„XVI. Benedek pápa nem mehet el a realitások mellett” – Interjú Katrin Göring-Eckardttal

– Göring-Eckardt asszony, örül a pápával való találkozásnak?

Katrin Göring-Eckardt: – Örülök az erfurti ökumenikus találkozónak, hiszen egy olyan vallás számára, amelyben az embereknek csupán ötöde tartozik az egyházhoz, ilyen találkozás különösen fontos lehet.

– Benedek pápa személyében egy német pápa jön állami látogatásra Németországba – a Vatikán államfőjeként, de egyben a katolikusok szellemi vezetőjeként is. Ezeket a funkciókat el lehet választani egymástól?

Göring-Eckardt: – Először is ezek különbözőek, de mégis szorosan összefüggnek. Nem lehet azt mondani, hogy csak egy államfőt hívunk meg. Ezt nem vehetjük így komolyan. Sokan azonban abból indulnak ki, hogy a pápa államfőként fog felszólalni a német parlamentben és európai kérdésekről is véleményt fog nyilvánítani. De mivel a pápa mindig vallási vezetőként értelmezhető, megértem a Bundestagban való fellépéséről való diszkussziót is. De azt hiszem, egy demokráciában biztosítani kell egy vallási vezető fellépését is. A meghívás tehát áll és a frakciók maguk döntöttek ez ügyben. Minden képviselő szabadon dönthet majd arról, hogy ezt hogyan kezeli.

Sokan kíváncsiak a pápára 

– Tart attól, hogy egyes képviselő a beszéd alatt demonstratív módon el fogják hagyni a termet?

Göring-Eckardt: – Ha egy képviselő ezt teszi, akkor ezt teszi. Erre megvan a szabadsága. Nem hiszem, hogy a pápát zavarni fogja, ha valaki elmegy. Magam sem találom ezt drámainak.

– Számol Ön azzal, hogy a pápa részben üres székeknek fog beszélni?

Göring-Eckardt: – Nem, ezt nem hiszem, mert sokan kíváncsiak XVI. Benedek pápára. Aki odafigyel rá, az nem szavaz automatikusan igennel arra, amit a pápa mond. Minden képviselő kifejezheti majd kritikáját, ha akarja.

– Mit vár a pápa Bundestagban elhangzó beszédétől?

Göring-Eckardt: – Remélem, hogy szó lesz az európai kérdésről. De nem gondolom, hogy csak a pénzügyi- és gazdaságpolitikáról, hanem sok európai ország fiataljainak nyugtalanságáról, a magas munkanélküliségről és az európai egymás mellett élésről, a szolidaritásról és a közös felelősségről is. Remélem azt is, hogy a pápa a kisebbségek védelmének és a menekültek kérdésének témáját is fel fogja vetni.

– Elvárja a pápától azt, hogy foglalkozzon a katolikus egyházban történt szexuális visszaélési ügyekkel is és a németországi katolikus egyház állapotával?

Göring-Eckardt: – Hogy erre a Bundestag megfelelő hely-e, nem tudom. De összességében a pápának a Németországban lévő kritikus kérdésekkel is kellene foglalkoznia, és komolyan kellene vennie a római katolikus egyház nehéz helyzetét. Vannak itt emberek, akik homoszexuális életközösségben élnek és úgy érzik, hogy a katolikus egyház vádolja őket. A pápa nem mehet el ennek az országnak a realitásai mellett.

„A vallásszabadságról fogok beszélni”

– Berlini tartózkodása után a pápa Thüringiába utazik, az ön szülőföldjére. Mit jelent ez tartománya számára?

Göring-Eckardt: – Sok thüringiai már most izgul. Sokan idegesek. A látogatás a szövetségi államra fókuszál, aminek mindenki örülhet, mert a tartomány kulturális gazdagsága válhat láthatóvá. Thüringia a reformáció egyik központja. A pápa egy olyan vidékre jön, ahol a protestánsok és a katolikusok együtt is kisebbségben vannak. Ez egészen döntő dolog. Ez egy olyan környezet, amelyben az NDK idején évtizedeken át megpróbálták az egyházat és a vallást elbagatelizálni, és ez sikerült is. Kisebbségi helyzetben vagyunk, de kicsi, ám élénk kereszténység él itt. Ez az egész tartomány számára jelentőséggel bír.

– Az EKD hogyan fogja szembesíteni a pápát a reformátori örökséggel?

Göring-Eckardt: – Szembesíteni, konfrontálni sehogyan sem akarjuk, boldogok lehetünk, hogy egy olyan pápával találkozhatunk, akinél jobban kevesen ismerik a reformátori örökséget. Az Ágoston rendi kolostorban fogunk találkozni, egy olyan helye Erfurtban egy ökumenikus istentiszteleten a protestánsok részében én is megszólíthatom majd őt, nőként és laikusként. Ezzel azt hiszem, hogy nyilvánvalóvá válik majd a reformátori tradíció.

– Mit vihet majd magával a pápa az ön prédikációjából?

Göring-Eckardt: – Az az ő döntése lesz. Én mindenesetre a vallásszabadságról szeretnék szólni,azoknak a szabadságáról, akik az NDK idején hitük által tudták, hogy Istenre jobban kell figyelni, mint az emberekre. (Apcsel 5, 29). Ez a mi protestáns tradíciónk része, amely nem csak az NDK-ban volt érvényes, hanem mindig és mindenhol.

A közös úrvacsorát tisztázni kell a római-katolikus egyházban

– Milyen témákat szeretnének majd az ökumenikus találkozókor evangélikus oldalról felvetni Erfurtban?

Göring-Eckardt: – Meg tudom érteni, hogy a különböző felekezethez tartozó házaspárokat mélyen érinti az, hogy nem tudnak közösen az euchrisztiából részesülni. De nálunk az evanglikus templomban közösen járulhatnak az úrvacsorához. Ezért aztán ez számomra, protestáns számára nem a legfontosabb téma. Ezt a római katolikus egyházban kell tisztázni. A leginkább az foglalkoztat, hogy keresztényként egy sokvallású és munlikulturális társadalomban hogyan tudunk közösen párbeszédet folytanti, a nagy bizonytalanságok és elhazátlanodás idején.

– Szóba kerül majd 2017, a reformáció 500. évfordulójának megünneplése is?

Göring-Eckardt: – Hogy ezt a jubileumot hogyan tudjuk méltóképpen közösen megünnepelni, természetesen téma lesz majd az ökumenikus találkozón. A reformáció társadalmi jeletőségét közösen kell majd méltatnunk. Mit jelent az Isten szava és a hit számunkra? Azt kívánom, hogy erről egy meggyőződéses üzenetet tudjunk majd kibontani.

– Tehát a találkozó után szeretné, ha közös üzenet születne?

Göring-Eckardt: – Ehhez talán még túl korai lenne. De el tudom képzelni, hogy ki tudunk majd dolgozni egy olyan közös folyamatot, amely egészen a reformációi jubileumig, azaz 2017-ig tartana. Tiszteletben kell tartanunk azokat is, akiknek a szakadás fájdalmas volt, de fel kell ismernünk ebben a jót, azt, hogy sokszínűek és sokoldalúak vagyunk. Ha keresztény hitünket különbözőképpen is éljük meg, ez nem csökkenést jelent, hanem bővülést. Az ökumené nem jelentheti azt, hogy mindig a legkisebb közös nevezőt keressük és ehhez igazodjunk.

Mennyire segít egy sztár a vezetésben?

– De vannak még nyitott kérdések, így a protestáns egyházaknak az egyházként és nem pedig csak egyházi közösségekként való elismerése. Számít-e erre a Vatikán részéről, lát-e jeleket erre nézve?

Göring-Eckardt: – Nekem nem kell a római katolikusok elismerése ahhoz, hogy a mi értelmezésünk szerint egyházak lehessünk. És római-katolikus értelemben vett egyházak sem szeretnénk lenni. De az, hogy Rómában arról beszélnek, hogy mi protestánsok nem vagyunk egyház annak tulajdonképpeni értelmében, számomra elsősorban azt jelenti, hogy ott az egyház sokszínűségével kapcsolatban más az elbírálás.

– Ön szerint előnyére válik a katolikus egyháznak az, hogy egy mondjuk úgy világszerte ismert sztár van a vezetői székben?

Göring-Eckardt: – Szerintem jó az, hogy mi protestánsok mások vagyunk és nem hódolunk egyfajta sztárkultusznak, ráadásul nem csak egy ember léphet fel a mi nevünkben. Az ökumenikus találkozáson is az EKD Tanácsának vezetője, a tartományi püspökasszony és én, mint a zsinat elöljárója is szót fogok kapni.

Katrin Göring-Eckardt 2009 óta a Németországi Protestáns Egyház (EKD) Zsinatának elöljárója és tagja az EKD Tanácsának is. A Németországi Protestáns Egyházi Napok rendezvényének elnökségi tagja, a Zöldek képviselőasszonya és a német parlament, a Bundestag alelnöke is.