Alma együttes: Tenni másokért

Új lemez - a gyerekkori álom

 - Bródy János dalait dolgozzátok fel a napokban megjelent új lemezeteken. Ez valamiféle gyerekkori álom megvalósulása lenne?
- Mondhatjuk úgy is. Szeretem ezeket a dalokat, hiszen ezeken nőttem fel, zenészként furcsa is lett volna, ha nem érzek késztetést arra, hogy gyerekkori kedvenceimet elénekeljem. Jánossal már évek óta beszélgettünk erről a tervünkről, azután végül az Universal kiadónál Szigeti Ferenc kezdte szorgalmazni a dolgot, így az évek óta formált munkát ezzel a lemezzel koronáztuk meg.
Érdekes kihívás egy ismert dal zenei újraértelmezése, hiszen egy saját dalt úgy hangszerel meg az ember, ahogyan akar. Azt úgy fogadja el a közönség, amilyennek először átnyújtom. Ellenben az olyan dalok feldolgozása, amelyeket mindenki kívülről fúj, komoly feladat és felelősség, és mindig ott lebeg a nagy kérdés, hogy tudunk-e újat nyújtani velük?
- Mennyire változtattatok a dalokon?
- Ráismerhetetlenek lettek (nevet).
- Azért csak nem! És a szövegbe is belenyúltatok?
- Természetesen nem, hiszen ez egy Bródy szerzői lemez. Maximum csak apró poénokat alkalmaztunk. Például a Helikoffer dalban van egy GPS szóló, egy navigációs rendszer beszél és irányítja a Helikoffert.
- Micsoda? Ez hihetetlen ötlet. Honnan szedted ezt?
- Az egyik Alma koncertre menet a zenész kollégám GPS-ét nézegettük. Bár tudtam, mire való, de még sosem használtam. Mindenfelé megyünk az országban, mindenhová oda kell találni, de térképpel remekül eltájékozódom.
- A jó öreg gyűrűs mappa nálam is klasszikus darab…
- Igen és akkor a kocsiban Peti beizzította a kütyüt. Az pedig beszélni kezdett, hogy menjünk még száz métert, meg hogy túl gyorsan megyünk, meg hogy kanyarodjunk balra. Fogtuk a fejünket a nevetéstől, és azt gondoltam, mekkora poén lenne, ha a gyerekek a Helikofferben is ott repkednének a világűrben, felszállnának a fényes csillagok közé, és egy navigációs rendszer segítségével repülnének el a Göncöl szekér mellett. Ezt a klipünkbe is beépítettük, ami majd látható lesz a Minimaxon.

Boldogság

- Úgy, mint annak idején a Ma van a szülinapom nóta? Nálunk nagy sláger volt otthon!
- Látod, annak a megszületése is kapcsolható Bródyhoz. Rengeteg meghívást kaptunk szülinapi zsúrokra, ahol a Boldog születésnapot mindig el kellett játszanunk. Ennek kapcsán éreztünk késztetést egy saját szülinapi dal megírására. De már lassan ezt is kezdjük megunni. (nevet). Remélem a benne lévő humort a gyerekek is értik. Persze a szövegben szereplő poénok miatt akadt néhány kritika, bár nem éppen a mi közönségünk köreiből. Szerintem az a legnagyobb büntetés, ha valakinek nem adatott humorérzék. Woody Allen mondta azt, hogy nem akar a mennybe kerülni, ha ott nincs humor. Mert mire tud az ember támaszkodni, ha nem mennek jól a dolgok, akár az országban, akár a magánéletben? A pénz nem minden, abba nem lehet belekapaszkodni, sokkal inkább lehet energiát és tartást meríteni a kultúrából, a gyökereinkből, a neveltetésből, az erkölcsből és akár a humorból. Sokan mondják nekem, hogy biztosan fontos számomra az, hogy a gyerekek boldogok legyenek. Én ellenben azt mondom, hogy ha boldog vagyok, és a gyerekek egy boldog embert látnak, akkor rájuk is átragad a jókedv, és ők is boldogok lesznek.
- Honnan merítesz boldogságot?
- A boldogság életszemlélet. Nem vallásos családban nőttem fel, erkölcsi mércét azonban kaptam a felmenőimtől. A családunkban mindenki adni akar a másiknak, a környezetének. Segítőkész és jóindulatú család a mienk. A Tízparancsolat a világ egyik legszebb törvénye, és ennek ellenére olyan kevés ember tudja és akarja betartani. Ha én ennek megfelelően próbálok élni, akkor ezzel megint csak példát mutathatok. Minden embernél csak az számít, hogy ad-e valami többet a világnak. Aki csak magára gondol, magának kapar, az önző és boldogtalan ember.

Ökoriadó és környezetvédelem

- Az Almával a dohányzás ellen kampányoltok és felhívjátok a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Ez is ennek az erkölcsös tevékenységnek része?
- Ökoriadó néven elindítottunk egy mozgalmat, ami a gyerekek környezettudatos nevelését célozza meg. A környezetvédelem területén, a kimutatások szerint kevésbé eredményes a felnőttek meggyőzése, ezért a gyerekeknél kell kezdeni. Ők még fogékonyak, könnyen formálhatóak és akár a szülőknek is jó példát mutatnak. A dohányzásnál is példát kell mutatnunk, nem csak azért mert egészségtelen, hanem mert aki bagózik, bizonyíthatóan könnyebben rákap a drogokra is és az még ennél is nagyobb veszély. Mi azt mondjuk el a gyerekeknek, hogy másképp is lehet dönteni. Nyugodtan megmondhatja a szüleinek, ha zavarja a füst. Ha a gyerek később, kíváncsiságból ki is próbálja a cigit, legyen benne annyi belső erő, hogy nemet mond akár a barátainak is, ha nem élvezi. A tiltás soha nem lehet olyan erős, mint a belső meggyőződés.

Beteg gyerekek között

- Beteg gyerekeknek is játszotok. Nem sok együttes vállalja fel, hogy halmozottan fogyatékos gyerekeknek játsszon…
- Rengeteg jótékonysági koncertet adunk, ahol mozgássérült, Down kóros, vagy leukémiás gyerekeknek zenélünk. Ennél sokkal keményebb, ha például Karcagra kapunk meghívást egy olyan intézetbe, ahol halmozottan sérült, szellemileg és testileg is fogyatékos gyerekek élik mindennapjaikat. Nagyon megrázó azt megélni, hogy látsz egy gépre kötött 50 centis, alig felismerhető kis csöppséget, akit már 19 éve gép tart életben és soha semmilyen reakciót nem mutatott a külvilág felé. Ezt kéne megmutatni az alkoholista, a dohányos és a drogos anyáknak. Óhatatlanul felmerült bennem az eutanázia kérdése. Ráadásul ezek a gyerekek egy percet sem élnének a gondozók és a gépek nélkül. Azt a választ kaptam az ápolási vezetőtől, hogy az egy dolog, hogy nincs jogunk elvenni senkinek az életét, viszont azt sem tudhatjuk, hogy saját kis világában ő mennyire boldog, saját magához képest, mennyire él teljes életet.  Nem mondhatunk ítéletet egymás élete felett.
- Ez számodra kielégítő válasz volt?
- Nem igazán, persze rengeteg kérdést hagyott bennem. Azóta is gondolkodom a válaszon, de megértettem, hogy azoknak, akik minden nap gondozzák ezeket a gyerekeket, nagyon fontos a hit ebben a munkában. Mindenki, aki másokért cselekszik, ad, gyűjt, jótékonykodik, ebből a mély hitből táplálkozik. Ezért cserébe itt a földön nem kap semmit. Ez valóban a nagybetűs ADÁS. A karcagi „élmények” soha nem adtak nekünk semmit, a hatalmas élettapasztalaton kívül, ami azért mégis csak valami.
- A betegségek azért vannak, hogy tanuljunk belőle. A fogyatékosok léte is értünk van. Mások lennénk, ha nem lenne szenvedés, ha nem lennének ők. Nekünk a feléjük forduló irgalmas szeretetet kell gyakorolnunk. A róluk való gondoskodás a feladatunk. Nem az életüknek a megkérdőjelezése a jogos. Az ő létük érték és mi így tudunk értük tenni. Nem tudsz rá racionális magyarázatot adni. Emberi szinten csak érezni lehet.
- Érdekes, amit mondasz. Valóban sok minden értelmetlennek tűnik a világban. Aki azt gondolja, hogy bölcs, az a legbutább ember. Az embernek elsősorban magával kell tisztában lennie , és akkor sok mindent megérthet. Bár magunkat is csak a szélsőséges helyzetekben ismerhetjük meg igazán. Képzeld, én huszonévesen, 500 dollárral a zsebemben kimentem New Yorkba, kiszálltam a reptéren és nem tudtam, merre induljak. Na, az egy elég fontos önismereti iskola volt.

Pálfordulás

- Miért mentél ki? Vágyak? Új világ?
- Prózaibb a történet. Emberi csalódás és a pénzkereset miatt. Eleinte utcazenéltem. Koldulás feeling volt. Egy nap arra járt egy srác, szakadt ruhában, lepusztult külsővel, de érdekes figurának tűnt. Pénzt dobott a gitártokomba, a többiekhez képest sokkal nagyobb összeget: Ezt piára, ezt nőre és ezt kábítószerre – mondta minden 10 dolláros után. Volt itthon barátnőm, apám ugyan alkoholista lett, én, hál Istennek nem, és ezzel megúsztam azt, ami az alkoholistánál és a drogosnál a legkegyetlenebb, a teljes személyiség leépülését és az önbecsülés elvesztését. A drog pedig mindig is távol állt tőlem. A fiú, bár jó szándékú volt, de pont három olyan dolgot mondott, amelyek egyike sem fért bele az erkölcsi értékrendembe. Nem akart megbántani, de akaratlanul is megalázott. Zweignek a Csillagórák című regénye pont azokról a történelmi pillanatokról szól, amelyek nagyban megváltoztatták a világ alakulását. Minden ember életében lehet olyan pillanat, amikor az élete gyökeresen megváltozik.
Harcos típus vagyok, ha beledöngölnek a földbe, erősebb leszek. Ez egy erkölcsi döngölés volt és nagyon jó pillanatban. Olyan volt, mintha pofon ütöttek volna. Ettől a pillanattól kezdve új erőt éreztem magamban arra, hogy küzdjek a jövőmért, új életet kezdjek. Nyolc hónapig dolgoztam kint, majd amikor hazaérkeztem újjászervezetem az Alma együttest. Azóta eltelt hét dolgos év, és azóta is erősnek érzem magam, és olyannak, aki tenni akar másokért.

Lapzárta után érkezett:

ALMA együttes koncert lesz december 21-én, 15 órakor az Evangélikus Gyülekezeti Teremben Pilisen!