„Keresztyénként a környezet védelme mellé kell álljunk” – Villáminterjú dr. Béres Tamással
Budapest – A teremtésvédelem és a fenntarthatóság jegyében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Szociáletikai Bizottsága 2011. szeptember 1-én, a Teremtés Ünnepének Napján sajtótájékoztatót tartott. A sajtótájékoztató után lehetőségem nyílt a projekt szakmai vezetőjét dr. Béres Tamást az EHE docensét megkérni, hogy meséljen konkrétabban a projekt tartalmi kérdéseiről. Szöveg és fotó: Kiss Tamás
– Milyen programokkal találkozhatnak a teremtésvédelem iránt érdeklődők?
– A program előadásokban, bibliatanulmányokban, igehirdetésekben, interaktív műhelymunkákban, kerekasztal-beszélgetésekben, lakossági fórumokon, valamint a helyi értékeket bemutató kiállításokon, termékbemutatókon, kóstolókon és kulturális programokon valósult meg immáron Tégláson, Balassagyarmaton, Csurgón, Mezőberényben, Pápán, Sárospatakon, Alsózsolcán és Gyulán.
A rendezvényeken természettudósok, teológusok, pedagógusok, művészek, politikusok, valamint a helyi közélet jeles képviselői szolgálnak. Ahogy dr. Bóna Zoltán fogalmazott „a teológustól a geológusig, ég és föld ismerői” tartanak előadásokat a tudomány és művészet széles palettájáról. Az előadások egy részének szerkesztett változatát tartalmazza a pályázat keretében szerkesztésre és kiadásra került 24 oldalas füzet, amely mintegy tartalmi összefoglalását adja a programnak.
– Még négy helyszín hátra van, melyek ezek?
– A programok Szegeden, Pécsett, Sopronban és Debrecenben folytatódnak, az utóbbi egyúttal a projektünk záróeseményének egy ökumenikus istentiszteletnek is otthont ad majd. Itt találkozik majd a két egymással rokon, de össze nem keverendő program a KEOP pályázat és a szervező, Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa éves naptárában Teremtésvédelem Heteként nyilvántartott időszak.
– Miért ilyen fontos a MEÖT életében, munkájában a környezet, illetve teremtésvédelem?
– Két külön vonal, egy egyházi és egy civil törekvés találkozik itt. Ami az egyházit illeti, nagyon régen szerepel egyházaink nemzetközi programjában a környezet védelmének képviselete, ha másként nem, akkor a Szentháromság teológiai, illetve teremtés teológiai összefüggéseiben. Ha megnézünk egy egyházi nyilatkozatot, ami például szociáletikai kérdéssel foglalkozik, abban majdnem mindig szerepel a környezetvédelem kérdése. Van egy folyamatos késztetés keresztyénként, hogy a környezet védelme mellé álljunk.
A másik vonal pedig, hogy kiírtak egy európai uniós Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP), amely megadta a lehetőséget, hogy az említett elkötelezettségünket ennek a programnak a keretein belül is megéljük. Mindezt úgy, hogy ne csak a szószéken hangozzék el, de arról is, ne csak a civil kapcsolatokban, de ott is, ne csak az iskolákban, de ott is, vagyis a lehető legszélesebb társadalmi bázis előtt. Ezek nem mindig a saját példáink, hanem a fenntarthatóság gondolatát munkáló olyan szürke eminenciások esetei, akik már akkor kutatták és élték ezt, mikor talán a fogalom sem létezett még. Itt érkezünk vissza önmagunkhoz, ahonnan elindultunk, hiszen a teológiától a művészeteken át a filozófiai kérdéseken keresztül, a mindennapi gondjaink, a szennyezett környezetünk, életünk, kapcsolataink kerülnek terítékre. Ez az a pont, ahol bárki bekapcsolódhat, elgondolkodva azon, hogy hol találhatja meg saját helyét abban a környezetben, amiben él.
Ez mindenképpen egy lehetőség, nem is beszélve azokról a szellemi műhelyekről, civil szervezetekről, ahol bárki megtalálhatja azokat a pontokat ahol rá szükség van. Ha valaki nem ismerte azokat az előadókat akiket hoztunk, rajtunk keresztül kialakíthatja, majd fenntarthatja ezeket a kapcsolatokat.
A sajtótájékoztatóról szóló anyagunkat itt találja:
