„Válaszd hát az életet, hogy élhess!” – Interjú Ráth Olivérrel a Kontrasztkiállításról

Létrehozás: 2012. augusztus 04., 01:53 Legutolsó módosítás: 2012. augusztus 06., 10:54

Szélrózsa – Kontrasztkiállítás volt a címe az egyik nagyon népszerű programnak az idei Szélrózsán, a kiállítás budapesti vezetőjét kérdeztük erről a nem mindennapi bemutatóról. Ráth Olivér jogász, január óta dolgozik a budapesti Kontrasztkiállításon, május óta a kiállítás vezetőjeként az iskolai osztályok látogatásának megszervezéséért, a munkatársak koordinálásáért felelős. Szöveg és fotó: Kiss Tamás

– Mindenekelőtt a kiállítás szervezésének hátteréről érdeklődöm, kik és miért készítették ezt a különleges „tárlatot"?

– A kiállítást a Kisvárdai Református Ifjúság készítette, Százvai László kisvárdai lelkipásztor, ötletgazda vezetésével és a rendőrség segítségével. A kiállítás témái foglalkoztatták a fiatalokat, akik nem álltak meg a kérdéseknél, hanem fel is tették maguknak és egymásnak is, így tovább gondolva azokat. 
A cél tehát elsődlegesen az volt, hogy választ kapjanak saját kérdéseikre, aztán látva a kiállítás iránti érdeklődést mindez kibővült azzal, hogy másokat is eljuttassanak a kérdésfeltevésig és segítsék őket a döntésben.
A kiállítással kapcsolatban szokták emlegetni, hogy egyik különlegessége, hogy fiatalok készítették fiataloknak. Szerintem egyébként ebben rejlik az egyik ereje is, hiszen az üzenetét azokon a kommunikációs csatornákon fogalmazták meg, amelyeket kortársaik is értenek.

– Miért a címválasztás, mit láthatott az érdeklődő a kiállításon? Mi áll mivel kontrasztban?

– A Kontrasztkiállítás a családokat érintő legégetőbb kérdésekben szólal meg kíméletlenül őszintén. A kiállítás több témának mutatja meg az árny- és fényoldalát, kontrasztba állítva többek között a házasságot a válással, a születés csodáját az abortusszal, az életet az öngyilkossággal, a szentséget a bűnnel. Végletek jelennek meg a kiállításon és így a látogató rácsodálkozhat, hogy ő maga merre tart. A kiállítás egyik Igei „mottója” pont ezért: „…előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!”(5Mózes 30,19)

– Meglehetősen nehéz témák. Mi a cél? Ki a célközönség? Mik a reakciók?

– A cél az elgondolkodtatás és az érzékenyítés. Olykor szükséges megállni, visszanézni, körbenézni és előre tekinteni. Bár nem beszéltünk előre össze a Szélrózsa szervezőivel, de a kiállítás rímel a találkozó üzenetére: „Örömmel merítek a szabadulás vízéből.”. A kiállításon lehetőség van arra, hogy rátekintsünk, az élet mely területén lenne szükségünk szabadulásra, és hogy honnan meríthetünk. Például a megváltásról szóló záró videó, azzal a kérdéssel kezdődik, hogy: „Honnan veszed a bátorságot?”, amit akár átírhatnánk arra is, hogy „Te kinél merítesz?”.
Ami a célközönséget illeti, a kiállítás elsődlegesen a 16 és 24 év közötti korosztálynak szól. Ugyanakkor a tárlat világos és határozott üzeneteivel szerintem képes megérinteni minden látogatót, korosztálytól függetlenül. A másodlagos célközönség – de ez az én személyes véleményem – a kisgyermekes szülők, akik a családalapítás elején tartanak és pont ezért sokat „meríthetnek” a kiállításból is.
A reakciók vegyesek és leginkább attól függnek, hogy a látogató mit visz be magával a kiállításra személyes élettörténetéből. Általában mindenki megfogalmazza, hogy érdemes volt megnézni a tárlatot. A vendégkönyvünkben talán az a szó szerepel a legtöbbször, hogy megdöbbentő/elgondolkodtató. És ez is tükröződik vissza az arcokról a személyes beszélgetések alkalmával, valami megmozdult, valami elindult a látogatóban. Én akkor örülök a legjobban, amikor látom egy-egy a kiállításról kijövő ember arcán a katarzist, amit átélt és remélem, hogy a saját maga épülésére tudja fordítani a megtapasztalt élményt.

– Pár éve az országban többfelé találkozhattunk a kiállítással, erről honlapunk is beszámolt akkor. Mi a mai aktualitása a felvetett témáknak?

– A kiállítás témái szerintem – hozzáteszem, hogy sajnos – semmit sem vesztettek az aktualitásukból, sőt egyes tendenciák (válások gyakoribbá válása, házasságon kívül született gyermekek száma) a kiállítás kezdete óta éppen, hogy drasztikusabb növekedést mutatnak. Arról nem beszélve, hogy a kiállítás által bemutatott nehéz témákról könnyen elkezdünk felszínesen, közhelyesen gondolkodni, pont ez ellen hatnak a kontrasztok, ahogy a kiállítás alcímében is olvasható: a döbbenet erejével.

– Ha valaki lemaradt, hol találhatja meg az anyagot évközben?

– Örülök a kérdésnek, mert a Szélrózsán pénteken, de főleg szombaton a telt ház miatt több ember is érdeklődött, hogy hol tudná majd megtekinteni a teljes kiállítást.
A budapesti kiállítás a Pozsonyi út 58. szám alatt található, a Pozsonyi úti Református Egyházközség altemplomában. A helyszín könnyen megközelíthető a Jászai Mari tér vagy az Árpád híd felől: a Duna parton álló templomot nem lehet eltéveszteni. 
A kiállítás megtekintése – ahogy a Szélrózsán, ugyanúgy Budapesten is – ingyenes, de a csoportok fogadása miatt előzetes bejelentkezéshez kötött (email-en vagy telefonon), erről minden szükséges információ megtalálható honlapunkon: www.kontrasztkiallitas.hu

– Mi a különbség az állandó kiállítás és a Szélrózsa-verzió között? Milyen plusz szolgáltatások, lehetőségek várják a látogatókat? Van-e például lehetőség a látogatókkal leülni és szakember segítségével feldolgozni a bemutatott témákat, esetleg elvarrni a szálakat?

– A fonyódligeti társalgóban felépített kiállításra öt témát (családon belüli erőszak/példaképek, abortusz/születés, házasság/válás, függőségek, megváltás) hoztunk el és ennek megfelelően öt állomást/öt boxot alakítottunk ki a fedett épületen belül, valamint elhoztuk a kiállítás „részegszimulátorát” is, ahol bárki kipróbálhatta, hogy milyen is ittasan vezetni.
A budapesti tárlat nyolc szobából áll, amelyen belül a Szélrózsához képest külön szobát kap a „példakép” témakör, továbbá van egy szobánk hazaszeretetről/gyökértelenségről, valamint az öngyilkosságról. Emellett, mivel a budapesti kiállítás területe nagyobb, így minden témához általánosságban több kép tartozik és egyes témáknál a kiállítás hosszabb illusztrált molinókkal mutatja be az adott élethelyzetet.
A kiállítás koncepciójához tartozik, hogy minden látogatóval beszélgetünk a látottakról, teret engedve a kérdéseinek, illetve a véleményének, amennyiben szeretné azt megosztani. Így a Szélrózsán is ügyeltünk arra, hogy mindenkivel legyen lehetőségünk külön beszélgetni, valamint felajánlottuk, hogy igény esetén indítunk csoportos beszélgetéseket a délután folyamán. A munkatársi csapat ennek megfelelően úgy lett összeválogatva, hogy a tagok között legyen a feldolgozásban jártas pszichológus, lelkész és szociális munkás is. 
A Kontraszt-csapat nevében köszönöm, hogy mi is meríthettünk és külön köszönet azért, hogy a szervezők mindenben segítőkészen támogattak, a többiek nevében is mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Szeretettel várjuk Budapesten az evangélikus gyülekezetek csoportjait és minden egyéni érdeklődőt. 

Névjegy: Ráth Olivér jogász, január óta dolgozik a budapesti Kontrasztkiállításon, május óta a kiállítás vezetőjeként az iskolai osztályok látogatásának megszervezéséért, a munkatársak koordinálásáért felelős. Emellett a Budai Református Egyházközségben pótpresbiter és ifivezető.

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben