előtt egyeztetünk, és megfogalmazzuk közös álláspontunkat, amelyet a tanács ülésén – újabb információk birtokában – finomítunk. Ezek persze nem az egyházak hivatalos állásfoglalásai, hanem a tanács egyházi oldalának megfogalmazott véleménye. 

– Van-e arra mutató jel, hogy a négy történelmi egyházon kívül más egyházakat is bevonnának a működésbe?

– Eddig erről nem esett szó, de amennyiben a téma előkerül, nyitottak vagyunk az egyeztetésre. Egyébként is úgy tűnik, hogy folyamatosan formálódik és finomodik a tanács működési rendje. Változások tehát még biztosan várhatók. Számunkra az a lényeg, hogy ha kell, kiegyensúlyozott vagy bátor, de mindenképpen konstruktív véleményt képviseljünk a tanácsban a társadalom és az egyházak érdekében, reménység szerint Isten dicsőségére.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben