A reménységről a reformáció ünnepén – Interjú Fabiny Tamás püspökkel

A protestáns közösségek és hívek régóta megünneplik október 31-én a reformáció kezdetét, mert a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon, a mindenszentek ünnepe előtti estén szögezte ki Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes híres 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A hazai protestáns (evangélikus, református, baptista, metodista stb.) felekezetek ezért évekkel ezelőtt elhatározták, hogy egész októbert a reformáció ünnepének szentelik. A reformáció hónapjának ez évi buzdító jeligéje Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levelében olvasható: „A reménység pedig nem szégyenít meg". 

A reformáció hónapjának mottójául választott igéről Fabiny Tamást, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökét kérdeztük.

– Mit üzen a ma emberének ez az Ige?

– A hit és a szeretet mellett a reménység mindig egy kicsit háttérbe szorult a teológiai magyarázatokban és úgy gondolom, hogy egy válság sújtotta, reményvesztett társadalom számára a remény üzenete nagyon is aktuális. Nem véletlen, hogy a Bibliában a reménység szimbóluma a horgony. Emberek hányódnak ide-oda a világban, mit az elsodródott, süllyedő hajók, és a reménység képes lehet őket valós értékekhez lehorgonyozni.

– Együtt ünneplik a reformációt a protestáns egyházak?

– Közös rendezvények is vannak, reformátusok, evangélikusok, baptisták és már kisebb protestáns egyházak hívei együtt is ünnepelnek, ami nagyon jó. Más országokban már természetes, hogy a katolikus egyházat is bevonják ezekbe a megemlékezésekbe, abból kiindulva, hogy a reformáció 500 évvel ezelőtt nem új egyházat hozott létre, hanem az egész egyházat akarta megreformálni. És hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy mára a katolikus egyház is jelentősen felzárkózott ahhoz, amit a reformáció hozott, elég csak a második vatikáni zsinatra gondolni. A protestáns egyházak is kétezer éves felekezetnek tekintik magukat, vagyis magukénak tekintik a reformáció előtti kereszténység időszakát is, minden dicsőségével és szégyenével együtt. Németországban vagy éppen az Egyesült Államokban teljesen természetes, hogy egy protestáns istentiszteleten jelen van egy katolikus pap is, aki akár dialógust is folytathat a lelkésszel. Nálunk ez még nem megy.

– Kitárták előttük az ajtót?

– Augusztus 20-át megelőzően mindig tartunk egy ünnepi protestáns istentiszteletet, amire idén már eljött Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is, a Szent Jobb körmenetet megelőző misére pedig elmentek protestáns püspökök is. És nagy örömmel hallottam, amikor Beer Miklós, a Váci egyházmegye püspöke magánvéleményként egy tévéműsorban azt mondta, hogy nem érti, miért nem szeretik a katolikusok Luther Márton tanait, melyekkel ő nagyon is tud azonosulni.

– A reformáció ma záruló hónapjának feladata lehet az is, hogy igyekezzenek megszólítani az egyházon kívül élőket is.

– Tudatosan törekszünk erre és ezt a célt szolgálják tematikus éveink is. Idén a „Reformáció és a nők” témát jártuk körül, jövőre pedig a „Reformáció és a tolerancia" témájának szenteljük az esztendőt. Ez jelenti a felekezetek egymás iránti toleranciáját, a társadalmi megbékélést, vagy akár az egyik és másik ember közötti megértést is. És ezt a célt szolgálja majd a Luther életéről szóló, készülő rajzfilm is. Richly Zsolt rajzfilm-rendező, a népszerű „Kockásfülű nyúl" sorozat alkotója készíti a filmet, amelynek forgatókönyvét Lackfi János költő írja, a főcímzenét Gryllus Dániel szerezte, az idősebb Luther hangján pedig Sinkó László szólal majd meg. Már készülnek az első rész felvételei.

– Kiknek szól majd a film?

– Elsősorban a 10-13 éves, vagyis a hittanórákra járó, konfirmációra készülő korosztálynak, és persze az egyházon kívüli ifjúságnak is De leginkább mindenkinek, és számítunk arra is, hogy felkelti majd a külföldi testvéregyházak érdeklődését is.

Fabiny Tamás püspök 2012. október 31-én, a reformáció napján Wittenbergben, a nemzetközi konfirmandus találkozóra összegyűlt ötszáz fiatalnak prédikál abban a templomban, amelynek kapujára Luther Márton kiszegezte hittételeit.